Esztergom és Vidéke, 1926

1926-09-12 / 73 .szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. •BOIELEIIK II1DEI VASÁRI AP ÉS CSÖTÖETÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., •ova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá tz előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A lassan ölő méreg. Európa testének veszedelmes kelevénye Szovjetorosz ország időnként felfakad s mérgeit kifröccsenti a többi államok felé, amelyeket okosságuk és elővigyázatosságuk eddig megkímélt a bolsevizmus szörnyű kísérletezéseitől. Példátlan szivósággal folytatják az orosz agitátorok pénzzel, demagógiával, erőszakkal az aknamunkát s legújabban Angliára vetették a szemüket, miután előőrseiket elhelyezték Francia- és Németországban. • Erre a vakmerő kísérletre a nagy angol sztrájk szolgáltatott alkalmat, melytől Moszkva urai azt várták, hogy alapjaiban rendíti meg az alkotmányt s lényegesen megkönnyíti a bolsevista eszmék előretörését. Nem maradtak meg azonban a puszta várakozás álláspontján, hanem angol fontokban is igen súlyos összegekben siettek a sztrájkoló bányászok támogatására, ezzel is meghosszabbítva a zűrzavarnak, a gazdasági felfordulásnak nyomasztó időszakát. Csodálható-e ilyen körülmények között, ha az angol alsóházban egyik szónok a másik után interpellálja a kormányt, felvilágosításokat kérve abban az irányban, hogy mit tett és mit szándékozik még tenni a bolsevista agitáció féktelenkedése s Anglia belügyeinek érzékeny megsértése ellen. A józan angol politikusok, el sősorban pedig az uralmon lévő konzervatív párt vezetői nagyon jól tudják, hogy a bolsevizmus, ha gátat nem vetnek neki, lassan ölő méregként hat s ha egy társadalmi szervezet későn ébred a védekezés szükségességének tudatára, a titokban végzett rombolás oly tényeivel találja magát szemben, amelyek erőit megbénítják, elhatározásainak végrehajtását gúzsbakötik. Anglia hosszú ideig igen reserváltan kezelte a szovjetet s hogy egyáltalán felvette vele a diplomáciai érintkezést, azt csak abban a reményben tette, hogy Oroszországban a válsággal küzdő angol ipar számára piacokat teremthet. Mac-Donald munkáspárti kormányának a bűne, hogy szorosabbra fűzte az angolorosz viszonyt s azzal a természetes engedékenységgel, melyet minden szociáldemokrata szinte öntudatlanul, talán akarata ellenére, táplál a kommunismussal szemben, nagy veszedelmet zúdított Anglia nyakára. Ez az ország azonban nem azért az évszázados tradíciók s a megtestesült alkormánytisztelet hazája, hogy egy olyan távolról jövő, közvetett úton közeledő veszedelemmel, mint a bolsevizmus, szembe ne nézzen. Azok az erőteljes felszólalások, amelyek"! Balfour és Johnson-Hicks belügyminiszter részéről hangzottak el, eléggé mutatják, hogy a konzervatív Anglia tisztában van a bolsevizmus elleni védekezés szükségességével s olyan mértékben teszi meg intézkedéseit, mint amily mértékben Moszkva szemtelensége arcátlanabbá válik. A magunk részéről nagyon kevés sikereket jósolunk a bolsevista törekvéseknek Angliában. Először útját állja az angol nép temperamentuma, másodszor vezetőinek ügyessége, harmadszor és legfőképen pedig az a mély nacionalizmus, amely minden angol ember lelkében ott ég, s egyedül tette lehetővé egy 42 milliós népnek azt, hogy a föld egy hatod része felett uralkodjék. Továbbá a gazdasági helyzet sem olyan válságos, dacára minden sztrájknak és munknélküliségnek, hogy Anglia mérhetetlen gazdasága és szervezettsége meg ne birkózna vele. Az ősi ellenség, Oroszország nagy fába vágta a fejszéjét, mikor a szigetországot bolsevízálni akarja s megjósolhatjuk azt a csúfos kudarcot, amelyben része lesz, ha abba nem hagyja azt az izgatást, amelyet minden nemzetközi szokás ellenére a hivatalos orosz diplomáciai szolgálat is támogat. F. A tatabányai hősi emlék leleplezési ünnepélye. Tatabánya elesett hősei emlékét f. hó 5.-én leplezték le lélekemelő ünnepségek keretében. Az ünnepségen a bányatelep összes lakossága részt vett. A 7—8000 főből álló tömeg oly méltóságteljesen viselkedett mely bizonyságául szolgál annak, hogy az ünnepség jelentőségét a bányatelep apraja-nagyja megértette és átérezte. József kir. herceg 9 óra 45 perckor érkezett Tatabánya község határához, ahol Tatabányáról és a környékbeli községekből összegyűlt lakosság lelkes éljenzéssel fogadta. Ideiglenesen egyesitett Komárom és Eszközönsége nevében Palkovics László alispán, a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat nevében Rehling Konrád bányaügyi főtanácsos, bányaigazgató, Tatabánya község nevében Borza Ferenc községi jegyző, a munkásság nevében Héder Károly bányász üdvözölték a Fenséget, a katonai, csendőr és rendőrhatóságok jelentkezése után. Az üdvözlésre bensőséges, szeretetteljes szavakkal válaszolt őfensége. József kir. főherceg a lakosság sűrű tömött kocsira ülts a r. kath. templomba isteni tiszteletre vonult, ahol gyönyörű zenés misét celebrált Sedoch Károly lelkész, pápai kamarás, Szász István segédlelkész pedig mindenkit magávalragadó prédikációt tartott. Ugyanakkor a ref. templomban is is volt ünnepi isteni tisztelet. Az isteni tiszteletek végezte után kir. Fenség s a megjelent előkelőségek a templomi közönséggel együtt a Népház melletti parkban felállított hősi emlékszoborhoz vonult s az ünnepség 11 órakor a Magyar Hiszekegygyei és a Himnuszszal vette kezdetét, majd pedid Szalay Hermann községi biró felkérte a Fenséget a a leleplezés megejtésére. József kir. főherceg ekkor jelt adott a leleplezésre, majd a hősi emlék elé ment és többször viharos, hosszantartó éljenzéssel megszakított beszédet tartott, mely után dr. Huszár Aladár főispán gyönyörű hazafias és á lelkesedést végletekig fokozó ünnepi beszédet tartott, melynek egyik kiemelkedő részlete következőkép hangzott : „Ha valaki azt tartja, hogy azok akik a hősöket halálba vezették vérszomjasak voltak, azoknak csak azt mondom és mindazokra hivatkozom, akik a kir. Fenségnek katonái voltak, hogy őt minden katona apjának hivta. Csak az tudja, hogy micsoda bátorság, micsoda összetartás volt a magyar katonában, aki ott élt a lövészárokban. Micsoda testvériességgel szerették egymást minden veszély közepette. Én nem kívánok mást, csak azt, hogy itthon is ugy szeressék egymást az emberek, mint szerették a harctéren. Ha látták volna, hogy az a szegény, egyszerű ember hogy védekezett, hogy ásta az árkot, hogy figyelmeztette társát a veszedelemre, hogy követett el mindent, hogy ne a maga, de a társa életét mentse meg. Nagy, nagy, hatalmas szeretet volt ott. Arra a nagy szeretetre, arra a sok könnyre hivatkozom most, mikor egy nyomorult csonka-országnak vagyunk édes gyermekei, mikor mindenkinek éreznie kell a fájdalmat. Most ennél a hősi halottak emléké nél kérem Önöket, hogy a legédesebb édesanyának, a hazának gyermekei szeressék egymást kivétel nélkül. Ha szeretik és megértik egymást, lehullanak a trianoni bilincsek és eljön az az idő, ahol a kir. (Fenség fehér lovon megy előre és mi követjük szívvel, lélekkel és visszahozzuk azt, ami a miénk volt." A nagy hatást keltő, nemes veretű beszéd elhangzása után a község, különféle intézmények és testületek helyezték el koszorúikat a hősök emlékén, majd pedig a „Nem. nem, soha I" és Szózat elhangzása utan a lélekemelő ünnepély véget ért. Az ünnepély végeztével József főherceg maga köré gyűjtötte a vitézeket és volt katonáit, akikkel hoszszasabban elbeszélgetett. Ennek végeztével a tatabányai leventék díszmenetben elvonultak a Fenséges úr előtt. A hősi emléken 67 hősi halott neve van megörökítve, közülük 3 bányamérnök s a többiek mind munkások. A műemléket Ligeti Miklós országosan ismert nevű kiváló szobrászművész mintázta. A hősiemlék leleplezése után meghívott vendégek részére 70 teritékes bankett volt a tatabányai tisztviselői kaszinóban. A banketton dr. Huszár Aladár főispán a kormányzót, Palkovics László alispán József főherceget, ki viszont a tatabányaiakat és Vida Jenő vezérigazgató Magyarország tisztviselői karát köszöntötte fel. Ebéd után a főherceg kíséretével Vida Jenő vezérigazgató síkvölgyi kastélyában tett látogatást. A vendégek délután 5 órakor távoztak el Tatabányáról. B, F. Portengerben, A napokban arról beszélgettünk, hogy Esztergom mely részén értékesebbek a házak. A legtöbben a Széchenyi-téren kivül Kossuth Lajosutca és a Rákóczi-tér mellett foglaltak állást. ;Én a Csernoch János-útnak a tűzőrségi épülettől a tanítóképzőig terjedő részét és a Dobozyutcát mondtam értékesebbnek. Az ellenkező nézeten lévők ezért rendesen megmosolyogtak. De mikor megkérdeztem tőlük, mit szólnak az autóbuszok áldásos közlekedéséhez, a mosoly eltűnt ajkukról. Arcvonásaikról éktelen bosszankodást olvastam le, de azon hirtelenében nem éppen hizelgő kifejezésekkel emlékeztek meg az autóbuszokról, a porról és az utcaöntözés teljes hiányáról. Szép a kultúra, a haladás, de amíg a vízvezeték nem működik és nem lehet állandóan locsolni az utcákat, nem kérünk az autóbusz-kultúrából. Ha nem áll módjában a városnak állandóan öntöztetni az utcákat, a vízvezeték elkészültéig szüntesse be az autóbuszok közlekedését. Szüntesse be pedig a közegészség érdekében és haladéktalanul. Nem elég, hogy reggel végigszalad egy öntöző kocsi az autobuszjárta útvonalakon. Amíg a vízvezetéki csövek elhelyezésével feltúrt föld, piszok, por az utcán hever, legalább két öntözőkocsinak állandóan kell járnia a dorogi vámtól a primási palotáig és pedig kora reggeltől este 10 óráig. EGYRŐL-MÁSRÓL