Esztergom és Vidéke, 1926

1926-02-21 / 15.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EOIELEIIK UHUÉI VASáBIAP ÉS OSÚTÓBTÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL I&TVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Már unjuk. Már unjuk a frankügyet. Helyesebben azt a csúf látványt, amely, nek kifejlődésére ez a sajnálatos pénzhamisítási botrány alkalmat adott. Ha valaki a magyar politikai életről a mai helyzetkép alapján akarna véleményt alkotni, akkor a legszomorúbb eredményre kellene jutnia. Már nem is a pénzhamisítás körül forog a dolog, hanem teljesen áttevődött a súlypont a legsötétebb célú politikai támadások terére. Gondosan' titkolt személyi ambíciók kerülnek napvilágra, mert egyesek azt hiszik, hogy itt az idő politikai törekvések megvalósítására. A gyűlölet csak úgy kiabál némely ember nyilatkozatában a dilettáns politikai előkelőségek, akik minden három-négy esztendőben pár héten keresztül politikai levelek irogatásával szórakoznak, az erkölcsbiró palástjában vétkeznek hazájuk ellen. Az ember azon a ponton van, hogy kétségbe essék a magyarság, illetőleg Magyarország sorsa felett. Ahe lyett, hogy a nemzet egészét látnánk egy fronton felsorakozni a csúf botrány ellen, a legvadabb mar cangolás tanúi vagyunk. Pártok és egyének törnek egymás ellen oly dühhel, amely kizár minden józanságot s ássák a nemzet sírját. Nem elég Trianon s annak minden átkos következménye, mi magunk is a hullarablók mellé állunk s kaparjuk a gödröt, amelybe végeredményben nem a miniszterelnök, nem egy párt, nem is valamely politikai irányzat, hanem az ország fog belefeküdni. Ez azonban úgylátszik egyeseknek teljesen mindegy. Inkább akarnak Pyrhusként győzelmet aratni s ideig-óráig urak lenni üszkös romok felett, mint gyűlöletüket és szenvedélyüket korlátok közé szorítva, az ország javán mun kálni. Kérdjük, hol itt az erkölcs ? Kérdjük, hol a magyar hazafiság, hol a nemzet megbecsülése? A nép egyszerű gyermekei a maguk józan ösztönétől vezetve élik és gyakorolják mindazokat az erényeket, amelyeket egyes előkelőségek napról-napra lábbal tipornak. Vájjon lesz-e joguk aj névtelen mülióktól fegyelmezettséget,' hazafiságot követelni, mikor ők maguk követik el a legrútabb bűnöket ezek ellen a szent eszmények ellen. Magyarország jövője nem lehet könynyelmű politikusok játékszere, mert ez az ország nem az övék, hanem azoké, akik szellemi és testi erejű kel vetik latba boldogulásáért és felemelkedéseért. Ezek nagyon jól tudják, hogy Bethlen Istvánban olyan vezérre akadtak, akiben megbízhatnak. Ezért ragaszkodr ak hozzá, azért halmozzák el bizalmuk tüntető jeleivé]. Érzik, hogy a másik oldalon valami nincs rendben. Bethlen István teltekkel bizonyította be, hogy hazája iránti szeretetét nem az ajkán, hanem a szívében hordja. Nincs kétségünk aziránt, hogy azon az úton fog tovább haladni, amelyen megtanultuk őt becsülni és szeretni. Ezért lesz hiábavaló Vázsonyiók intrikája, ezért eredménytelen Károlyi Imre gróf erkölcsbirói tetszelgése és levelezgetése. Meggondolták-e ezek az urak, hogy amikor oly igaztalanul támadják Bethlen Istvánt, akkor tulajdonképen az országot támadják. Azt kiáltják: Fiat justitia, pereat mundus 1 De ki biztosít bennünket arról, hogy ez a justitia az ő oldalukon van s nem azon, amely ellen oly dühhel fenekednek. Mi az utóbbit hisszük s ebben a véleményünkben magunk mögött tudjuk az ország óriási többségét. Y. EGYRŐL-MÁSRÓL Karók a háztetőn. Városunk szépséges fekvését nagyban ellensúlyozzák girbe-görbe utcái, kegyetlenül rossz járdái, lehetetlen mennyiségű nyers villamosvezeték oszlopai. Ez utóbbinak szükségét be kell látnunk és meg kell értenünk azt is, hogy vasoszlopokkal most kicserélni lehetetlen. Legfeljebb talán festeni lehetne, hogy mégis tetszetősebb legyen a csúnya árbocerdő. Ujabban rádióláz gyötri az embereket Esztergomban. Ugylátszik pénz is van bőven, tehát napról-napra szaporodik a rádió száma. Mert a rádiónak kifeszített felvevőre is szüksége van, faragott, faragatlan, egyenes, görbe, rövid, hosszú karókat ültetnek az emberek házuk tetejére. Hogy azután szép-e ez ? azzal nem törődnek. Fő a rádió. Lassan úgy fog kinézni a város, mint a sündisznó háta. Valakiről valamit. Égy régi példabeszéd mondja, hogy hogy messziről