Esztergom és Vidéke, 1926

1926-11-11 / 90 .szám

XLVIil. évfolyam 90. szám. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ Csütörtök, 1926. november 11. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EBIELEIIK IIIDE1 VASABIAP ÉS OSŰTÖRTÖKÖÍ. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá sz előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonofl és felelős szerkesztő t LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A városi vízvezetékről. A vízvezetéki szabályrendelet is­mertetését az alábbiakban folytatjuk: A vízdíj a vízmérő használati és vizsgálati díja és a város által a fél számlájára végrehajtott munkák költ ségei öt évén belül a' hivatalos ki­mutatás álapján azon ingatlanra, amely után kiszabattak, az ingatlant terhelő tartozásként zálogjogilag bejegyez­tethetek, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan másnak telekkönyvi tu­lajdonába ment át. Az érdekeltek kérelmére a város a fél költségén bélyeggel szabálysze­rűen fölszerelendő írásbeli kimutatást köteles adni arról, hogy az illető dí­jak és költségek az ingatlant mily összegben terhelik és hogy az ingat, lant terhelő dijakat, vagy költségeket milyen mérvben egyenlítették ki. Az ingatlan vevőjét, ha ilyen kimutatása van, csak az abban fölvett, vagy a kiállítás időpontján keletkezett dijak, költségek stb. terhelik. Bírói árverés, vagy az ingatlan ha­szonélvezetére vezetett végrehajtás esetében a vízdíj, a vízmérő haszná­lati és vizsgálati dija és a város által a fél számlájára végrehajtott mun­kák költségei, mint közadók mód jára beszedendő és az ingatlant ter­helő tartozások, az 1912. évi LIII. t.-c. 35. §-a, illetve az ennek netán helyébe lepő 1923. évi VII. t.-c. 74. §-a értelmében a jelzálogos hitelező­ket megelőző elsőbbséggel birnak, amenyiben az árverés napjától, illetve a haszonélvezetre vezetett végrehaj­tás esetében a bírói zárlat foganato­sításának napjától viszszafelé számí­tott három évnél nem régebbiek. Ha az eredménnyel megtartott ár­verés megsemmisíttetik az elsőbbség az első árveréstől számítandó. A meg semmisített és újból elrendelt árverés megtartásának napja közt esedékessé vált vízdíjakat, vízmérőhasználati dí jakat, valamint a vízvezetéki igazga­tóság által a fél számlájára végre­hajtott munkák költségeit a tényle­ges birtokos, illetve a hagyatéki gond­nok, vagy az ingatlanok haszonéivei zetének bírói lefoglalása esetében a zárgondnok fizeti és ha a vételár fel­osztása felett tartandó sorrendi tárgya­lásig be nem fizettetnek, ezek is az 1912. évi UH. t.-c. 35. § a, illetve az ennek netán helyébe lépő 1923. évi VII. t-c. 74. §-a vételmében a vé­telárból előnyös tételként sorozandók. Ha a vízdíj, a vízmérőhasználati és vizsgálati díj, vagy a fél szám­lájára végzett munkák költsége a sze­mélyesen kötelezett adós ingóságai­ból, beleértve äz adós fél követelé­seit és az ingatlan jövedelmét is, köz­igazgatási végrehajtás útján behajt­ható nem volt, az ingatlanra vezeten­dő a végrehajtás. Az ingatlan azon tulajdonosa ellen akit a tartozás a dologi kezesség foly­tán terhel, a végrehajtás közvetlenül az ingatlanra vezethető anélkül, hogy a személyes adós ellen előbb a vég­rehajtást megkísérelni kellene. A kielégítési végrehajtásnak az in­gatlan állagára való vezetését az 1909 évi XI. t.-c. 74. §-a, illetve az ennek netán helyébe lépő 1923. évi VII t. c. 69. §-a szerint a városi .tanács­rendeli el és az 1881. LX. t.-c. ér­telmében, további szabályszerű intéz­kedés végett, az írások áttétele mel­lett a városi főügyészt utasítja. A vízfogyasztási díjak és vízóra dijak évről évre vettetnek ki és pe­dig olyképen, hogy a város minden év szeptember havában összeiratja a városban lévő összes épületeket he lyiségenként és ezek szerint a fen­tiek alapján kivetik a jövő évre va­ló érvénnyel az egyes házakra eső vízdijat és a kivetést november, 1-től 15-ig közszemlére teszik, mire a kö­zönség a városi székház hirdetési táb­láján mindig figyelmeztetve leend. A kivetés ellen minden év novem­ber 30 ig van a jövő évi vízdíjat il­letőleg birtokon kívül felszólamlás­nak helye, melyek felett a fél meg­hallgatása után a városi tanács dönt. A ház illetve beltelkek tulajdono­sai a kiszabott évi vízdíj átalány elen­gedésére az esetben sem tarthatnak igényt ha a vizet rövidebb, vagy hosz­szabb ideig nem használták is. Ha a magánvezeték a vízszolgála­tást teljesen megtagadja, vagy a ren­des szolgáltatástól feltűnő eltéréssel adja a vizet, tartozik ezt a vezeték lulajdonosa a tanácsnak azonnal be­jelenteni, ki az akadály mibenlétét a legrövidebb idő alatt megvizsgálni és ha a hiba a magánvezetékben van, annak megszüntetésére a tulajdonost utasítani köteles. Magánvezetéknek idegen területen engedély nélkül való átvezetése, ut­cai főcsapnak önkény űleg való kinyi­tisa, a magán vezetéket az utcai ve­zetéktől elválasztó főcsap önkényű kinyitása, az utcai vezeték megfúrása a házi vezetéknek rossz karban ha­gyása, vízpazarlás stb. esetében en­gedélyes bejelentésére a város taná­csa 200 (Kettőszáz) pengőig terjed hető rendbüntetést alkalmazhat. Azon. kívül a marasztalt fél az okozott kár megtérítésére is kötelezendő. A pénzbüntetések, rendbírságok és kártérítések közigazgatási végrehajtás útján közadók módjára hajtatnak be. A szenttamási szegény gyer­mekek Napközi Otthonáról ne feledkezzünk meg! Vizivárosi plébániára kérünk minden ado­mányt. HÍR EK. Muhi, Mohács, Világos és Trianon, mind-mind olyan nevek, melyekhez mérhetetlen magyar vér, nyomorú­ság, gyász és keserűség tapad. Nagy, sötét számokkal van e nevek mellé a dátum irva, melyek közül a legfri­sebb, a legfájóbbnak november 13-án lesz szomorú évfordulója. Vérevesztett, megkínzott és meg­kötözött országnak diktáltak békét Trianonban és e napon kényszerí­tették, hogy szétdaraboló, meggya­lázó, szégyenletes békeszerződést irjuk alá. Megtettük, mert nem volt más tenni valónk. Lelkünkben azonban forr a bosszú, a keserűség és kirobbanni készül. Fenyegethet­nek millió és millió szuronnyal, ne­künk szegezhetik a világ összes ágyúit, mi mégsem fogunk soha lemondani ősi földünkről, rabságba jutott testvéreinkről. Tizenharmadikán, a gyász eme napján, amikor mélységes fekete köntöst ölt a magyar nemzet, tény­leg gyászoljunk. Gyászoljuk a ma­gyár vérből fakadó kelevényeket, melyek mérges ömledéke mérgezte meg 1000 éves országunkat. Gyá­szoljunk azonban keresztényi hittel, mely azt mondja, hogy halál után jön a feltámadás. Zúgjanak harangjaink 1 Kongjon a megaláztatás lélekharangja és zúgják a feltámadás dicsőségét. Mert nekünk fel kell támadnunk, nekünk élnünk kell és oda is fogjuk a feltámadás trombitáján harsogni az egész vi­lágnak : Nem, nem, soha! Halálozás. Ógyallai Szabó Lajos, a nagykanizsai kir. törvényszék iroda főigazgatója f. hó 6-án életének 49. évében hosszas szenvedés után el­hunyt. Temetése hétfőn délután volt a belvárosi temetőben meleg részvét mellett. Helyettesítés. Tokod község ér­demes főjegyzője, Meitner Lajos há rom havi szabadságot kapott, hogy azután végleg nyugalomba vonuljon. Helyettesítésére az alispán Bellus Béla piszkei jegyzőt küldte ki. Széchenyi-serlegavatás a Ka­szinóban f. hó 13 án (szombaton) este 8 órakor társasvacsora kereté­ben fog történni. Az ünnepi beszé­det Pékár Gyula v. miniszter mondja. A vezetőség kéri a Kaszinó tagjait, hogy ez alkalommal minél számo­sabban sziveskedjenek megjelenni. Egy teríték ára 30.000 kor. — F. hó 29-én rendezi a Kaszinó első kul­turestjét, beléptidíj nélkül. A részle­tes műsort legközelebbi számunkban közöljük. Nagy érdeklődés nyilvánul a tagok sorában a német és francia nyelvkurzusok iránt. Mindkét nyelv­ből kezdő és haladó tanfolyam lesz mérsékelt tandíj mellett. A társadalmi élet fellendítése céljából, minden má­sodik csütörtökön délután 5 órai kezdettel tea-délutánok lesznek. Az első tea-délután f. hó 18-án. Ugyan­csak a kaszinói élet élénkítése célja­ból tánctanfolyamot rendez a Kaszinó tagjai részére. A nyelv- és tánctan­folyamra jelentkezni lehet Philipp József titkárnál és a Kaszinóban felfektetett íven f. hó 15-ig. Gyermekfelruházás az Eszter­gomi Polgári Egyesületben. Az Esztergomi Polgári Egyesület régi szép szokásához hiven ez évben is 12 szegény gyermeket fog felru­házni. A felruházást ünnepély de­cember 8-án délután 6 órakor a Magyar Király nagytermében a köz­gyűlés keretében lesz megtartva s ugyanekkor leplezik le az egyesület 60 éves jubileuma alkalmából ké­szült csoportképet. Este 7 órakor ugyanott társásvacsora lesz. Egy te­ríték (borjúpörkölt, túróscsusza és fél liter bor) 30.000 kor. — Az egye­sület vezetősége ezúton is kéri mind­azon jószívű emberbarátokat, kik a gyermekfelruházás költségeihez hoz­zájárulni akarnak, hogy ebbeli ado­mányaikat Pelczmann László egye­sületi pénztároshoz szíveskedjenek eljuttatni. A/Tanult Férfiak Kongregációja pénteken f. hó 12-én este % 7 óra­kor tartja rendes ülését a főgimná­zium Zenetermében. A tagok szives megjelenését ezúton is kéri a Veze­tőség. ( ­Mértékhitelesítés városunkban. Az időszakos mértékhitelesítés Esz­tergomban f. hó 9—24-ig tart. Fel­hivatnak az összes kereskedők és iparosok, kik mérleggel és súlyok­kal foglalkoznak, hogy azokat hite­lesítés céljából mutassák be. A mér­tékhitelesítő felügyelő a mértékeket és súlyokat, valamint a mérlegeket ellenőrizni fogja és a hitelesíttetlen mérleggel és súlyokkal dolgozó ke­reskedők/ és iparosok fel lesznek jelentve és meg lesznek büntetve. Végkielégítés. Szomorné Szabó Margit városi tanítónőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter saját kérel­mére végkielégítette. Zászlószentelés Dorogon. A Dorog és Vidéke Ipartestülete f. hó 14-én d. e. 10 órakor a dorogi plé­bánia templomban zászlószentelési ünnepélyt tart. A zászlószentelési szertartást dr. Trinkl Kálmán dorogi plébános fogja végezni, mig a zászló­T7 A TT SI T Az év le 8 M gy° bb es legszebb filmje csak egy napig A TT Q T f Auoi saombatoo 5,7 és 9-kor a Kultur mozgóban. riluox

Next

/
Thumbnails
Contents