Esztergom és Vidéke, 1926

1926-08-08 / 63.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE8IELEHK IIIDEI VASABIAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖK Szerkesztőség és kiadóhivatal t Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési • hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Fémmnkatárs:: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Ünnepi zarándoklat Esztergomba! Első nagy királyunknak Szt. Istvánnak, az államalkotónak, az egy igaz Istenben való hit és keresztény erkölcs megalapítójának hazánkban, emléknapjait üli a csonka haza lakossága. Az ország szivében, Budapest székesfővárosában százezrek mély tiszteletétől övezetten terjeszti áldó jobb ját a Szent Király a megtépett nemzet lesújtott, de alázatos és bizakodó lélekkel telített mai nemzedékére. Esztergom, ez az ősrégi magyar város, mely a Duna ezüstös habjaiban visszatükröződő várhegyének talaján hordozta a nagy királyt, mely sziklakápolnájában, számtalan műkincsében ma is hirdeti Szt. Istvánnak, a magyar telkekből soha ki nem törölhető emlékét, hódoló tisztelettel és az emlékezés megtisztító és izzó tüzével kívánja kivenni részét a Szent István király tiszteletére rendezett székesfővárosi ünnep ségekből. Szent István király szülőhelye, az erdőkoszorúzta primási város, a magyar Sión, a Patrona Hungáriáé napján, az augusztus 16-iki Nagyboldogasszony napján hódol a Szent Király emlékének"és rója le kegyeletét iránta. Nagyboldogasszony napja országos ünnep és mint ilyen- méltó, hogy országosan ünnepeltessék meg, elsősorban itt Esztergomban, a magyar katholicizmusnak központjában, ahol az első nagy király Szent István országát Magyarország f

t Patronájának felajánlotta. Ezen napra benső hazafias érzésektől áthatva, mélységes keresztényi szeretettel várja a város nemes közönsége mindazokat, akik a nagy király emlékének hódolva, keresik vigasztalásukat a mai nehéz magyar sorsban és akik megtisztult lélekkel a Szent Király születésének, tartózkodásának és legfontosabb életmegnyilvánulásainak helyén, a magyar Rómában kívánnak erőt, reménységet és bizodalmat meríteni a magyar jövő küzdelmeinek siketére. Az ünnepség; programmja : Aug. 14-ón «sie 8 órakor toronyzene a várfokon, zenés takarodó és a várhegy kivilágítása. lB-én reggel 6 órakor zenés ébresztő. D. e. 9 órakor a Bazilikában pontifikális nagymisét mond a bibo ros-hercegprimás, utána [szentbeszéd. D. e. fél 11 érától a múzeumok, kincstár, képtár, Szt. István kápolna és egyéb látnivalók megtekintése, t í D. e 12 órakor sétahangverseny, , virágkorzó, gyermekszépségversenynyel a Széchenyi-téren és térzene. D. u. 3

A3 órakor indul a fogadalmi zarándoklat a Bakács-kápolnából a vaskapui Patrona Hungáriáé szobrához, ott litánia és a Turista Egyesület népünnepsége; úgy a Iitánián, mint a népünnepélyen a Turista Dalárda közreműködik. Ugyanezen időben az esztergomi sport és leventeegyesületek atlétikai versenye a szigeti sportpályán. Kapitalizmus és : szocializmus. i. . Akár Wanderweldét olvasom, a'<ár Bernsteint vagy Jaurést, egy hely: a tőke szocializálásának gondolata megakaszt s elmélyedésre késztet. Maga az ő sajátos világfelfogásuk inspirál, mert tény, hogy van bennük némi igazság, de az ép oly egyoldalú, mintha más azokat nem az ő világfelfogásukkal mondaná el. A tőke és az ember harca örök. Az ősidők embere igaz, hogy nem ismerte még a pénz ama erejét, melynek birása hatalmat, politikai és erkölcsi tőkét jelent tulajdonosára nézve, de a tőkét akkor, a nagyobb nyerserő jelentette. Maga az élet "az ő rideg reálizmusával ébresztette fel a vágyat az emberekben a pénz és kincsek birása után, amikor — akár csak napjainkban — országok szuverenitása egyenesen tőlük függött. A politikai érdek szféra soha nem volt erősebb kapcsolatban a tőke birtokosaival, mint a lezajlott háború ama fázisában, amikor az újvilági tőke jött eldönteni a lét kérdését. A tőkének — a tulajdonos által — kevés munkával történő megszerzése volt a fő indító motívuma a munkásság nagy csatakiáltásának, melyet annyi sok járulékával együtt szocializmusnak neveztek el. Maga a szocializmus azelőtt is meg volt, csak a tant nem foglalták Marx előtt dogmatikusan össze. Ameddig nem pillantunk társadalmunk eme legégetőbb kérdésének mélyére s akár a kapitalisták, akár a szocialisták felé hajlunk ítélőképességünkkel, elfogulatlanul bírálatot nem mondhatunk. Az egyoldalú rideg tőkehalmozás a munkásság érdekeinek figyelembevétele nélkül, tagadhatatlan felbillenti az egyensúly mérlegét, de lássuk csak, mi' lehetne itt az arany középút. A tömegnyomor és gazdagság mint abstrakt fogalmak,'— melyek valóban léteznek is, — elválaszthaatlánok. A jólét és szegénység rokonfogalmak, csak az egyik pozitív, a másik negatív értékkel bir; végelemzésben mindegyik az emberi megelégedettségnek bizonyos mérvű fokmérője. A kapitalizmus szükséges rossz, a tömegnyomor tényleges léte vagy nemléte egyenesen tőle függ. Nem mond igazat az, ki perátot kiált a kapitalistákra, de nem mond igazat az sem, ki mindenben a munkásság felfogását helyesli. Nézzük csak napjainkat. A világ nagyon sok gyára áll, a tömegek nem dolgoznak. Hogy mennyire van munkás és kapitalista egymásra utalva, itt kell gondolkozni. Egyik a másikat soha nem nélkülözheti. Hát akkor lehetséges és jogos-e ennek a fennálló viszonynak megbolygatása, ami a társadalmi rendet gyökerében támadná meg. Amily mértékben amellett vagyok, hogy a kapitalisztikus törekvéseket fattyúhajtásaitól szabadítsuk meg, annyira elitélem a munkástömeg ama felfogását, hogy neki a kapitalista tulajdonához joga van. A nagy, újvilági tőkések vagyonuk megalapozását, ha nem is mindig személyesen, de családjuk elődjei által kezdették meg munkával, a szabadverseny kifejlesztette személyes ambíciónak őietrekeltósével. Ezt pedig, az ambíció, a munka által szerzett javat, annak tulajdonjogát elvitatni nem lehet, ez kétségen felül áll. Mikor ezt mondjuk, ugyanakkor leszögezzük a való tényt, hogy a munkásság jobb sorsra érdemes életét a tőkének lehet és kell elviselhetőbbé tenni. Csak az önös érdekeknek kell alamizsnálkodni. A szocializmus fundamentuma a bérharc. Ezt a harcot, ha teljes egészében megszüntetni nem is lehet, de élét tompítani a kapitalisták saját érdeke kívánja meg. (Vége köv.) Kozáry yenő. jgbwt »•••!ii miniii—mmiiiiiw —Willis Elszámolás az esztergomi Szt. Anna templom új harangjaira és külső restaurálására befolyt adományokról. Egy éve már hogy templomom új harangjai megszólaltak és a templom külső restaurálása befejezést nyert, mégis csak most van módomban a végleges elszámolást közölni, mert csak most sikerült a kiadásokra szükséges összeget egybegyűjtenem. I. Bevétel. Adakoztak: 64 millió K-t Láhny Mihály és neje szül..

Walzer Zsuzsanna, 14 millió K-t O. K., 6 millió K-t Schiffer Ferenc prelátus, őrkanonok és Tóth Imre, templomgondnok, 2 millió 792 ezer K-t az esztergomi ^főkáptalan egyes tagjai, 2 millió 500 ezer K-t özv. Vass Istvánné, 2 millió K-t dr. Machovich Gyula prelátus kanonok, Számord Ignác és T. P., 1 millió 600 ezer K-t Brühl József prelátus-kanonok, 1 millió K-t dr. Kohl Medárd püspök, Szt. Anna zárda irgalmas nővérei, Slezák Lászlóné, Esztergomi Takarékpénztár Rt, Esztergomi Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezet. 900 ezer K-t ifj. Vass István és neje Kiffer Teréz, Vass Mihály és neje Kiss Julianna, 800 ezer K-t Csákváry Mihályné, 500 ezer K-t Esztergomi Kereskedelmi és Iparbánk Rt. Mitter János és neje Vass Borbála, Baják Mihály (Petőfi-u. [34), Kókay Árpád vaskereskedő, Kiffer Róza, 370 ezer K-t Komajner Mihály, 200 ezer K-t dr. Gróh József, Tóbiás Imre, Varga Anna, Kiss Imre és neje Tóth Borbála, Petrovics József és Mária, Krizsán István tanár, özv. Szabó Jánosné (Tóth Anna), Harangozó Mátyás, Túri Béla, Szenczi Ferenc (Horánszky-utca 4), 150 K-t Erős Rezsőné 110 ezer K-t Töldezsán {Istvánné, 100 ezer K-t Keresztes János, Boros Gyula, Juhász Károly és neje Sebesta Mária, Schwach Sándor, Estéli János, Szóda Ferenc, Csenke József mázsamester, Kis Szölgyémi István, dr. Vándor Ödön, id. Cserép Ignác, Adorján József, Kovács Sándor, Till István, Kiffer Mihály (Horánszky-u 6), Einczinger Sándor, Horváth József, Tóth János és neje, Gerendás Érzésbet, Dejcző János, Réti József és neje, Kubovics Julianna, Kiffer János, Meszes Gyula, Szabó Rácz Mihály és N. N.; 60 ezer K-t özv. ifj. Patkóczi Ferencné; 50 ezer K-t Bodnár György, idb. Cserép Ferenc, Jaksics Sándor, Palotai Cyörgyné, Sebák Ferenc, Válent István ; 8 ezer K-t özv. Pintér Jánosné. Ezenkívül befolyt az időközi kamatokból 1 millió 646.700 K, Slezák László által ajándékozott 50 kgr érc ára 4 millió K, a régi harang értékéből 9 millió 971.600 K.' E szerint az összes bevétel 136 millió 907.500 K. " Ezzel szemben: II. Kiadás. Szlezák László harangöntőnek 70,719.600 K. Bekő J. kőművesmesternek 19 mii. 604.000 K, a kőműves munkához való anyagokért (cement stb.) 2 milió 427.400 K, Dittler Ferenc építőmesternek a felügyeletért 2,090.000 K, Mayer János bádogosmesternek a tetőzet javítás és festése fejében 30,000.000 K, A torony keresztek aranyozásáért 5.900.000 K. Ablakok javítása 215.000 K, Mázoló munkákért 670.000 K, Az orgona hiányzó sípjainak pótlása 4.741.000 K, Harangkötelekre 500.000 K, Kisebb kiadásokra 40.000 K. Az összes kiadás 136,907.000 K. Bevétel: 136,907.500 K Kiadás: 136,907.000 K Maradvány 500 K NÉZZE HEG 22 ESS KÉSZ 6TEB1IEKRDHÁKAT ÍBSÍHBK SZÉCHENYI AKÓHÁZBAN 1 Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. mm MeU