Esztergom és Vidéke, 1926

1926-02-07 / 11.szám

XLVIII évfolyam 11. szám. KERESZTEN! MAÖYAE SAJTÓ. Vasárnap, 1926. február 7. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. EEBIELEIIK HIHBEH VASÁRI AP ES CSÖTÖHTÖK0H. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Mindenáron I Évek óta egyik izgalom a másikat kergeti ebben a szerencsétlen ország­ban. Most a frank ügy tartja szo­morú izgalomban az ország komoly lakosságát. Eszüket vesztett emberek, talán hazájuk sorsa feletti elkeredé sükben, talán egyéni haszonból olyan bűnre vetemedtek, melyet semmivel menteni nem lehet. Megindult elle­nük a vizsgálat. Előkelő és kevésbé előkelő emberek kerültek lertózta tásba. A kormány a legszigorúbb igazságszolgáltatást igért. Mind nem volt elég. Megindult az úgynevezett liberalizmus palástjába burkolt közis­mert sajtó és olyan lármát csapott, hogy ha a franciák süketek lettek volna is, vagy nem akartak volna is törődni az egész üggyel, meg kellett hatlaniok a sajtó világtölcsérbe ordító hangját, kellett törődniök a frankhamisítás kellemetlen ügyével. Azok, ott kint, akik lezüllesztették az országot, akik elősegítették a szét­darabolás:, akik közvetlen okai vol­tak az ország kirabolásának, akik itt vérfürdőket rendeztek, akik nem­zetközieknek nevezték magukat, akik­nek nem volt országhatár, akik meg­tagadják nemzetünk tradícióit, akik sárba tiporták a magyar alkotmányt, akik összetépték a nemzeti zászlót, azok hangosak mégcsak? Mind Pá­rizsba ment, mind ott tüzel az or­szág ellen. Nem magát a bűnt osto­rozzák, hanem feketítik, piszkolják az országot, árulkodnak a kormányra, uszítják ellenünk a már némileg megbékült ellenségeinket. A sajtó és eme dicstelen emberek mellé odaállott a nemzetgyűlésnek egy része is és most már az alkotmány sáncain belül támadják az országgal együtt a kormányt. Parlamenti bizottságot kértek. Meglett. ígéretet kértek a kormánytól. Megkapták. Mit akarnak még ? Az egész parlamenti és sajtó­hadjáratnak semmi más célja nincs, mint mindenáron kormányt buktatni és uralomra jutni. Az ellenzék egy részének köszön­hető, hogy már diplomáciai beavat­kozássá fajult ez a szerencsétlen frankügy. Már nein azon nyargal, hogy legszigorúbban kell megbüntetni a pénzhamisítókat, hanem ázon, hogy mindenáron belekeverje a kormányt és tegye lehetetlenné helyénmaradá­sát. Ha már megalakították a parla­menti vizsgálóbizottságot, melyben az ellenzék legradikálisabb pártja is he­lyet foglal, akkor bízzanak annak munkájában, de ne rendezzenek az ország pénzén naponta botrányokat a parlamentben. Ne rontsák az or­szág tekintélyét még jobban. Minden józan gondolkodású ember elitéli az egész frankügyet, de ez még nem jogosít senkit arra, hogy ennek révén a kormányszékbe ka­paszkodjék. Akármilyen lármát is csapnak az urak, akik az országot már egyszer megúsztatták, tudniok kell, hogy semmiféle alakban, semmi féle ipsék, fiúk az országnak nem kel­lenek. A magyar nép nem bizhat azok­ban, akik annakidején olyan uralmat támogattak, amely csak vészt és nyomort hozott az országra. De azok sem kellenek, akik a hatalom bírá­sáért most ministrálnak nekik. Ha ennek a szélsőséges ellenségnek mindenáron kell az uralom, tudják meg, hogy a magyar népnek ők semmiáron sem kellenek. Harangok Szentgyörgy­mezön. Lesz még ünnep Szentgyörgy me­zőn, ha MEGSZÓLALNAK az elnémult harangok utódai, melyek századokig fogják hirdeni, hogy még nem halt ki a nép szivéből a vallásos érzés. Lelkes gyűjtők, mint valami apos­tolok jártak házról-házra és nem eredménytelenül. Eddig csak egy harangot emle­gettek, most már nem állnak meg, csak a nagy harangnál. Népünk eddig búját, baját borba öntötte, most borát ércoe önti. Első harang ára készpénzben van biztosítva, a második előjegyzésben is terményekben. Eddigi gyűjtés eredménye: 8 millió kor. készpénz, ehhez járul a köz­birtokosság által fölajánlott 10 millió korona. Előjegyzés 9 és fél millió kor., 39 hl. hor, 185 kg. kukorica, 75 kg. bab, 50 kg. rozs, 1 új kanna. Gyűjtés még folyik. Szölgyémy József alelnök agilis tevékenysége, Gere János közbirto­kossági elnök fáradozása, a gyűjtő­bizottság fáradhatatlan apostolkodása tette lehetővé, hogy