Esztergom és Vidéke, 1926

1926-07-15 / 56.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE01ELEIIK MIDÉI VASÁBIAP ÉS CSŰTÖBTÖKŐH, fzerkesztőség és kiadóhivatal 1 Slmor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési t hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A közvélemény közkatonája. A Visegrád közelében lévő Gizella­telepen a napokban ünnepélyes ke retek között leplezték le a magyar ujságírótársadalom nesztorának, Rá­kosi Jenőnek az arcképét. Ez a me­leg ünneplés alkalmat adott Vass József népjóléti miniszternek arra, hogy olyan szavakkal emlékezzen meg az újságírók munkájáról, ame­lyek mindenki rokonszenvét meg­nyerik, ami világos képet alkotott magának a sajtó napról-napra növe­kedő fontosságáról. Valóban igaza van Vass József­nek, hogy az ujságirótársadalom egy rejtett hadsereg, amelynek jólétéről gondoskodni államérdek. Ez a rejtett hadsereg látja ei napról-napra az olvasóközönség százezreit szellemi táplálékkal s névtelenségében óriási hatalmat tartogat a kezében. Talán egyetlen pályára sem kellene több lelkiismerettel menni, mint épen az újságírói pályára, mert az újság ma olyan elsőrangúan fontos tényezője lett a napi életnek, hogy befolyása szinte végtelen. Az újságíró, mikor tollat vesz a kezébe, tulajdonképen hatalmasabb fegyverzettel vonul harcba, mint a régi korok lovagja, mert a lelkek­hez szól s módja van őket átfor­málni jó ós rossz irányban. A sajtó és gondolatközlés szabadsága a leg­nagyobb kincs, amit eddig az em­beriség kivívott a maga számára, de a legnagyobb átokká válhatik, ha arra nem való kezekbe kerül. A népjóléti miniszter mikor rejtett hadseregről beszélt, bizonyára nem azokra gondolt, akik a sajtónak nem díszére, hanem kárára vannak, ha­nem gondolt a nemzeti gondolatnak, a becsületes erkö'csi meggyőződés nek, a tisztességnek és becsületnek azokra az apró közkatonáira, akik napról napra betümilliók élén szállnak síkra mindenért, ami szép, jó és tisztességes ebben a világban. Az ilyen közkatonáknak az egészségéről gondoskodni igenis állami kötelesség, elhárítani fejükről a betegség idején fenyegető nyomorúság rémét, meg­adni számukra a gondnélküli gyó gyuiás lehetőségét, ha erre rászo­rulnak. Azok, akik a népjóléti miniszter nyomán ezen az ünnepélyen felszó­laltak, felszólalásaikban mindannyian tanúbizonyságot tettek arról a mély átértésről, amellyel a sajtó munkás­ságát mérlegelik. Nemcsak a tanitó, de az újságíró is a nemzet nevelője s százszorosan nagy azoknak a bűne, akik ezt a hatalmas nevelői munkás­ságot nem fogják fel a megkívánt komolysággal. A magyar társadalom, ha az újság­írók támogatásáról van szó, tudja a kötelességót s tudni fogja a jövőben is, ha erre sor kerül. Ezzel szemben csak egy do^ot kér és vár tőlük: a mindenekfelett álló, törhetetlen ma­gyar érzést s a becsületnek makulát­lan tisztaságát. Az az újságíró, aki ezekkel az erényekkel vonul csatasorba, hogy az igazságért s a köz érdekéért harcol­jon, minden tiszteletet megérdemel s megérdemli elsősorban azt, hogy ne csak a halála után zengjenek róla dicshimnuszokat, hanem ha életében rászorul, a szerkerkesztőségek súlyos levegőjében tönkretett egészségét helyre tudja állítani. Ne csak akkor becsüljük meg a közkatonát, amikor elesett a becsület mezején, hanem vegyük észre kitartó hagyaszorgalmú munkáját már akkor is, amikor a harcmezőn áll s a gondolatszabad­ság nagyszerű lobogójára esküdve működésének legfőbb bíróját a saját lelkiismeretében találja meg. Y. HIRE J£. A hercegprimás ünneplése Ame­rikában. Csernoch János biboros hercegprimás a chikágói kongresszus végeztével sorra látogatja az amerikai magyar egyházközségeket és minden­hol hazafiaságból áradó beszédben az óhaza melletti hűségre buzdítja a híveket. Egyik fényes ténykedése volt a biboros főpapnak a Toledó­ban egymillió dollár költséggel most épülő gyönyörű templom alapkövé­nek beszentelése. Az egyházfejedel­met óriási pompával fogadták. Az ünnepségeknek magyar karaktere volt mindvégig, de kereteiben Toledo, szinte magyarrá testvériesedett abban a lelkesedésben, amellyel a chicagói kongresszusnak a pápai legátus után rangban legmagasabb vendégét fo­gadta. Kétszáz automobilból álló dísz­menet várta a hercegprímást. Ma­gyarruhás asszonyokkal, lányokkal és férfiakkal voltak tele, az egyletek nemzetiszínű zászlók alatt vonul­tak fel, fehérruhás magyar lányok és apródok kiáltottak viharzó éljent a Szent István-templomba vezető út­vonalon, ahol Stritch toledói püspök. Mery polgármester és Erdőgh Elemér plébános mondtak üdvözlő beszé­det. Magyar gyermekek allegorikus irredenta tündérjátékot adtak elő. A hercegprimás valóságos virágerdőben ült az ünnepségen, ötven virágcsok­rot és egy gyöngysort kapott, ame­lyet szemenként 826 magyar leány adott össze. A vasárnapi ünnepsé­gek szentmisével kezdődtek a magyar templomban. Csernoch hercegprimás baldachin alatt ült. A hercegprimás nagy beszédet mondott a bérmálás jelentőségéről és fényes papi segéd­lettel feladta az ifjúság százaira a bérmálás szentségét. Majd a pápai legátustól nyert felhatalmazása alap­ján pápai áldást osztott az egész gyülekezetnek. Mise után a Szent István Hallban négyszázteritékes ban­kett volt, amelyen újra az egész vá­ros hódolt a magyar egyházfejede­lem előtt. Alkonyatkor fényes kör­menettel, amelyben magyar apródok ós iskoiáslányok vettek részt, Csernoch hercegprimás teljes bíbornoki dísz­ben felszentelte a Most Holy Rosary Church alapkövét. Hatezer ember volt jelen. Este Stritch toledói püspök vacsorát adott a hercegprimás tisz­teletére, amelyen Csernoch csak úgy, mint a déli banketten, nagy ékesszó­lással latinul beszélt és klasszikus nyelvezetével kivívta a toledói pap­ság teljes csodálatát. József Ferenc főherceg látoga­tásáról szóló referádánk helyszűke miatt a vasárnapi számunkban fog megjelenni. Palkovlcs László alispán ma, csütörtöktől kezdve kétheti szabad­ságra megy. A szabadságidő alatt Karcsay Miklós vármegyei főjegyző helyettesíti az alispánt. Perger Lajos esperes-plébános arany miséje. F. ho 18-án lesz 50 éves fordulója annak, hogy Perger Lajos kerületi esperest, szentgyörgy­mezei plébánost, pappá szentelték. Ugyanekkor ünnepli plébánosságának 40-ik évfordulóját^ is. Hívei ezalka­lomból sorozatos ünnepséget ren­deznek a jubiláns tiszteletére. Az ünnepség már f. hó 17-én, szomba­ton este kezdődik szerenáddal, me­lyet a szentgyörgymezei dalárda és a helybeli Kath. Legényegylet dalár­dája fognak adni. Másnap, f. hó 18-án, vasárnap kezdődik az arany­mise. Az ünneplő aranymisés fehér­ruhás leányok és a hívők sorfala között vonul be a templomba a pap ságtói kisérve. A manuduktori tisztet Nádler István tanitónőkópző-intézeti igazgató tölti be, míg az ünnepi szónok Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő lesz. A kóruson az Esz­tergomi Turista Dalárda Ahle Nep. János: „Missa Sanctae Crucis" c. miséjét adja elő. Közvetlen a jubilá­ris szentmise után az aranymisés esperes tiszteletére díszgyűlés lesz a Szentgyőrmezői Kath. Olvasókör­ben a következő programmal: 1. A szentgyörgy mezői dalárda üdvözlő éneke. 2. Szomszély Antal elnök a kör nevében üdvözlő beszédet mond, leleplezi kör megalapítójának arcké­pét, a díszgyűlést megnyitja. 3. Az Ifjúsági Egyesület hódolatát tolmá­csolja Móczik Ferenc. 4. A szent­györgymezői hívek nevében üdvözlő beszédet mond Bartus József temp­lomatya. 5. A szentgyörgymezei köz­birtokosság üdvözletét Gere 1 János közbirtokossági elnök tolmácsolja. 6. A kerületi papság tiszteletét közve­títi Számord Ignác tb. kanonok. 7. Esztergom sz. kir. város nevében ünnepi beszédet mond dr. Antóny Béla polgármester. 8. Himnusz. — Déli 1 órakor a jubiláns tiszteletére díszebéd az Olvasókör nagytermében. Ét jegy a kör házfelügyelőjénél kap­ható. Ára 40.000 K. Délután az Olvasókörben a Szencgyörgymezei Árvaház, az elemi iskolák és a Mária-lányok rendeznek hódoló ünne­pélyt szeretett esperesük tiszteletére. Az ünnepségre külön meghívók nem lesznek kibocsájtva. Eljegyzés. Genersich Sándor mi­niszteri tanácsos leányát Izuskát, eljegyezte Dr. Borsay Győző járás­orvos Kiskőrösről. Halálozás. Marschall Pál I. oszt. számvevőségi főtanácsos f. hó 3-án 56 éves korában rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. Marschall a háború előtt több éven keresztül az esztergomi számvevőségnél mű­ködött s ezen idő alatt élénk szere­pet vitt helyi társadalmi életünkben. Az Esztergomi Turista Dalárdának egyik kiváló tagja volt s Budapestre helyezésével a hires Budai Dalárdá­nak lett egyik disze. Előzékeny és kedves modorával igen sok barátot és tisztelőt szerzett magának, kik mély részvéttel vették a gyászos hirt. Temetése f. hó 5-én volt a buda­pesti farkasréti temetőben meleg rész­vét mellett, melyre városunkból is többen leutaztak. — Dr. borosjenői Kádár Antal, az esztergom-tábori fiú­nevelő-intézet közszeretetben álló or­vosa, f. hó 9-én 71 éves korában Dorogon elhunyt. Temetése Szent­endrén történt. Hősök emléktáblájának lelep­lezése a Kaszinóban. Felemelő­ünnepély keretében leplezték le va­sárnap délelőtt a hősök emléktáblá­ját a Kaszinóban. Az ünnepi beszé­det Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő mondta. Az ünnepély a Himnusz eléneklésével fejeződött be. Ha gyermekeinek egy kelle­mes szórakozást akar szerezni, akkor vigye el vasárnap a Kert Színházba, hol a kis Jatzkó Cia ját­szik a Vadvirág operettben. Aranymisés papok. A helybeli papságnak két tagja ünnepli a na­pokban folszentelésének ötven éves jubileumát. 1876 július 16-ikán 20 ifjú levitának adta föl Simor János hercegprimás az egyházi rendet a Bazilikában. Ezek közül életben van­o* dióén. KÉSZ GYEHMEKBOHálAT BS&TSft SZÉGflENÍI ÁRUHÁZBAN I Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. m * mm mü NÉZZE MEG 1 Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents