Esztergom és Vidéke, 1926

1926-09-19 / 75 .szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HE8IELEIIK fflllDEB VASÁRSAP ÉS 0SÜTÖBTÖKÖ5. Sierkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—-20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Az első fecske. Irta: dr, Antóny Béla Most Trianon után, a megaláztatásban és gyászban lelkünk visszavisszaszáll a béke boldog napjaiba. Mint délibáb tűnik fel előttünk a közel-multnak rendje, munkája s polgárainak jóléte. Esztergom város nemcsak történelmi múltban, lelkiekben, szellemiekben volt gazdag, hanem anyagiakban ís. Székhelye volt a fejedelmi primási és káptalani uradalmaknak, piaca a Kismagyaralföld, Érsekújvár, Léva és a Duna határolta háromszög gazdag falvainak. Gazdag kereskedőcsaládok egész serege élt itt, virágzó ipara, erős iparostársadalma lüktető, fejlődő életet adott a városnak. A közszabadságnak, a nemzeti érzésnek erős vára épült itt meg, a polgárok munkája, szorgalma, a város forgalma útján. Kultúrája, kereskedelme, ipara a Duna által elválasztott Párkány községet is magával ragadta már a fejlődésben. A békében is itt ékeskedett már Szent Tamás hegye, a maga szegényeivel, csakhogy ezeknek nyomorát ugyancsak enyhítette a káptalan szegény pénztára. Földmíves népe akkor is egy-két holddal rendelkezett, de volt munkaalkalma és keresete. Ránk szakadt a világháború borzalma, a trianoni parancs, mely elszakította tőlünk a Duna túlsó olda lát, a kereskedelemnek, iparnak éltető forrásait, a polgárok anyagi boldogulásának alapját. Itt maradt a multak fénye, amely köré azonban a jelen szegénységet és nyomorúságot vont. Az élet lehetőségei megszűntek, mindnyájan szegények lettünk. Kereskedőink, iparosaink a múltnak megtakarított tőkéit élik fel, gazdáink az egy-két holdat művelik minden munkaalkalom és kereset nélkül. Ma már a földrajzi fekvésünk adta fejlődésünk, gazdaságunk a multté s csak a természetnek idevarázsolt szépséges kincseit mondhatjuk magunkénak. A Dunának egészséget erőt adó hullámai, a pilisi hegyeknek tölgykoszorúval borított dombjai, lankás szőlői, gyümölcsösei s a földből fakadó meleg források maradtak meg mint a szegénységbe erőt, életet hozó tényezők. A küzködő élet, az élniakarás új utakat keres és tör. A város közönsége az ő történelmi, szellemével nemcsak a keserves mindennapi élet lehetőségeit őrli, hanem keresi a jövendőnek boldogulását, keresi a régmúlt Esztergomjának feltámasztását. Gondolatok, tervek születnek. Keresik az útját, a módját annak, hogy a Trianon teremtette határok dacára a város élni, fejlődni tudjon. Pótolni igyekeznek azt a gazdasági erőt, amit a Duna balpartjának elvesztésé okozott. A Dunának vize, a hőforrások, a hegykoszorúzta határ mind oly tényezők, melyek új életlehetőségeket, fejlődést jelölnek meg. Budapest Bádenje. A főváros szomszédsága idegenforgalmat, nyári közönséget kínálnak. Üdülőtelepet teremtenek. A város történelmi múltja, kultúrintézményei iskolaváros alapját adják meg. Jóakarat, szándék, megértés, munka, áldozatkészség s a megtépett, megsebzett városból ismét élet sugárzik, jólét, megelégedés fakad. Az erőknek, akaratoknak összesítése, a mult mulasztásainak fokozatos pótlása s mindazon követelményeknek biztosítása, amelyet a fürdőváros, az üdülőtelep, az iskolanegyed megkíván, önmagukban hord ják az új Esztergom csíráit. Jó iskolák, tiszta utcák, rendes kövezet, egészséges lakóházak, tiszta, jó ivóvíz, mind-mind elengedhetetlen feltételei az újjászületésnek. Ezek nélkül itt élet nem lehet s a szegénységet, a munka és keresetalkalom hiányát megszüntetni képtelenség. Ahol jólét, ahol pénz van, ott mindezeket megalkotni nem művészet, ott ezek önmaguktól is létrejönnek. Ahol nagy a szegénység, a tőkehiány, mint nálunk, ott nagy akarattal, áldozatkészséggel valósítható meg ezek közül csak az egyik is. A külföldi kölcsön segítségével az egyik úton már elindultunk, készül a vízvezeték. A kormány támogatásával épül az iskolaváros is. A primási képtár, a főkáptalani kincstár s egyéb egyházi kincsek közszemlére adásával megindult az idegenforgalom is. Az emberek lelkében lassan élni kezd a tudat, hogy a város nemcsak új feladat előtt áll, hanem egy jobb jövő is vár reá, ha a kölcsönös becsülés, áldozatkészség és munkakedv lesz úrrá felette. Lassan érezni kezdik a polgárok, hogy sorsuknak intézői s csakis a maguk akaratán múlik a jobb jö vendő. Ha élni akarnak, nem zárkózhatnak el a fejlődés követelményei elől. A vízvezeték létesítésével kapcsolatban minden oldalról hangzik a csatornázás szükségessége. A hivatalos város érzi ezirányú kötelességét, de fedezet hiányában eredményt mutatni nem tud. Egyelőre megelég szik azzal, hogy meg van a körcsatorna s készül majd a csatornázási terv. A polgárok lelkében élő szükséges ség azonban cselekedetet, alkotást vár s mig az általános csatornázás késik, addig egyik másik utcában a háziurak egyike-másika fekteti le a csatornát, a készülő vízvezeték kiegészítő részét. íme, itt az első fecske mint az élni akarásnak, fejlődésnek beszédes bizonysága, közgyűlési vita, városi kölcsön felvétele nélkül egyik-másik helyen maguk a polgárok saját nehéz keresetükből építenek közművet s jelzik, hogy megértették az idők jelét, mely nélkül nincs feltámadás. Az a szellem s az a példa, amely egyes csatornák önkéntes létesítését eredményezte, adjon erőt és hitet e város nemes közönségének, hogy a közművekért hozott áldozat a város szebb és jobb jövőjének biztositéka, hogy csakis ez a szellem adhat szegénység helyett jólétet, gyűlölet helyett békességet s halál helyett feltámadást. Megszűnt a lakáshivatal. A lakáshivatal, amelynek a neve örökre a háborút követő esztendők szörnyű lakásínségre fog emlékeztetni, voltakép már július 31-én megszűnt. A lakásrendelet értelmében augusztus elseje után igénybevételi eljárásokat nem lehet folyamatba tenni. A mai folyamatban lévő igénybevételi eljárásokat augusztus 15-éig kellett elintézni, azoknál az ügyeknél pedig, amelyek eddig az időpontig nem nyertek elintézést, az eljárás félbeszakításával az igénybevétel lehetősége megszűnt. Szept. 1-től tehát a lakásügy terén életbelépett a békebeli magánjogi állapot. Vagyis ha a háztulajdonos házában lakás üresedik ,meg, vagy ha a bérlő a háztulajdonos hozzájárulásával a lakást át akarja ruházni, ezt szabadon megteheti minden .lakáshivatal ítélete nélkül. A felmondásoknál türelmi időszakul kö ötté ki a miniszter 1927. május 1 ét, amely előtt a felmondásokat érvényesíteni nem lehet. Ezzel az intézkedéssel jelentős lépéssel közeledünk a lakások teljesen szabad forgalma felé. Nem is lehetett normális állapotnak tekinteni azt, amikor a házigazda, akinek a ház minden reparálási-, adó és egyéb terhe a nyakába szakad s még csak meg sem válogathatta a lakóját, mert azt volt kénytelen elfogadni, akit a lakáshivatal reáoktrojált. Ezzel egyidejűleg az illetékes miniszter a lakásbérek emelését is megkötötte s az 1917 óta egy helyben lakók bérét még ma is percentuálisan állapítja meg. A lakásforgalom és a lakbérek megkötését teljesen indokolttá tette az akkori helyzet. A háborút követő gazdasági viszonyok és labilis államháztartási egyensúly nem engedte a főként a lakók kasztjához tartozó tisztviselők honoráriumait kellő mértékre felemelni. Egy esetleges szabad lakásforgalom és szabad lakbér annakidején koldusbotra juttatta volna az egész középosztályt. Még mindig szükség van a fix fizetésűek és általában a kis keresetű lakók védelmére s épen ezért néhány éven át még bizonyos korlátozásra szorul a szabad lakásforgalom. A hírlapok igen sokat cikkeztek akkoriban a hibás gazdasági politikáról, mert ha a 922—924 évek folyton romló valutájával nagy állami beruházásokat, főként pedig lakásokat építtettek volna, akkor a gyenge valutából aranyértékek maradtak volna hátra s lakásínség nem lett volna. Németország a márka katasztrofális zuhanása idején élte legnagyobb gazdasági fellendülését és a mai erős Rentenmark alapjának az akkori beépítések jelentékeny részét alkotják. Csöndes visszaemlékezések ezek az elmúlt idők, elmulasztott alkalmaira s ma már csak annak örülhetünk, hogy ha 4 eV gazdasági zivatarai után a magyarságot regeneráló ereje újra életképessé tette, akkor Trianon nem tarthat örökké. A népjóléti miniszter a próbaképen visszaállított szabad lakásforgalombóí a már fentebb is vázolt veszedelmes helyzetet látta kibontakozni, épen a tisztviselőtársadalom hátrányára, azért 16—20 városban és községben kénytelen volt visszaállítani a korlátozásokat. HIKE EL MEGNYÍLTAK az iskolák kapui, felpattantak a két és fél hónapig lelakatolt ajtók s az örvendő, boldogságtól mosolygó gyermekhad ellepte a frissen mázolt padokat. A Veni Sancte ünnepélyes fohásza, zsolozsmás áhítata felbuzogott a gyermekek ezreinek lelke mélyéből. Fakadó emberi rügyek, feslő leány rózsabimbók ösztönös alázattal, szívből jövő odaadással kérték az Ur segedelmét munkájukhoz: a