Esztergom és Vidéke, 1926

1926-08-26 / 68.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HEBIELEIIK HÍMEM VASARHAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal t Simor Jánoa-atca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetést s hirdetési dijak stb. küldendő^ Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajtfonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A csehek kenyere. A világháború legádázabb óráiban, amikor ellenségeink talán legfájdalmasabb sebeket ejtették rajtunk, az ellenséges államok Magyarországon élő polgárai, a közszabadságok birtokában bántatlanul és háborítatlanul éltek nálunk. A magyar lovagiasság már-már nem is erény, hanem bűnszámba ment, mert addig, amíg mi mindenki előtt nyitva tartottuk szivünket, addig fiaink előtt vagy a börtön ajtai nyíltak meg, vagy az üldöztetés jutott osztályrészül. Igy volt ez a háborúban s azt hittük, hogy a béke mindent át fog formálni s a gyűlölködés ugy elszáll a telkekből, mint a nehéz, súlyos álom fekete madara párnáinkról. A magyar reménykedés ujabb csalódáson esett keresztül s ha a sebek gyógyulásáról beszélhettünk volna, ma újra felszaggatott sebeinket mutogathatnék. Ha a lovagiasság és jóság magyar erény volt, akkor a seben mutogatása nem az. Mi c»ak befelé, önmagunknak tudunk sorvadni és csak befelé tudunk fájó könnyeket hullatni. A csehek, talán minden nemzetnél többet ártottak a magyarnak, mert mig szövetségeseink voltak, árulóinkká váltak s mikor békét kötöttünk velük, akkor ádáz ellenségeinkké váltak. S mégis, ha annyira feldúlt is lelki állapodunk s jogos is haragunk, ime, újból tárgyaló asztal mellé telepedtünk le, hogy a két ország szétágazó kereskedelmi érdekeit öszeegyeztessük. Alig indul meg a tárgyalás, az imént elhalkuló magyar zokszót ujabb vészkiáltás követi. Az újságok hozzák hú ül a hírt, hogy a cseh hatóságok az ősmagyar lakosság százait utasították ki a Felvidékről s világgá akarják kergetni azokat, akiknek nincs egyéb bűnük csak az hogy magyarok. Valamikor a nemzetközi jogon felül is uralkodott valami láthatatlan, nem irott jogszabály, amely minden törvénynél jobban kötötte az embereket. Ez a törvény, az emberiesség törvénye volt. Ma, ugylátszik, hogy a civilizáció nem az emberiség érzetének és fogalmának jegyében ól és fejlődik, hanem a vak gyűlölködés s az emberi jogokat lábbal tipró önkény kapott salvus conductust. Megállunk a trianoni önkényszabta határvonalnál s mig átcsillogó könnyes szemekekel bátorítjuk azokat, akik magyarságukért szenvednek, lelki szemeink az őskor arénáit keresi, ahol az emberi elvakultság és gyűlölködés az emberek százait és ezreit kergette meggyőződésükért, vallásukért Istenükért a halálba. Ezek a századok elmultak, a cézárok eltűntek, de a meggyőződés a vallás, az Isten örökké él. Szegény kálváriát járó magyar nemzet tekints lelki elődeidre az aréna porondján elvérzett ős keresztényekre s bízzál, mert a vérből és a porból — uj fel támadás születik I Y. Hódoló zarándoklat a hercegprímáshoz. F. hó 21 én szombaton a fővá rosból külön hajón nagyobb zárán doklat érkezett városunkba, hogy megtekintsék első szent királyunk születése helyét és hódolatukat fejezzék ki a magyar katholicizmus fejénél, a bibornok-hercegprimásnál. Résztvettek a zarándoklatban Nemes Antal és Csiszárik János c. püspökök, Bednárz Róbert tb. kanonok és Tötiös&y" Miklós budapesti plébánosol-, Répás József szemináriumi alkormányzó, Zsembery István ny. főispán, az Országos Kath. Szövetség elnöke, Vinkovits Viktor ferencrendi házfőnök, Szabó Pius tábori püspöki irodaigazgató, ezenkívül a különféle férfi és női szerzetesrendek képviselői, cserkészek és árvaházak növendékei, valamint á fővárosi egyházközségek lelkészeik vezetésével. A 'zarándoklatban igen sok vidékit és külföldit is láttunk. A külön hajó Budapestről Esztegomig megállás nélkül tette meg az utal. A zarándokok útközben a hajón szentmisét hallgattak, melyet Bednárz Róbert tb. kanonok-plébános mondott, mely alatt a katonazenekar és Szent Domonkos templomi énekkar egyházi énekeket adott elő. Esztergomba érkezéskor a zarándokokat nagyobbszámú fogadó-bizottság élén dr. Antóny Béla polgármester üdvözölte lendületes beszéddel, mely után felsorakozva, katonazenekar hangjai mellett felvonultak a Várhegyre, hol megtekintették a főszékesegyházat s annak egyéb nevezetességeit, valamint a Szent István kápolnát. D. u. fél 4 órakor pedig a primáspalota kertjébe vo* nultak, hogy hódolatukat fejezzék ki a biboros főpap előtt. A hercegprímást, ki udvari papjai kíséretében jelent meg, a katonazenekar Himnusszal a zarándokok pedig lelkes éljenzéssel fogadták. A katholikus világ hódolatát, hűségét és szeretetét dr. Zsembery István tolmácsolta az egyházfejedelem előtt, mely után a hadiárvák csokrokkal kedveskedtek a hercegprímásnak, ki meghatódottan köszönte meg a tüntető szeretetnyilvánítást. Ezután megtekintették a primási képtárt és régiségI tárt, majd pedig a pápai himnusz elhangzása után a hajóra szálltak a zarándokok, hogy egy felejthetetlen nap emlékét vigyék magukkal. , A főváros a zarándokok tiszteletére a megérkezéskor nagyszabású tűzijátékot rendezett a gellérthegyi Citadella tövében. Vaskapuban Nagyboldog asszony napján. Akik Nagyboldogasszony napján felmentek az esztergomi turista-kilátóhoz, meglepetéssel tapasztalták a nagy nyitott terrasz beüvegezésővel elért rendkívül előnyös változást. Nemcsak a beüvegezett rész lett szélmentessé, hanem a nyitott is, sőt ez utóbbi kisebb terjedelménél fogva szinte családias tartózkodási hely jellegét kapta. A nagyszámú budapesti turista elragadtatással beszél a vaskapui menedékháznál uralkodó rendről, tisztaságról, kiszolgálásról. Erről most alkalma volt meggyőződni Esztergom közönségének is. És itt nem állhatjuk meg, hogy elismeréssel ne adózzunk a menedékház fáradhatatlan gondnokának, Bálint Lajosnak. Amilyen jó modorú, kötelességtudó, igen kényes természetű hivatali beosztásában ő, épen olyan pompás erő a vaskapui kilátónak, városunk idegenforgalma ezen egyik legfontosabb pontjának kezelésében, mintaszerű rendbentartásában. A vaskapui Mária-szobor gondozására egy évvel ezelőtt Bálint Lajosné úrnőt kérték meg az esztergomi turisták. A szerető gondozás meglátszik a szobor környékén, mert a régebbi ormótlan sziklák eltűntek és egyenletes, sima területen állhatott fel a hívő közönség nagy része. A Patrona Hungáriáé szobra ezerszínű virágok pompázó rengetegéből tekintett le áhítatos tisztelői sokaságára. * Délután négy óra elmúlt már mikor a bazilikából indult körmenet felért a Mária-szoborhoz. Akkor már a minden irányból tömegesen érkező közönség a szobor környékét teljesen elfoglalta. A Turista Dalárda Magyarok Nagyasszonyáról szóló énekének elhangzása után a szobor előtti emelvényre állt a körmenetvezető, dr. Lepold Antal prelátuskanonok és a hívő közönség néma csendje mellett felcsendült érces hangja Mária tisztelőihez. A szabad természet templomában mély vallásos érzéssel párosult nagy tudása úgy áradt széjjel a sűrű embertömegen, mint a levegőn páradús nyár idején a légköri elektromosság. Lehet-e ideálisabb a hívő lélekre, mint a Magyarok Nagyasszonyához fohászkodni fennt a bérctetőn, zöldélő fák, virágok, madárdal közepette! Rhetorikai remek volt ez a szentbeszéd és mégis népies, a legegyszerűbb embertől is megérthető'és a szív legmélyéig ható. Még a férfiakra is oly hatást gyakorolt, hogy könynyeztek, az asszonyok között pedig sokan felzokogtak. * Litánia utan általános, kellemes meglepetésre megjelent a kilátónál az esztergomi turisták másik főpap jóbarátja és igaz jóakarója, dr. Machovich Gyula prelátus-kanonok, érseki helynök, aki csak pár napja érkezett haza svájci üdüléséből. Hála legyen a Mindenhatónak, egészségesen, piros színben, jó kedéllyel. A két illusztris főpap jelenléte igaz örömet váltott ki nemcsák a turista társaság között, hanem minden kiránduló férfi, asszony, fiú, lány tiszteletteljes ragaszkodással vette körül a két népszerű prelátust. —c. HÍREK. Eljegyzés. Magyar Mancika (Pápa) és Ripka Lajos (Békéscsaba) jegyesek. Halálozás, özv. Kovács Ödönné budapesti magánzó úrinő 69 éves korában Nagymaroson meghalt és kedden temették el Budapesten. A megboldogultban dr. Antóny Béla polgármester anyósát gyászolja. Lelkigyakorlatok. F. hó 23-án, hétfőn kezdte meg Debitka jézustársasági atya vezetése mellett az esztergomi főegyházmegye 65 papja lelkigyakorlatait a szemináriumban, melyen a bibornok-hercegprimás és a főkáptalan tagjai is résztvesznek. Harangszentelés. Vasárnap szentelte jneg dr. Csernoch János biboros-hercegprimás Szentgyörgymezőn a háború alatt elrekvirált s a hivek által újból beszerzett harangokat. A felkoszorúzott harangokat bandériumos menettel szállították a templom elé, ahol a biboros-hercegprimás remek beszéd bevezetésével megáldotta és megszentelte az új harangokat. A főpapi szertartás után Perger Lajos aranymisés esperes-plébános nagymisét mondott, mely alatt a Turista Dalárda Hajnali Kálmán karnagy vezetése mellett hatalmas készültséggel egy gyönyörű latin misét adott elő. Öffertoriumkor Math Gyula szentgyörgy mezei kántor vegyeskarával egy betétet adott elő, melynek precizitása meglepő volt. Este az olvasókörben társasvacsora volt. NÉZZE SIEG ASKS KÉSZ GYERfflEKRUHá&AT BSKSR SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN I