Esztergom és Vidéke, 1926

1926-12-08 / 98 .szám

Xt-VIlI. évfolyam 98. szám. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ Szerda, 1926. december 8. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IBfllELEIIK 1IIDEI VASARIÄP ÉS OSÜTÖRTÖKÖS, szerkesztőség és kiadóhivatal t Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési • hirdetett dijak ttb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÄN. Laptulajdonos ét felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Csévi iskola. (V. I.) A békeidőben szégyenletesen keveset áldozott az ország az elemi népiskolákra. Ami kevés áldó zatot hozott, azt is nemzetiségi vi dékekre pazarolta. Annak a népnek kultúráját akarta és emelte is, amely a legválságosabb időben ellenünk fordult s vezérei alattomos politikát űztek, külföldön készítették elő ezeréves országunk szé(darabolását. itt bent, az ország szivében a ma gyar nép elemi oktatása odúkban folyt s nem törődött az államhatalom az idegen nyelvű magyar lakos sággal sem. Mostoha gyermeke volt az országnak a magyar népoktatás. Most az ország leszegényedésekor egy bátor, magát háttérbe szorítani nem engedő férfi vette kezébe a ma gyar kultúra fejlesztését s szinte hihetetlen gyorsasággal emelkednek az állami népiskolák: a magyar kultúra alapkövei. Csév tót ajkú, lélek és szívben magyar érzelmű lakossága kath. felekezeti iskoláját még 1910-ben rozogasága miatt a hatóság bezáratta. Állami iskolát kapott a község iskolaépület nélkü'. Állami tanítók mű ködtek a bezárt felekezeti iskola minden kultúrát gúnyoló odúkban. A mostani közoktatásügyi kormányzat összefogva a község, a járás, a vármegyével, közös jóakarat és áldozatkészséggel néhány hónap alatt új, modern állami iskolát emelt és szerelt fel Cséven. Tizenhat éves óhaj valósult meg 1926. év december 5-én, amikor az új épületet, mely messze kimagaslik Csév apró falusi házai közül; teljesen készen a közoktatásügyi miniszter megbízottja, a vármegye vezetőségének jelenlétében adtak át akösség népoktatásának rendelkezésére. Az impozáns épület ott áll a templom közelében, mintha csak azt hirdetné, hogy a tudás vallás és keresztény erkölcsök nélkül semmit sem ér, sőt káros is lehet. A templom és iskola mindenkor együttvéve voltak az erkölcs, a család és az állam fenntartó alapkövei. Ezen alapkövek egyikét: az iskolát szentelték fel mult vasárnap Cséven a lakosság örömére, a vármegye megelégedésérs, es a magyar állam áldozatkészségének tanúbizonyságára. A világos, jól felszerelt tanteremben fog tehát folyni a tanítás, Csév népének vezérlése a megelégedettség, a boldogulás, a hazaszeretet felé. Többet jelent ezen emeletes épület Csév község lelkében, mint egyszerű iskolát. Jelenti a lakosság kultúra iránti érzékét és tántoríthatlan érzelmeit a magyar haza iránt. Egész magyar lelkünkkel örülünk Csév új iskolájának és megvagyunk győződve felőle, hogy az új állami iskola erős hullámtörője lesz minden nemzetietlen nem keresztény áramlatnak. Ugy legyen l * * * Csúnya, havas-esős időben, ünneplőbe öltözve várta a község népének apraja-nagyja a magasztos aktust, az iskola felszentelését, átadását. A tűzoltóság, a polgári zenekar és az elöljáróság várta a hivatalos ven dégeket. Szenkviczi Palkovics. László alispán, revisnyei Reviczky Elemér főszolgabíró és késmárki dr. Frey Vilmos árvaszéki elnök, a dorogi választókerület képviselőjelöltjének kíséretében megérkezett a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében dr. Petróczy István miniszteri tanácsos s Bodnár György várm. kir. tanfelügyelő megbízásából (aki gyengélkedése miatt, tekintettel a rossz időre, meg nem jelenhetett) Borz Lajos kir. s. tanfelügyelő. Az elöljáróság üdvözlése és a zenekar dallamos zenéje fogadta a községháza előtt a vendégeket. 10 órakor dr. Metzker József nyergesújfalusi esp.-plebános Garay István csévi és dr. Vándor József kesztölci plébánosok segédletével ünnepi misét mondott, amelyen a már említett hivatalos vendégek, a tervező Lechner építészmérnök, Kovács építési vállalkozó, az elöljáróság, a tantestület és a templomot zsúfolásig megtöltő községi nép vett részt. Mise után körmenetbe sorakozva, az elöljáróság égő gyertyákkal, Kubovich József községi bíró a bírópálcával az élén, az iskolához vonultak mindnyájan. A zenekar a „Boldogasszony Anyánk" című régi magyar egyházi éneket játszotta, míg a tűzoltóság sorfalat képezett. A szentelési szertartás után szenkviczi Palkovics László alispán haza Has beszédet intézett a község lakosságához. Mint a vármegye alispánja, köszönetet mond gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszternek, dr.,Pogány államtitkárnak, dr. Petróczy min. tanácsosnak, Bodnár György kir. tanfelügyelőnek, Mátéffy Viktor prépost-plébános, volt nemzetgyűlési képviselőnek, mint aki légfőbb előmozdítója volt az iskola ügyének. Kiemelte a tervező építészt, a lelkiismeretes munkát végző Kovács építési vállalkozót és köszönetet mondott a község érdemes elöljáróságának. Hatalmas, lelkes éljenzéssel fo gadta a közönség az alispán beszédét. Késmárki dr. Frey Vilmos szintén hazafias tónusban intézett remek be szedet a cséviekhez, majd revisnyei Reviczky Elemér főszolgabíró a község nevében mondott hálás köszönetet az alispánnak az iskolaügy körül kifejtett támogató munkájáért s a hála fejében átnyújtott egy okmányt, amelyben a község egyik utcáját ne vezi el az alispán nevéről. Mise után baráti dr. Huszár Aladár főispán is megérkezett, akit szintén az elöljáróság és a zenekar fogadott, A vendégek az elöljárósággal együtt Hacher Gyula jegyző úri asztalához ültek ebédelni, a zenekar állandó játéka közben. Az első felköszöntőt dr. baráti Huszár Aladár főispán a közoktatásügyi miniszterre mondotta. Dr. Metzker esperes plébános mélytartalmú beszédben hivta fel a jelenlevő hatósági urak figyelmét arra, hogy gondjuk legyen a munkaalkalmakra, mely a megelégedettség, a boldogság egyik főfaktora. Szenkviczi Palkovics László alispán a betegsége miatt távollevő Mátéffy Vikfor prépostplébánost köszöntötte fel, mivel Mátéffy önzetlen, népet szerető munkájának köszönhető elsősorban az iskola felállítása. Késmárki dr. Frey Vilmos a községet, revisnyei Reviczky Elemér főszolgabíró a vármegye vezetőségét éltette. Az alispán a község nevében a kultuszminisztert és Mátéffyt sürgőnyileg üdvözölte. Mátéffy nevéről szintén utcát nevezett el a község. Végül az egész társaság az iskola előtt lefényképeztette magát. Mm EGYRŐL-MÁSRÓL A vasút, melyet helyi érdekek kielégítésére s ápolására Esztergom és Budapest között annak idején építettek, a Párkánynána—Budapest közi vonaltól való elzáratásunk óta kétségtelenül egyik legjövedelmezőbb vonala a Máv vasúthálózatának. Nem kell hozzá sok bizonyíték, csak végig kell szoroskodni néhányszor az utat Budapesttől hazáig, végig keil élvezni egyszer a Máv gondos figyelmét, melyben a jobb utasokat részesíti s rögtön látni fogja bárki, hogy e vonalon az üzletvezetőség a rideg üzleti szempontok figyelembevételén kívül az utazóközönség kényelmével mily keveset törődik. A cseh vasutakon fél első és fél másodosztályú szakaszt láttam, de annál több harmadosztályú kocsit, melyek közül minden második III. osztályú kocsin ott van a „Ne kurajci" (nem dohányzó) megkülönböztetés, amely azt jelenti, hogy abba bagós atyafinak, bátyus kofának, cigánynak, csavargónak s hasonló társadalmi állású egyéneknek nem tilos ugyan beszállni, de ha beszállt, úgy kilöki belőle a kalauz, hogy csak ugy kalimpál a levegőben Ez a „Ne kurajci" : az uri középosztály kocsiosztálya. III. osztály, de úri közönség számára, példásan tiszta, kényelmes kocsikkal, praktikus beosztással, bagó, pipafüst, durva beszéd, tejeskanna, batyu és dohszag nélkül. Tessék ezt a kényelmet most öszszehasonlítani a mi vicinálisaink III. osztályával Piliscsaba—Budapest, sőt Dorog—Budapest között. Aki egyszer utazott már együtt a pilisvörösvári sváb kofákkal, a csévi tót bányamunkásokkal s a solymári téglagyári napszámosokkal ezen a vonalon, annak nincs szüksége az én bőbebb magyarázatomra. illedelmes és tisztességes hangon kérdem itt a Budapest—Esztergom Hév szabadjegyes igazgatósági tagjait, utaztak ők már valaha III. osztályon az általuk igazgatott vonalon ? Kérdem azt is: köteles a Máv által kezelt eme pályafenntartási 10%-os menetdíjjal súlyosbított vonalon minden kevésbé vagyonos utas a II. osztályon utazni ? Nem lehetne-e a kofák, munkások, vályogvető cigányok s egyéb hasonló társadalmi állású egyének részére itt is külön s az utazni kényszerült jobb közönség részére is külön III. osztályú kocsikat fenntartani ? Kevesebb osztalék s kevesebb igazgatósági tiszteletdíj jutna ez esetben a részvényeséknek s a szabadjegyes igazgatósági tagoknak ? Ha kevesebb, akkor pardon! — maradjon csak így, de ha nem, akkor talán szóvá lehetne tenni ezt a lehetetlen állapotot a legközelebbi igazgatósági ülésen. Egyébiránt mégegyszer — pardon l * Megfigyelések az új képviselőválasztásokról. Városunk egyik előkelő, jó humorú, nagy emlékezőtehetséggel megáldott, kiváló történelmi jártasságú férfia egy szatmármegyei anekdotát mesélt el, melynek az volt a slágerje, hogy a forradalom minden salakot felszínre vet. Forradalomban bőven volt részünk s bizony annyi salakot vetett a felszínre, hogy most alig tud leüllepedni a neki való helyre. Ha a salakra volna bízva, bizony az még most sem szállana le, hanem a felszínen úszva, kiabálva, s ami a fő

( tömné a zsebét, bolondítaná a népet s sorvasztaná az országnak amúgy is vékonyan csörgedező életerejét, erkölcsi presztízsét. Az ország szerencséjére maga a választóközönség állt be szűrőkészüléknek azáltal, hogy kijózanodva a (frázisok mámorából, meglátta a józan munka mellett a szájhősök légvárait és félretolta őket. Megelégelte a nemzetgyűlésen használt durvaságokat, alaptaHázi szövött vászon, köpper, törülköző, konyhaés kenyérruha, abrosz (fehér és szines) Iegjutányosabban beszerezhető PELCZMANN László üzletében Esztergom, Széchenyi-tér 16. Telefon 135. Házi kender szövésre elfogadtatik.