jött ember mondhat amit akar, hisz nem tudjuk mondásainak valódiságát ellenőrizni. Esztergomban is van néhány ilyen messziről jött ember. Hogy agyonra dicsérik volt otthonukban divó rendet, rendezettséget, kultúrál, az még nádján, de hogy itt mindent és mindenkit lekritizálnak, semmin nem hagynak egy uncia becsületet sem, az legalább is szerénytelenség, durva sértés a törekvő városi polgársággal szemben. Fölényes viselkedésük, örökös kritizálásuk személyek és intézményekkel szemben akkor, amikor maguk egyáltalán nem tudnak eredményes munkájukra rámutalni, társadalmi tevékenységükről senki nem tud, — kissé nevetséges keretet ad személyiségüknek, amit persze ők vesznek legkevésbé észre. Nos, talán van Esztergom is olyan intelligens város, hogy nem érdemli meg azok állandó kritikáját, akiktől még nem láttunk semmi mást, mint ellenszenvet fakasztani önmagukkal szemben. Még valamit. Mi igazán nem hívtuk ide és miattunk vissza is mehetnek oda, ahonnét jöttek. Vagy, hogy ott is ilyen szimpatikusak voltak ? Nem lehet tudni. Messziről jött ember mondhat, amit akar. 200 helyett 500. Ritkán támad olyan nagy felháborodás a közönség körében, mint amilyent előidézett az Esztergomi Közüzemi Részvénytársaság azzal az eljárással, hogy azoktól a villamosáram fogyasztóktól, akik a mult évben 500 hectowatt áramot, mint minimumot, nem használtak fel, beszedi az 500 hectowatt áram értékét, vagyis 400.000 K-t. A közüzem ezen eljárását azzal okolja meg, hogy a városi képviselőtestület a mult év egyik közgyűlésén elfogadta azt a szabályzatot, amely szerint a villaI mosórát igénybe vevő fogyasztó legalább évi 500 hectowatt áramért köteles fizetni világítási díjat. Igaz, a közgyűlés hozzájárult a szabályzat e szakaszához, de azért, mert nem tudta, hogy a Ganz-féle villamossági R.-T. csak évi 200 hectowatt áramot állapított meg minimum gyanánt, nem gondolta meg-, milyen nagy terhet akaszt a közönség nyakába. Ha jogos is a Közüzem követelése, de épen nem méltányos. A közönség legszegényebb részét sújtja a különbözet beszedésével, mert kistisztviselők, nyugdijasok, hadiözvegyek, kisgazdák és munkások azok, akik nem fogyasztanak évenként 500 hectowatt áramot, nem lévén olyan foglalkozásuk, amelyhez esti világításra lenne szükség. De másokat is érint e követelés; van városunkban népnevelési intézet, amely tavaly 100 hectowatton alul fogyasztott, ez most köteles 300.000 koronát fizetni azért az áramért, amelyet nem használt fel. Ismerek olyan, egyébként szegény sorsú, de házzal biró lakost, aki nem fogyasztott 200 hectowatt áramot, most különbözetül nagyobb összeget kell fizetnie, mint amennyi értéke van az általa tényleg elfogyasztott áramnak. Takarékoskodnunk kell minden tekintetben ; nem lehet sújtani azokat, akik a villamos világítás tekintetében is a legalacsonyabbra mérsékelték igényüket és takarékoskodtak. A mult pénteki közgyűlésen elnöklő polgármester, megnyugtatásul, kilátásba helyezte, hogy a Közüzem az eddigi 500 hectowattos minimumot le fogja szállítani 300 hectowattra, de miért nem lehetne leszállítani 200-ra. Ha az idegen Ganz-féle társaság megtehette, miért nem tehetné meg a helybeli Közüzemi Részvénytársaság ? Erős reményt nyújt erre Mátéffy Viktornak, a Közüzemi Rt. elnökének ugyancsak a pénteki városi közgyűlésen történt felszólalása, amelyben a többek között úgy nyilatkozott, hogy a Közüzemi Részvénytársaságnak mult évi számadását legközelebb a közgyűlés elé terjeszti; ez a számadás meg fogja győzni a képviselőtestületet, hogy mily fényes eredménnyel végződött a Közüzem tevékenysége. Konyhakerti és gazdasági magvak. A vetőmag beszerzése mindenkor nagy körültekintést igényel, különösen ma, mikor annak ára egyrészt lényeges kiadást jelent, másrészt a megbízható magtól egy gazdasági évnek terméseredménye függ! Ajánlunk kiváló jó csiraképes minőségben: arankamentes fehérbárcás lucernát, lóherét, muhart, taVaszi bükkönyt, köles, kender, takarmányrépa, angolperje és takarmány fűmagVakat; toVábbá hollandi, dániai és németországi konyhakerti magvakat saját friss csomagolásunkban, Valamint cégünk különlegességét: Velő-, kifejtő- és cukorborsókat. Mintázott árajánlattal szívesen szolgálunk. MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedők magosztálya ESZTERGOMBAN