az elnémult harangok helyét nemsokára ujak pótolják. Gyűjtőbizottság tagjai: Szölgyémy József, Erős István, Molnár István, Gere János, Erős Sándor, Szalva Ferenc, Mitter Ferenc, Bartus József, Erős Sándor (András fia), RadanoVics József, Ács István, Erős István (Es­perger veje), Trexler Antal. A harangok ércszava nemcsak Isten dicsőségét fogják hirdetni, áj­tatos híveket imára hívni, elhunyt hozzátartozókat utolsó útra kisérni, hanem égbeszálló hangja áldást, bé­kességet és családi boldogságot fog leesdeni Istentől mindazokra, kik a ha­rangok létrehozása érdekében bármi módon közreműködtek, vagy fára­doztak. (H. S.) Tényleg olyan szegények vagyunk? Egy miniszteri rendelet kötelezővé tette a középiskolák és a népisko Iákra nézve a Magyar-Holland Kultúr­gazdasági Részvénytársaság filmjei­nek látogatását. A mult heten nagy gyönyörűséggel szemlélték is sokan Hollandiában felvett remek képeket. Fejlett mezőgazdaság, pompás virág­kertészet, nagyszerű ipar, százados műemlékek, tengertől kisajátított föld­területek, boldog, jólétű családi élet vonult el szemeink előtt. Ebben a miliőben van a film máso­dik része, a magyar nyomor beállítva. A nyomor tényleg megvan és mégis a szégyen pírja szökött az arcomba. Nemzetem fiai esznek alamizsna ke­nyeret Hollandiában ? Hát nem füstö­lög nálunk sok gazdag kéménye? Vagy nincsenek nálunk milliós ban kettek ? Hol folyik a pezsgő, ha nem minálunk? Selyembrokát, aranyse­lyem, százezrekbe kerülő parányi cipő, fényes vadászatok, milliókba kerülő római utakra mind-mind telik, de koldulni küldjük gyermekeinket a jószívű hollandusokhoz. Ez nem vall magyar karakterre. Vagy, hogy mégis igaz, nincsenek már magyar urak, nagyasszonyok, idegen nép lakik itt s nem pedig koldulni nem tudó magyar I Cimkérdésrél. (Építész, építőmester, kőműves.) Csonka-Magyarország építőmesterei jan. hó 17-én Budapesten nagy és népes gyűlést tartottak a régi ország­ház nagytermében, ahol panaszaik orvoslásának kérdéseit határozati ja­vaslatba foglalva terjesztették fel a m. kir. ipar- és kereskedelemügyi mi­nisztériumhoz. A gyűlés lefolyását a Pesti Hírlap jan. hó 19-ón megjelent száma tárgyilagosan és részletesen ismertette, arra itt nem terjeszkedem ki, azonban, mert az építőipart gya­korló szaktársak elnevezése a köz­tudatban annyira homályos és az egyes címek s viselőinek jogosultsá­gával nemcsak a nagyközönség, de igen sokszor a hatóságok sincsenek tisztában, annak megvilágosításához kívánok hozzászólni, hogy az építő­ipart gyakorló, különféle rangfoko­zatú képesítéssel rendelkező egyént miiyen cim illeti meg és a törvény szerint mire van jogosultsága. A közönség e téren teljes tájéko­zatlanságban van; rendszerint nem tesz különbséget építőművész, hely. telenül műépítész, építész, építőmes­ter, kőművesiparos, kőművesmester és építési vállalkozó között s leg­többször és előszeretettel használja az építész jelzőt. Vegyük tehát sorra a leginkább és igen sokszor jogtalanul használt címeket. Építész, (architektus), aki hivatás­szerűen foglalkozik épület tervezés, sei. A törvény ezideig minősítéshez nem köti s magánéletben bárki an­nak vallhatja magát, ha építeni tud, mint ahogy festő és szobrász is le­het ezirányú iskolai bizonyítványok nélkül. Építésznek tekintjük mégis azokat, akik a m. kir. József mű­egyetemen az építészi oklevelet el­Konyhakerti ós gazdasági magvak. A vetőmag beszerzése mindenkor nagy körültekintést igényel, különösen ma, mikor annak ára egyrészt lényeges kiadást jelent, másrészt a megbízható magtól egy gazdasági évnek termés­eredménye függ! Ajánlunk kiváló jó csiraképes minőségben: arankamentes fehérbárcás lucernát, lóherét, muhart, taVaszi bükkönyt, köles, kender, takarmányrépa, angolperje és takarmány fumagVakat; továbbá hol­landi, dániai és németországi konyhakerti magvakat saját friss csomagolásunk­ban, Valamint cégünk különlegességét: Velő-, kifejtő- és cukorborsókat. Mintázott árajánlattal szívesen szolgálunk. MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedők magosztáiya ESZTERGOMBAN. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. EGYRŐL-MÁSRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents