Esztergom és Vidéke, 1926

1926-08-15 / 65.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IEBIELEIIK MIIDES ViSáMAP ÉS OSÜTÖHTÖKÖI. •xerkesztöség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20,, kova a lap szellemi részét illető közlemények, további az előfizetési i hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Boldogasszony Anyánk! Nagy ínségünkben, megpróbáltatásunk nehéz óráiban mindig Te voltál reménységünk, mentsvárunk, segítőnk és megszabaditónk. Légy most is az, ne hagyd el elárvult, széttépett, meg nem értett, halálra, pusztulásra szánt nemzetedet. Ne hagyd el azt a nemzetet, azt a vérrel agyon és agyonáztatott, a világ fennállása óta egységesnek teremtett, ezer év óta magyarnak ismert földet, melyet első szent királyunk Neked ajánlott fel, a Te védő, dajkáló, ringató öledbe helyezett. Vétettünk. Tudjuk. Szent anyai szived azonban a megbocsájtás felséges temploma. Amíg a Te szent képed diszitette harci lobogóinkat, addig, ha le is tiport a sokszoros túlerőben lévő ellenfél, mindig volt reményünk a feltámadásra, mert hisz nem hagytunk el, nem árultunk el, nem önmagunk, ellenségünk győzött le. Feltámadtunk, nagyok, hatalmasok lettünk. De mostl? Magunk közé eresztettük megrontóinkat, az árulókat és megmérgeztettük lelkünket. Hittünk nekik és eldobtuk magunktól védő palástodat. Megtagadtuk ősi vitézségünket és gyáván elhajigáltuk fegyvereinket. Elkergettük koronás királyunkat s „Esztergom és Vidéke" tárcája. ROZI. Kedves Micike és Béla! Egybekeléstek alkalmával én is hozzájárulok kicsi fészketek tatarozásához és küldöm nektek a Rozit, —• Rozit, ki hiven fog őrködni családi boldogságotok felett. Ugy-e csodálkoztok ezen ? Pedig igy van 1 Nézzétek, milyen vidáman mosolyog a képről Rátok. Úgy viselkedjetek tehát, hogy Rozi mosolyogjon, mindig mosolyogjon, látva igaz boldogságtokat, mi addig tartson, mig földi életetek. Ezt kívánja szerető nagynénétek: ^ Anna. Micike és Béla kacagva olvasták a levelet. Az asszonyka ura vállára hajtotta a fejét. —• Furcsa asszony ez az Anna néni 1 Azt hiszi, hogy mi civódni fogunk egymással. Ugy-e Béluskám, vakon rohantunk egy futóbolond után. Szolgálatába állottunk egy — se hazája, se Istene — bandának és megtagadtuk fajunkat, nemzetün ket. Világpolgárok lettünk, akartunk lenni. Elakartunk helyezkedni a nagy világba és elvesztettük otthonunkat, Hazánkat. Elűztük, megöltük, rakoncátlan, éretlen viselkedésünkkel hall gátasra kényszeritettük értékes magyar államférfiainkat. Hallgattunk üres frázisokat puffogtató, minden jót, nemzetit és keresztényit lerontó emberek szavára, futottunk a világboldogság után, mindent akartunk és mindent elvesztettünk. Nincs ha zánk, nincs otthonunk, csak tűrt zsellérek, idegen igájába fogott, másnak dolgozó rabszolgák vagyunk még ezen a csonka, alamizsnaföldön is Nem szabad még a gondolatunk sem, még azt is eltiltja nyakunkra önmagunkültette ellenségünk, hogy keservünknek milyen kifejezést adjunk. „Irredenta* szó tilos és idegen rabságban szenvedő testvéreinket „elcsatolt*

1 aknák kell hívnunk. Igy jártunk. Hát odaát ?l Nem, nem lehet ez mindig igy 1 Megtértünk, visszatértünk Hozzád. Millió és millió ajakról hangzik ma el az ájtatos, bizakodó magyar szív fohásza: — „Magyarországról, romlott hazánkról, ne feledkezzél el, szegény magyarokról." V. mi soha, de soha nem fogunk veszekedni ? — Nem, drága kis Micikém, soha 1 A fiatalok lázas türelmetlenséggel bontották fel a csomagot. A nehéz aranykeretben egy patakban álló'parasztleány vizes szoknyáját csavargatja s közben dévajul kacag a hathetes házasokra. — Jaj, de gyönyörű! — kiáltott fel a kis menyecske boldogan. Béla is örült, dó mintha Rozit egy kicsit respektálta volna. — Igazán kedves Anna néni. — Ő, roppant kedves 1 — És ez az ötlet 1 — Geniálisl Kolosszális I — A hálóba, a tükör fölé tegyük, — indítványozta Micike. — Oda ne. Inkább a szalonba. — De hiszen ott csak ritkán vagyunk — hangzott a szemrehányó felelet.^ — Épen azért, — szűrte Béla fogai között a szót. —

Mem, nem a szalonba, akkor inkább az ebédlőbe. És néhány perc múlva Rozi a pohárszék fölül mosolygott a nagy buzgólkodástól kipirult fiatalokra. Kapitalizmus és szocializmus. II. A tőke és munka, a tőkés és munkás egymáshozi viszonyára csak egy hazai példát említek, a csepeli gyárat. A gyár áll, él» lélegzik, lüktet, kinek az érdeme, a benne dolgozóké, vagy a követésre méltó alapítóé? Nyilt kérdés, könnyű eldönteni. Ha nem alapítja meg a gyárat, ma az ott dolgozó a pauperitás görcsös karjai közölt vonaglik. Ha pedig a gyár ma a benne dolgozóké, előttünk áll egy miniatűr Oroszország. Mark Owen önzetlen gondolata itt mondott csődöt, mikor megalapította az ő amerikai szocializált telepét, mert kiölte a közületből a minden nemes munka igazi értékét, az ambíciót. De van és kell, hogy legyen egy olyan megoldás, mely ennek ellenére igazságosabbá, emberségesebbé teszi a kiélezett helyzetet. A tőkehozadék egy hányada legyen a munkásé. Akár fizetés, akár jutalom alakjában. Ez méltányos és igazságos. Ez fokozza a munkakedvet, ez termel többet és jobbat, de a tulajdonjog intakt maradjon. Ha a a sok dolgozó tudja, érzi és látja munkája ilyetén gyümölcsét, nemcsak a forradalmi szellem nem fog rajta, hanem annak lélekben is ellene van. Osztalék, prémium, vagy És Rozi mindent látott, még azt is, ami a hálóban meg a szalonban történt, de meg volt elégedve, mert mosolygott, mindig csak mosolygott. Mígnem egy szép napon felséges ebéddel várta Bélát Micike. Jó ebéd után a fiatal férj nagyon megelégedett arcot vágott. — Béla, szeretnék valamit tőled kérni. — Ki vele kis feleség. — Megteszed? — Talán inkább: megveszed ? — Bélai — Hát nem venni kellene valamit néked Micuskám? — De megveszed? — Meg, meg, de mondd már Édes végre, hogy mit? — Drága, aranyos uracskám 1 — és Micike hízelgőn telepedett az ura ölébe. — Tudod Béla, ma mindenkitáncol, az egész világot megszállta a táncőrület. A jazzband megmámorosit, forróvá teszi a vérünket. És a mézeshetek már úgyis elmultak. Mi is elmehetnénk egy jó mulatóba táncolni, de ehhez egy szép, gyönyörűszép estélyi ruha kellene. Már ki is percentuális részesedés az mindegy, de kapjon a közös hozam értékéből bizonyos hányadot. Nem új keletű ez a dolog. Akárhány gazdaság volt, ahol a tiszt fizetése nem csupán a fix megállapított összegből, mint inkább az általa produkálandó terméseredmény pénzbeli értékének bizonyos százalékából állott. Merem állítani, ott gazdálkodtak rentábilisén és jól, ahol ez a rendszer volt bevezetve. Ehhez hasonlóra gondolok nagy üzemeknél is. Ez szüntetné meg a bérharcot, a kizárásokat s bizonyos bensőségesebb, harmonikusabb kapcsolatot létesítene munkás és munkaadó között. Tőke mindig volt, mindig lesz. Munkás és munkaadó nem kevésbé. Nemcsak a gyári munkás helyzete foglalkoztat, hanem a szellemi munkásoké nem kevésbé. Ha az az intellektuel minél áldásosabb, eredményesebb tevékenységet fejt ki, joga ven az ő munkájának ellenértékéhez s ez a könnyebb megélhetés lehet. A kapitalizmus csődje a szocialismusé is. Egyiknek sem érdeke ez. A szocializmus gyógyító írja a kapitalizmus jobb és igazságosabb belátása, a kapitalizmus igazi védőpajzsa, amazok megelégedettsége. (Vége.) Kozáry Jenő. Lobogózzuk fel vasárnap, „ Nagyboldogasszony * napján hasainkat! néztem a belvárosban és nem is nagyon drága, csak két millió ! — De Micike! Én nem ismerek rád I Mulatóba vágyói, táncruha kell neked ? Honnan ? Miből ? — Nem telik I Mindig csak a régi nóta: honnét, miből ? Igen, mert már nem szeretsz, mert. . . mert... és Micike sirva futott ki a szobából. Béla lassan felállt és megállt a szoba közepén. — No, Rozi, mit szólsz ehhez? Most mosolyoghatsz 1 Óvatosan a becsukott ajtóhoz lopódzott. — Micike 1 Micike! Semmi válasz. Béla haragosan hagyta el a szobát. Egy piros orrocska jelent most meg az ajtóban és Micike is egyenesen a kép elé állt. — Na, te gyönyörűen vigyázol, annyit mondhatok I De megdöbbenve hallgatott el, mert Rozi most is mosolygott, — de mennyivel máskép ! Szomorúság volt a mosolyában. — Ejnye, Micike, ejnye! — Estélyi ruhára vágyói? Hát meguntad NÉZZE HEG SS SSÍS KÉSZ GYERMEKRÜHASAT SSKÖR SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN I Dttktapkák 65.000 koronáért kaphatók. (To

" amm WaU