Esztergom és Vidéke, 1926

1926-10-31 / 87 .szám

XLVIII évfolyam 87. szám. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ Vasárnap, 1926. október 31. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •EBIELBIIK BIIDBI VASÁRBA? ÉS OSOTOBTOKOI. Szerkesztőség és kiadóhivatal > Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, tovibbá az előfizetési t hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő t LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Befejező kutyaközlemény. A mult héten közérdekből egy újságcikket követtem el, amelyre válaszképen egy nyilatkozat jelent meg. Kénytelen vagyok tehát, akarva nem akarva, erre a thémára visszatérni, annál is inkább, mert az általam nagyrabecsült államrendőrségünk ezen nyilatkozatával a kérdés elintézve semmiképen sincsen, a baj tovább is fennáll. Azonban a 172 feljelentés, mint statisztikai adat, mindenesetre nagyon érdekes és további feldolgozásra nagyon is alkalmas. Hozzá vagyunk szokva — és logikus is — hogy minden rendetlenségért a rendőrséget tesszük felelőssé; igy tettem én is, 'azonban utánajárva a dolognak, kiderült, hogy kihágások megállapításán s azok feljelentésén kivül más nem tartozik államrendőrség hatáskörébe. Ilyen geniáiis közigazgatási berendezés mellett tehát nem kell csodálkozni, ha az államrendőrség rendet teremteni nem tud, helyette igaztalan támadások érik. Nekem eszem ágában sem volt az államrendőrséget — melynek vezetőférfiaihoz baráti kötelékek fűznek — megtámadni, csak a tőrülmetszett állapo'okra akartam a nagyközönség figyelmét nyomatékosan felhívni. Ugyanis változatlanul arról van szó, hogy ebben a jogrendes világban, amelyben az emberek állítólag alig tudnak megélni, minden kishivatalnok, munkás és diákgyerek ku tyát tart magának, ami jelen körülmények között a legnagyobb, lukszus. Természetesen addig, mig a tulajdonosok a hivatalban, a munkahelyen, vagy iskolában vannak, addig a kutyák a város közönségére bocsájtatnak rá. Teljesen a kuvaszok tetszésére van bízva, hogy üres óráikban mivel szórakozzanak : a gyermekeknek a nyavalyatörésig való ijesztgetésével, a járókelők lábikrái keménységi fokának megállapításával, vagy pedig a sétányokon való botanizálásával (de vannak geo lógus ebek is). Szelídebb lelkületű négylábúak, főleg a „külföldiek" úgy a Széchenyi-téren,» mint egyéb korzókon — mint igazi fürdővároshoz illik — idegenforgalmat (és egyebet) csinálnak. Vannak olyan emberek — s ezek közé tartozom magam is — akik azt gondolják, hogy a legkevesebb amit egy rendezett jogállamban a keser ves adófizetésért a hatóságoktól elvárni lehet az, hogy a polgárok testi és vagyoni épsége megvédessék. Egy fővárosi napilap a minap mutatta ki, mily rengeteg károkat okoznak a veszett ebek; nálunk is fellépett a veszettség és erre való tekintettel rendeltetett el az ebzárlat. Azonban, ha mi ezt a kérdést továbbra is ilyen komolytalanul, ezzel a lanyhasággal kezeljük, megtörténhetik, hogy a veszett ebek megmar ják a gazdák lovait, ökreit, a tehéncsordát és a sertéskondát. Még csak az hiányzik az idei rossz bortermés után a mi gazdáinknak, hogy az ál latjait is le kelljen bunkózni veszett ség okából, mint az másutt megtör tént. Nem kutatom, hogy a mai komplikált hivatalos gépezet melyik szerve a hibás abban, hogy rettegve kell járnunk az utcán, annyi azonban bizonyos, hogy a helyi hatóságoknak módot kell találniok — természetesen harmonikusan összefogva — hogy ennek a konstantinápolyi állapotnak végeszakadjon. Mégis csak egy kissé furcsa lenne, ha a bürokratikus tehetetlenség helyett a polgárság a jogos önvédelem terére lépne : mert ugy-e, ha ember támad rám, nekem jogom van fegyveresen megvédeni magamat, hát kutyavész idején az ebekkel szemben ez a jog nem állana fenn ? Igazán most már azt kell kérdeznünk: ki a kutya nálunk, az eb, vagy az ember? Az én kis cikkem kutyapolitikai pártállás szerint nagyon ellentétes érzelmeket váltott ki az emberekből. Ugy tudom, hogy Thales tantételé nek sem örültek osztatlanul (az aversió azóta is fennáll) az én cikkem is népszerűtlen bizonyos körökben, ami azonban nem változtat a benne rejlő igazságokon. Semmiképen sem kívánok polémiába bocsájtkozni azokkal, akik nincsenek velem egy véleményen, egyet azonban mégis szeretnék a lelkükre kötni: Szeresd felebarátodat legalább is annyira, mint a kutyádat 1 v. Sz. W. Novemberi lakbér. Novemberi lakbér fizetésének ideje elérkezvén, az alábbi táblázatban közöljük ezen évnegyedre eső lakásbérek és üzletbérek összegét papirkoronában kifejezve; a táblázat első hasábja az 1917. évi V* évi bért — alapbért — mutatja. Ezek szerint 1926 novemberi negyedben lakások után fizetendő lesz az 1917. évi novemberi V* évi bérnek 55°/o-a és 3% közüzemi díj; üzletek, irodák, raktárak stb. után az 1917. évi alapbérnek 68% a és 3% közüzemi díj. Ezen negyedben felmondás sem lakásnál, sem üzletnél nincs; azonban 1927 február 15-ig az üzletek felmondhatok lesznek e jelzett időben. Erről majd februárban bővebben tájékoztatjuk olvasóinkat. > Lakásbér üzletbér > Fizetendő 55°/o Pizetendő 68°/o lakásbér 3°/o közüzletbér 3°/o köz*—< «B /•Ys üzemi dij üzemi dij \JJ »—1 összesen 58% összesen 71% 1 8,410 10,295 2 16,820 20,590 3 25,230 30,885 4 33,640 41,180 5 42,050 51,475 6 50,460 61,770 7 58,870 72,065 8 67 280 82,360 9 75,690 92,655 10 84,100 102,950 15 126,150 154,425 20 168,200 205,900 25 210,250 257,375 308,850 30 252,300 257,375 308,850 35 294,050 360,325 40 336,400 411,800 45 378,450 463,275 50 420.500 514,750 55 462,550 566,225 60 504,600 617,700 65 546,650 669,175 70 588 700 720,650 75 630,750 772,125 80 672 800 823,600 85 714,850 875,075 90 756,900 926 550 95 798,950 978 025 100 841,000 1.029,500 110 925,100 1 132,450 120 1 009,200 1.235,400 130 1,093,300 1.338,350 140 1.177,400 1.441,300 150 1.261,500 1.544,250 160 1.345.600 1 647,200 170 1.429,700 1.750,150 180 1.513,800 1.853,100 190 1.597,900 1.956.050 200 1.682 000 2.059,000 300 2 523 000 3.088,500 400 2 364 000 4.118,000 500 4.205,000 5.147,500 600 5 046,000 6.177,000 700 5 887,000 7.206,500 800 6 728 000 8 236 000 900 7.569,000 . 9 265 500 1000 8.410,000 10.295,000 Ipari üzemeink. üjjady Béla háziszövőipar vállalata. A vár alatt meghúzódó csendes utcában, Uri-utca 8. szám alatti szerény kis ház kapuján belépve, eleven életet találunk. Egy katonatiszt, Ujjady Béla átmeneti szolgálati viszonyban levő m. kir. honvédszázados szövőműhelyt állított fel. Nem támaszkodva pusztán fizetésére, nem akarva mások rovására elhelyezkedni, megszerezve a takácsmesteri képesítést, szerény tőkéjét üzemvállalatába fektette. Munkaenergiája és munkaszeretete, valamint szociális érzéke tette lehetővé, hogy vállalata nemcsak ne'd, hanem a munkát kereső kezeknek is jövedelmet nyújtson. Üzeme 1923. évben vette kezdetét három szövőszékkel. Ma már 12 szövőszékkel és egy mintázó szövőszékkel (damasztárút készítő gép) dolgozik. Készíti a következő árúkat: vásznat, nyersvásznat, szalonvásznat, ruhavásznat, lepedővásznat, sifont, koppért, zefirt, ripset, ablakfüggönyt, törülközőt, konyharuhát, pohárruhát, kenyérruhát, szakajtóruhát, asztalterítőt, asztalkendőt, ponyvát- zsákot, vitorlavásznat, szalmazsákot, szőnyegvódőt, kender futószőnyeget, gyapjú és félgyapjú ruhaszövetet. Készít "ezenkívül kézikészítményű cérna és selyem paplangombokat, ami nem egy úrinőnek nyújt könynyű és mégis jövedelmező foglalkozást háztartása mellett. Gyártmányai ezidőszerint csak üzemvállalatában kaphatók és rendelhetők. Közel jövőben Üzemlerakatot is létesít. Petz Testvérek vasöntödéje és gépgyára. A Várhegy északi foka alatt, a Dunapartján fekszik a hercegprimási gépjavító és öntöde, melyet 1922ben Petz Testvérek vették bérbe és gyárrá fejlesztették. Az uradalom birtokában csupán vízszívó és nyomógép maradt. Ez a gép táplálja u. i. a primási és káptalani vízvezetéket, de hogy a primacia és a káptalan bekapcsolódott a városi vízvezetékbe, esztergomiasan mondva a „vizimasina" napjai is megvannak számlálva. Petz Testvérek gépgyára és vasöntöde központi irodája Budapest, IV. Városház-utca 8. sz. alatt van üzlettel együtt Petz Béla vezetése alatt. Az esztergomi gyár Petz H. Lajos vezetése alatt áll. A központi irodában 11 tisztviselő van alkalmazva, míg az esztergomi gyár 75—87 embert foglalkoztat napnta. A vasöntöde két 600 *%» belvilágú kupoló kályhával bir, melyet 1 drb. 10 HP és 1 drb. 13 HP villanymotor tart szemben. Az öntöde termelőképessége hetenkint cca 12 waggon. Készit mindennemű csatornázási öntvényeket, faveremrácsokat, minden méretű nyomócső idomdarbokat 20 atm. nyomásra kipróbálva. A legkülönbözőbb kályhaöntvényeket stb. Továbbá Budapest 15 nagy és 72 kisüzemének béröntéseit négy év óta állandóan ezen öntöde látja el, mely munkák között a legkomplikáltabb Mt

l

77r MPfl mert mindenki VíbLuL lufiu csak dicséri a KÉSZ GYER1EKRUHÁKAT SlKffi SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN I