Esztergom és Vidéke, 1926

1926-02-14 / 13.szám

XLVIII évfolyam 13, mám. KERESZTÉNY MAGTAB SAJTÓ. Vasárnap, 1926. február 14. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1EBIELEIIK IIIDEI VASÁRI AT ÉS CSÜTÖRTÖKÖK. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonoi ét felelőt szerketztö: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára • hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A Labor-páholy vakolása Most már tudjuk honnan fújt az a demokratikus ellenzéki szél, ame­lyének szelepeit Vázsonyi Vilmos Magister Rubicante nyitogatta olyan boszorkányos módon, hogy érthetően felhorkant rá az egész nemzet köz véleménye. A dolgok ;nyitja a pár hét előtt Bécsben megalakult Labor szabadkőmives páholyban található meg, ahová a legtöbb száll összefut. Ismeretes, hogy a kommunizmus átkos uralma után az akkori törve nyes kormányok megszüntették a szabadkőmives páholyok működését. Ez a titkosan működő és a világot behálózó társaság nem tudott bele­nyugodni, hogy magyarországi expozi­turáit nem tudja munkában tartani s ezért mindent elxövet, hogy régi el­vesztett hadállásait visszaszerezze. A Labor-páholy gondosan csomó­ba szedte szokat a külföldre szökött magyarországi emigránsokat, akik mindenre készek, ha hazájuk ellen kell fellépniök. Megkezdték tehát a vakolást és az első lakomájukon olyan haditervet dolgoztak ki, amely­nek célja lett volna a jelenleg ural­mon lévő magyarországi rezsimnek a megbuktatása. Tervszerű offenzi vajukat gróf Bethlen István személye ellen kezdték meg azzal a vágyako zással, hogy ha őt pozíciójából ki tudják mozdítani, ezzel megingatják a keresztény nemzeti politika pilléreit s az ezután következő gyenge kor­mányok alatt ügyesen elhelyezik embereiket lassú munkával az elő­kelő pozíciókban s ezzel megnyílik az útjuk régi hatalmuk felé. Ők nagyon jól tudják, hogy má­ról-holnapra tekintve az uralkodó ma­gyarországi közvéleményt, uralomra nem juthatnak s inár elélve számol­tak azzal, hogy sorozatos kormány­buktatással egyengessék saját érvé nyesülósük lehetőségeit. Vázsonyi Vilmost szemelték ki faltörő kosnak, aki valamikor testvérük volt s dacára annak, hogy később bejelentette ki­lépését a Demokrácia-páholyból, mégis ugy érezték, hogy közös köte­lékek fűzik egymáshoz őket. Vázsonyi Vilmos valóban harcba is indult. Ismeretes az a kíméletlen cikkezés, majd parlamenti megbotránkoztató szereplés, amelyekkel mind azt kíván­ta szolgálni, hogy Bethlent lehetőleg minél jobban kompromittálja és bele­rántsa abba a hínárba, amelyik ci­pője talpáig sem ért el. A Labor-pá­holyban összeröffent szabadkőmive­sek tévedtek azonban egy dologban. Nem számoltak ugyanis azzal a köz­hangulattal, amelyik tanulva a mul­takból, 24 óráig sem tűrné meg olyan kormány uralmát, amelyik irtóhad járatot indítana azok ellen az esz­mék ellen, amelyeknek a komoly magyar politikát mindenkor irányí­tani kell. Mi sem vagyunk barátai a esztelen nacionalista szándékoknak és ezzel egy pillanatra sem tévesztjük össze azt a nemzeti követelményt , ame­lyik Csonkamagyarországon a keresz­tény magyarság uralmát akarja biz­tosítani. Olyan rendszerváltozásról Magyarországon ma már szó nem lehet, amelyik szabad felvonulást en­gedne biztosítani azoknak az egyé­neknek, akjk országunk tönkretételé ben főkorifeusok voltak s ádáz machinációjukat mindezideig nem szüntették be. Lehullott hát a lepel hős Vázsonyi Vilmosról, akinek támadásain meg­botránkoztunk ugyan, de egy pilla natra sem tartottuk annyira komo­lyaknak, hogy azokkal hadbaszállva mi is mellvértet öltöttünk volna, mert az ő vaktöltényeket ^övelő fapiszto­iyai itt senkit se meg nem félemii­tettek, se támadó állásba nem állítot­tak, egyedül megbotránkoztunk kva­iifikálhatatlan magatartásán s higgad­tan tűrtük pefidiáját, mert féltjük és szeretjük hazánkat. Esztergomi aktualitások, Esztergom kétségkívül nagy vá­laszúton áll. Szakít a tespedő múlt­tal és a fejlődés útjára lépett. A va­sút körül számos épület nőtt ki a földből. Ujabban mér egész tömeg házépítésről beszélnek. A város, hogy hozzáférhetőbbé tegye a Csarnok­utcát, utat nyitott oda. Igaz, hogy ezzel az úttal zeg-zúgos utcába jut az ember és csak nagy kerülővel ér be a város központjába. Ez nem elég. Az úgynevezett Népkertben épül a monumentális Legényegylet. Bi­zonnyára fog ott még több modern ház is épülni. A telek mellett áll modern kórházunk, de sem az egyi­ket, sem a másikat a város köz­pontjából egyenesét megközelíteni nem lehet. Arany János-utca beve­zet ugyan a Kossuth Lajos utcába, de tovább nem megy. Nagyon is kí­vánatos volna, kisajátítani a Kitzin­ger- és Fuhrmarm-féle telkeket, va­lamint ezzel szemben a Kórház utca jobb oldalát. Igy egyenes utcát kapna a város a központtól a kórházhoz. Az előbbeni két telken, mert utca nak túl széles volna, el lehetne mind­két oldalán helyezni árúhelyiségeket. Meghozná a kamatját. Itt van a Szentendre—Esztergom villamosvasút. A szentgyörgymezői ér­dekeltségnek érdekében állana, hogy a Búbánati-völgyön, Szamárhegy és Kusztus-dűlő között a felső úton ve­zessék a pályát. A Búbánati-völgy, a Szamárhegy déli oldala pompás nyaralótelep volna. Mindenütt szőlők között haladva, nagyon megkönnyí­tené a gyümölcsszállítást, de helyi személyforgalom szempontjából is fontos volna az igy fektetett pálya. Csak ne halogassunk semmit. Ami célszerű, meg kell csinálni. Városi vízvezeték. Nincs és nem is lehet ma általá­nosan közérdekűbb téma, mint a vízvezeték kérdése. Érthető tehát, hogy mindenki kíváncsian lesi, hogy milyen stádiumban van az egész ügy. Midőn megállapítjuk, hogy elég lassú tempóban halad a megoldás, most csütörtökön nagy lépéssel ha­ladt előre a vízvezeték. Az összes pályázatokat átvizsgálta a kormány által kiküldött Makó Kié­ger Sándor m. kir. miniszteri taná­csos, mérnök és bizonyos direktivá­vákat adott a város vezetőségének. A vízvezetéki bizottság javasolja, hogy a tervező Varga József mér­nök bizassék meg az építés műve­zetésével. A város polgármestere pe­dig felkérte Gróh Géza mérnököt el­lenőrző műszaki megbízottul. A város képviselőtestülete a leg­közelebbi képviselőtestülete a legkö­zelebbi közgyűlésen már abban a helyzetben lesz, hogy dönthet a mun­kálat kiadása tárgyában és határoz a műszaki megbízottakról tett javas­lat felett is. Reméljük, hogy a munkálatok gyor­sabb menetben történnek, mint a hi­vatalos paragrafusokhoz, alkalmaz­kodni kénytelen intézkedések. M» —tmm—• Cimkérdésről. Válau a legutóbb közölt nasoncímü cikkre, Hogy Esztergom közönsége telje­sen tisztába jöjjön azzal, hogy ki használhatja hazánkban az „építész" címet s milyen képesítéssel kell bír­nia az építésznek — legyen szabad arra kérnem, hogy az alábbiakat szí­veskedjék lapjában közölni. A XVII. törvénycikk, mely 1923. március 24 én lépett életbe, a kö­vetkezőket tartalmazza: 1. §. „A technikai tudományok bárme­lyik ágában szerzett főiskolai képe­sítés egységes megjelölésére a „mér­nök" cim, a képzettség közelebbi megjelölésére pedig az illetékes tech­nikai főiskolák által kiállított okle­vélben szereplő cim (mérnők, épí­tész, gépészmérnök, vegyészmérnök, bányamérnök, kohómérnök, erdő­mérnök, közgazdaságimérnök) szol­gál. A mérnök címet vagy a képzett­ség közelebbi megjelölésére való, va­lamint a „mérnök* ós „építész" sza­vakkal összetett címeket csak az használhatja : 1. aki valamely hazai műegyetem­től a mérnöki tudományok valamely ágazatára vonatkozólag oklevelet ka­pott ; 2. aki a m. kir. bányászati és er­dészeti főiskolától (akadémiától) ok­levelet kapott; vagy ..." stb. Ugyané törvénycikk 67. §. „Amennyiben a cselekmény súlyo­Konyhakerti és gazdasági magvak. jé A vetőmag beszerzése mindenkor nagy körűitekintést igényel, különösén ma, mikor annak ára egyrészt lényeges kiadást jelent, másrészt a megbízható magtól egy gazdasági évnek termés­eredménye függ! Ajánlunk kiváló jó csiraképes minőségben: > arankamentes fchérbárcás lucernát, lóherét, muhart, taVaszi bükkönyt, köles, kender, takarmányrépa, angolperje és takarmány fűmagVakat; továbbá hol­landi, dániai és németországi konyhakerti magvakat saját friss csomagolásunk­ban, Valamint cégünk különlegességét: Velő", kifejtő- és cukorborsókat. Mintázott árajánlattal szívesen szolgálunk. MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedők magosztálya ESZTERGOMBAN EGYRŐL-MÁSRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents