Esztergom és Vidéke, 1926

1926-01-21 / 6.szám

XLViH évfolyam 6. szám. KERESZTEN! MAGYAR SAJTÖ. Csütörtök, 1926. január 21. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. fflEBIELEIIK HIDES VASÁBHAP SS CSÖTŐBTÖKÖS, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-ntca 18—20., hova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá az előfizetési a hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vÜsza. iégegyszer: Sétányrongálás. Közérdekből megírt cikkemre az érdekelt telektulajdonos szükséges­nek látta levelet intézni a szerkesz­tőhöz, amelynek közlesét kérte, nyil­ván azzal a szándékkal, hogy bebi­zonyítsa a közönség előtt, miszerint ő alaptalanul támadtatott meg. A vé­dekező írásról már százlépésnyire megérzik a fiskálisszag; kénytelen vagyok arra — ismét csak a nagy­közönség tájékoztatására — felelni. Lehet, hogy vannak olyan telek­tulajdonosok is, akik a levélíróval együtt abban a téves feltevésben vannak, miszerint a diófák az ő tu­lajdonukat képezik, de abban teljes tisztelettel kételkedem, hogy az ősz­szes földtulajdonosok igy vélekedne­nek. Ellentmond ennek az állításnak az a körülmény is, hogy eddig egyet­len egy birtokos sem tett halvány kísérletet sem arra nézve, hogy a fákra tulajdonjogot kiterjessze. De nem is tehetett. Kézenfekvő, hogy a diófasort egyidőben, egyanyagból, egyugyanazon kéz ültette el, még pedig a gesztenyefasorral párhuza­mosán, mig a földeknek a Nagydu­nára néző végein egyetlen egy fa sincsen elültelve. Már ebből is lát­ható, hogy a diófasor keletkezésé­ben a földtulajdonosoknak semmi ré­szük nem volt. Mindenesetre módjá­ban lesz a levélírónak a bíróság előtt (ahol az ügy ma fekszik) bebizonyít­hatni, hogy a „jogelődök" ültették a fákat. Ezzel szemben élő tanuk van­nak arra, hogy a fákat a szépítő­egyesület ültette el az akkor még közterületen, amelyet időközben a birtokosság magántulajdonba vett át. De ha ez nem lenne elég bizonyí­ték, egykori esztergomi újságokból és a szépítő egyesület elszámolásai­ból is ki lesz mutatható, hogy a „jog­előd" nem volt más, mint a szépítő egyesület bölcs öreg emberei, akik Tóth vízivárosi biró közreműködésé­vel a város területén az árnyék ked­véért diófákat ültettek és annak ter­mését a földtulajdonosoknak enged­ték át, úgy gondolkozván, hogy ami az egyik oldalon kellemes, a mási­kon ne legyen káros. A kötelező többtermelésre csak az a meggyőződésem, hogy a több­termelést mindenki csak a saját fun­dusán űzheti, nem pedig úgy, mint az nálunk történik: a varos földjein és területén. Köíönségünk tájékoz­tatására itt jegyzem meg, hogy van nak olyan „többtermelők" is, akik 50—60 holdnyi városi területen űz­tek jogtalanul többtermelést. A kör­mükrékoppintás művelete most van folyamatban, mert elmultak azok az idők, midőn a közvagyon Csáky­szalmája volt. A többtermelésnek ezen módja helyett mindenesetre cél­ravezetőbb a jobb megmunkálás, a jobb trágyázás és a nemesebb ve­tőmag. Követelnünk kell tehát újra, hogy a város tanácsa a legkérlelhetetle­nebb szigorral és eréllyel lépjen fel azokkal szemben, akik a város tu­lajdonát bitang jószágnak nézik. Eb ben a dzsungelben előbb-utóbb ren­det kell teremteni. Őrszem Újra meg újra megjelenik a hivatalos, félhivatalos és nem hivatalos híradás, újra meg újra elénk — bocsánat a kifejezésért, nincs más reá — szemtelenkedik az a mondat: „Csehország nem avat­kozik bele", már mint nem avatko­zik bele a frankhamisícási ügybe, ami virágnyelven azt jelenii, hogy nem kérdez, nem áiir, nem lépked diplomáciailag. Csodálatos türelmes valsmi a papir. Hogy Csehország nem avatkozik bele I Hát mi köze neki ehhez? Hogy jut ő ahhoz, hogy beleavatkozásrói beszélhessen ? Hát az 6 emberei hamisítottak ? Neki van kára belőle ? Neki ártottak vele ? Nem, nem és tízszer is nem. A gond, a baj, a szégyen, a kár ; mind mind egyedül a mienk s akkor még ő be­szél róla, hogy nem avatkozik bele, mintha legalább is mi már beleszól tunk volna az ő petróleum panamáiba száz más hasonló bűnügyébe. Nem, mi ezekkel nem törődtünk s ha ő most törődik vele s fáj neki a mi frankhamisíiási esetünk, az csak azt jelenti, hogy ellenkezőleg, bizonyára nagyon Örül neki, amire — sajnos —meg is van az oka ; Mimim• im i •minid "111 1 lim nmmim Ingatlanforgalmunk. Turcsányi György Tóth Kálmán s társaiiól 300 ezer K-ért Öregkuriai szántó. — Kósa István és neje Patkó István és társaitól 35 millió K-ért Honvéd u. ház. — Piíkó János Pándi Jánosnétól 4 millió K-ért Szérükbeli föld. — Holop Isívánné Koller és nejétől 1 millió K-ért Malonyai pince — Dinnyés János és neje Páva Ist­vánné s t.- tói 6 millió K-ért Kisis­pitahegyi szőllő. Cseh Sándor s neje Özv. Vig Andrásnétól 80 miliió K-ért Kereszt utcai ház. — Ambrus Ferenc és neje Juhász Ferenc és nejétől 3 millió K-ért öreghegyi 'öld. — Tót Kálmán és neje Hegedűs Ferenc és t.-tól 1400 K-érí Aranyhegyi föld. — Nádler Rezső Erős Imrétől 1 miliió K-ért egész erdőilletőség. Farsangi naptár. Jan. 24. E. M. T. E. nagy álarcos bálja a Magyar Királyban. „ 30. Izr. Nőegylet műáoros táncestélye a Fürdőben. Febr. 1. Főgimn. Öregcserkészek farsangi estélye. m 1. Esztergomi Helyőrségi Altisztek far­sangi estélye a Fürdő Szállodában. , 2. Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdőben. w 6. Ref. egyház műsoros táncestélye a Fürdőben. „ 7. M. kir. 4. honvéd kerékpáros zlj. és az esztergomi helyőrség altiszti kaszinó tagjainak táncestélye a Fürdőben. „ 13. Kaszinó műsoros táncestélye saját helyiségeben. „ 13. Mav segédtisztek táncmulatsága a Fürdőben. „ 15. Polgári Egyesület műsorral egybe­kötött családias estélye a Magyar Királyban. ' „ lő. Stefánia Szövetség és az Államren­dőrség jelmezestély e a Fürdőben. A szenttamási szegény gyer­mekek Napközi Otthonáról ne feledkezzünk meg! Vízivárosi plébániára kérünk minden ado­mányt. BLAflA LUJZA Régi Nagy-Magyarország híressé­gei egymás után töredeznek ki. Halottja van az országnak, az or­szág kultúrájának, meghalt Blaha Lujza, az egykori „nemzet csalogá­nya", az ünnepelt színművésznő, a „Nagyasszony." Széles ez országban nem volt em­ber, aki nem ismerte volna Biaha Lujza utolérhetlen nagyságát s nem volt a világnak olyan szinidirektora, aki nem irigyelte volna tőlünk Blaha Lujzát. Esztergom is szerencsés volt ven­dégül látni a nagy művésznőt, ami­kor — mintegy 38 évvel ezelőtt — a régi Húth féle színházban, a mos­tani nyári színház és mozi helyén versenyt trillázott a Sziget fülemü­léivel. Csattogó, bájos hangja művészi lelkével együtt szállott el. Nincs többé. Egy nagysággal szegényebb lett az ország és eggyel több nagy halottja van a nemzeti színészetnek. Üdvözlés Prohászkának. Pro­hászka Ottokár székesfehérvári ipüs­pököt Esztergom város képviselőtes­tülete feliratban üdvözölte 20 éves püspöksége alkalmával. Eljegyzés. Merényi Gyula városi kiadó eljegyezte zalaszentgróti Far­kas Máriát. (Minden külön értesítés helyett.) Adomány. Az árvízkárosultaknak Sz. 100.000 koronát adományozott szerkesztőségünkben, mely összeget rendelkezési helyére juttatjuk. Az Esztergomi Polgári Egye­sület választmánya ma, csütörtökön este 8 órakor a Magyar Királyban lévő helyiségében. ülést tart, melyre a tagokgft ezúfon hivja meg az el­nökség. Hősök emléke. Kedden tartott képviselőtestületi közgyűlés elfogadta Lány -fele szobortervezetet egyetlen egy nem szavazat ellenében és 10 képviselő nem szavazott. Igy tehát a kifogásolt oroszlán mégis itt ma­rad, — ha ujabb fellebbezés nem riasztja el. A Tanult Férfiak Kongregáció­ja pénteken, f. hó 22 én d. u. ( */*7 órakor ülést tart a főgimnázium fi­zikai előadó termében. A tagok és általuk bevezetett férfi vendégek szí­ves megjelenését kéri a Vezetőség. Kórházak. Simor kórházra vonat­kozólag ujabb két évre köti meg a város a szerződóst. Kolos kórház és Simor kórház tehát ujabbra is kapcsolatban marad. Kolos kórház két főpavilonja folyosóval lesz össze­kötve és egy 70 ágyas új pavilion fog épülni a gyógydíjak terhére. Vízvezetéki árajánlatokat keddi képviselőtestületi közgyűlésen ismer­tette a polgármester. Villaszerű épületek. Dorogi-út melletti parcellákon az új építési szabályrendelet értelmében csak sza­badon álló, tehát villaszerű épületek emelhetők. Erdei gazdaság. A városi erdők kihasználásában változás történt, az eddigi tarvágás helyet szálerdő gaz­dálkodásra tért át a város. Az erdei fordát 60 évben állapították meg. Márciusra már pengőértékű postabélyegek lesznek. Budapes­ten a közgazdasági élet vezetőinek bevonásával a postaigazgatóság érte-, kezletet tartott, melyen bejelentették hogy március elején megjelennek a pangőértékben számított postabélye­gek és pedig 4 filléres fokiatokban. Egyelőre 4, 8, 16,20,32, 40, 80 fillé­res, 1, 2 és 5 pengős bélyegek lesz­nek. Nagyobb árleszállításra — mon­dotta Demény postafóigazgató — a közönség ne számítson, mert, a posta bevétele kell a -- nyugdijasoknak. De a leveleknél mégis jelentős dij­leszáliitást terveznek. Eddig 2000 ko­rona volt az egyszerű levél portója, márciustól 16 fillér helyett 14 fillér lesz. Igy leszállítják a helybeli leve­lezőlap szállítási diját is 500 koro­nára (4 fillér) A távirdában egy szó NÉZZE MEG KÉSZ GYERHEKIMÜáT {EÄ"Sft SZEMEI W iSOliZBlN! Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. (Volt Hangya uztet-) EGYRŐL-MÁSRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents