Esztergom és Vidéke, 1926

1926-07-04 / 52.szám

osztályelnökét a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta. Kegyelettel emlékezett meg a társul at volt ügyvezető elnöke, Dr. Molnár Szulpic főigazgató, tiszteletbeli tag haláláról és arról a veszteségről, mely a társulatot Dr. Szomor Aurél alezredes, volt állomásparancsnok eltávozásával érte, aki mindig készséggel adott embereket az ásatásokhoz. A közgyűlés tudomásul vette a kultuszminiszter úrnak a társulat elnökségéhez intézett ama leiratát, amelyben azt a múzeumnak az elemi iskolai építkezésekkel kapcsolatban a Deák Ferenc utcai iskola-épületben való elhelyezés lehetőségéről és a múzeum számára a magyarországi palaeolith-gyűjtemény gipszmásolatának megküldéséről értesíti; újból jóváhagyta továbbá a módosított alapszabályokat és az évi tagsági díjnak 4 pengőben való megállapítását. A társulat Katona István történetíró emlékét megünnepli és ez alkalommal megalakítja tudományos osztályát; őszkor pedig vendégül látja a Magyar Történelmi Társulatot, mely Esztergomban vándorgyűlést tart és jelen lesz Katona István történetíró emléktáblájának a leleplezésénél. Végül Dr. Balogh Albin múzeumigazgató tett jelentést a vármegye területén végzett ásatásairól és Müller Gyula pénztárnok ismertette a társulat vagyoni állapotát. A közgyűlés ezek után emelkedett hangulatban oszlott szét. Városi vízvezeték költsége. Legutóbbi közgyűlésen elhangzott vízvezetéki költségek horribilis száma megborzongatta a képviselők hátát. Különféle alakban és hozzáadással, el ferdítések kel terjednek hírek el a város közönsége között, amelyek mind alkalmasak arra, hogy az elégedetlenkedő emberek száma egyre nőjön. Mivel mindenkor tárgyilagosan és nyíltan ^tárgyalunk minden közkérdést az alábbiakban számolunk be a vízvezeték ügyéről: „A városi vízvezeték részletes terveihez 1916. év február havában készült részletes költségvetés a következő adatokat tartalmazza. Az építkezések végrehajtásához szükséges tőke kereken 1.100,000 aranykoré na, mely összegben bennfoglaltatnak a tervek elkészítésének a költségei, az építés vezetésének a díjazása, a védőtöltés elkészítésének a költségei, az összekötő vezetékek költsége és ezer darab vízmérő beszerzési ára. Nem foglaltattak benn ezen építési tőkében a kölcsön felvétele alkalmával felmerülő árfolyamveszteség költségei és az interkaláris kamatveszteségek, melyek a kölcsön felvételétől a vízdíjak szedésének megkezdéséig felmerülnek. A fenti költségelőirányzatot, melyet a város közgyűlése 1925. év november, vagy december havában a tervekkel együtt a városi főmérnök előterjesztése alapján elfogadott, fel kellett emelni 25°/o-a1, mert a költségvetés elkészülte óta az építési anyagok árai ennyivel emelkedtek. A közgyűlés által elfogadott építési költség, tehát 1.375,000 aranykorona, vagyis kereken 20 milliárd papírkorona. Ehhez a 20 milliárd papírkoronához még hozzá kell adni az árfolyam különbözetet és az interkaláris kamatveszteségeket 1925. augusztus 1-től 1927. július l-ig, mi az 1.595 milliós Speyer kölcsönnél kitesz kereken 6 mii iárdot, minélfogva a vízvezeték építéséhez szükséges tőke összesen. 26 milliárd papírkoronában volt előirányozva. A f. hó 25-én megtartott közgyűlésen előterjesztett mérlegben az építés lefolytatásához szükséges tőke minden néven nevezendő tartozékával együtt, most nem előirányzat, hanem a tényleges költségek alapján 24.567.000,000 papírkoronával sze repel, mi az előirányzathoz képest másfél milliárd megtakarítás látszik elérhetőnek. Ezen megtakarítás onnan ered, hogy 8 kút helyett csak 3 létesül, a gépház pedig az eredeti tervekhez képest egy harmaddal kisebb terjedelemben épül. Ezenkívül még néhány kisebb jelentőségű műtárgyépítése mellőztetett. Miután pedig a város csak 16 milliárd korona kölcsönt kapott, mely kamatjövedelmeivel együtt 16.600 millió koronát jelent, tehát még kereken nyolc milliárd fedezetről kell gondoskodni. Miután ezen nyolc milliárdos hiányból vállalkozó 5 évre szóló hitelezéssel 3.600 milliót biztosított, tehát jelenleg csak 4.400 milliónak a fedezetéről kell gondoskodni. Megjegyeztetik még, hogy a fenti 24.567 millióból a következő összegek térülnek meg a városnak: a védtöltésért 1000 millió, az összekötő vezetékekért 1000 millió, a vízmérőkért 400 millió. Összesen: 2.400 millió. Minélfogva a vízvezeték építésébe fektetett tőke 22.167 millió korona lesz, mely után kamat és tőketörlesztés címén évenkint 10% ot, vagyis kereken 2.220 millió koronát fizet a város. A vízdíjak tehát akként lesznek megállapítandók, hogy a vízdíjak bruttó bevételéből az évi annuitáson felül még az üzemi és fenntartási költségek is biztosíttassanak. A lakrészek után előirányzott 14 pengős évi átalányár mellett ezen évi kiadások fedeztetnek, ha a vízdíjak közkötelező fizetése a városban levő összes épületekre kiterjed. Bortermelés és borértékesítés. Esztergom város bortermelése az utóbbi évtizedekben óriási módon hanyatlott. A régebbi 40—50 000 hl. évi bortermelés helyett ma átlag csak 16.000 hl. bort termelünk. Még ez a mennyiség is tagadhatatlanul silányabb mint régebben s ennek és más okoknak következtében eddigi piacainkat elveszítettük. Polgárságunk legnagyobb jövedelmi forrása a bor volt. Termőföldben nagyon szűken vagyunk, de vannak bortermelésre rendkívül alkalmas hegyeink, melyeknek fekvése egy országos nevü bortermelőnk szerint egy második Hegyaljának volna alkaímas. Azonban népünk szőlőművelési módja annyira elmaradt és költséges, hogy ennek következtében a a termelt bor sem mennyiségre sem pedig minőségre nézve nem kielégítő és igy nem versenyképes. Ezen bajokon segítendő a városi párt legutóbbi választmányi ülésén felvetődött Esztergom bortermelésének és borértékesítésének kérdése, amely városgazdasági szempontból a legnagyobb fontossággal bir. A felvetett kérdésnek megtárgyalására Nádler István tanitónő-képezdei igazgató lakásán f. hó lén egy szűkebb körű értekezlet tartatott, amely értekezlet megállapította, hogy boraink árban és minőségben nem versenyképesek, s aminek csak az elmaradt művelési mód az oka. Megállapittatott, hogy a bortermelő gazdáknak hegyközségbe való tömörítése és ezáltal egy hatalmas szervezet létesítése elengedhetlenül szükséges, mert csak ily mód lesz lehetséges az állami támogatás megszerzése és ezzel gazdáink ismereteinek előbbvitele. Gazdáink külön-külön kísérleteznek mindenféle szőlőfajokkal, amelyek legtöbbször sikertelenek maradnak, mert a gazdák nélkülözik a szükséges szaktudást. Az állami kísérleti telepeknek szaktanácsát egyesek nem kérhetik ki, mert az költséges volna, mig a megalakulandó hegyközség díjtalanul kaphatná meg az állami intézmények leghathatósabb támogatását. Meg kell tehát előbb-utóbb szervezni bortermelésünket, de hasonló képpen gondoskodni kell a bor megfelelő kezeléséről és forgalomba hozataláról. A kereskedelem nem foglalkozhatik a borok egységesítésével kis mennyiségű borok egységesítésével, kis mennyiségű borok összevásárlásával és költséges elszállításával. Csak akkor vagyunk versenyképesek ha nagy mennyiségekben tudunk egységes kipróbaltan jól kezelt borok kai a piacra lépni. Ehhez pedig egy megfelelelő pincegazdaság felállítása szükséges. A meglevő Borászati Egyesület megfelelő kibővítésével, helyi pénzintézeteink által nyújtandó pénzeszközökkel, valamint a bortermelők nagyobb számának bevonásával lehetne tehát a Borászati Egyesületet oly módon kifejleszteni, hogy az egy rá váró nagy feladatnak megfelelni képss legyen. Az értekezlet dr. Brenner Antal főjegyző, Matyásy vm. gazdasági felügyelő és a bortermelő gazdák értékes felszólalásai után abban álla podott meg, hogy a felvetett eszméket minél szélesebb körben propagálni fogják. A hegyközség felállítása érdekében a szükséges előmunkálatokat folytatják és a közel jövőben az összes t

érdekeltek meghívásával egy nagy gyűlést tartanak, amely a megoldás módozatait illetőleg határozni fog. A város tanácsát pedig megkeresik hogy ezen nagy horderejű kérdéasel a legintenzívebben foglalkozzék és annak sikeres megoldását minden eszközzel segítse elő. IMM\ ••mum ssm Djabb birek a két napos orsz. úszóversenyről. József Ferenc főherceg részvétele. A véletlen szerer-cse az esztergomi úszósport vezetőségét abba a szerencsés helyzetbe hozta, hogy a július 10—11 iki úszóversenyen József Ferenc főherceget és Anna szász királyleányt fogadhatja legmagasabb vendégül. Tegnap érkezett meg épen a Magyar Atlétikai Clubnak a nevezése, amely legjobb, országos hitű versenyzőjét Turnovszky Bélát fogja starthoz állítani, aki mind a rövid, mind a hosszú távokon kiváló klaszszist képvisel és már évekig volt magyar bajnok és 100 m-en rekorder. A magyar bajnokságtól utóbbi évben részint betegsége, részint — a 100 m en — Bárány István, a fogalommá vált magyar úszó és európai rekorder ütötte el. 1924 óta ez az első év, mikor Turnovszky ismét régi nagy formáját kezdi kiúszni. A vándordíjak alapítását célzó Meseu mozgalom ezidén is eljutott az első stádióhoz, egy lelkes sportbarát, ki áthatva a sport nemzetvédő feladatától, egy értékes vándordíjat alapított. Ez a lelkes férfiú : Rudolf István takarékpénztári vezérigazgató. Reméljük, követni fogják a példát mások is, akikben városszeretet, az ország integritásában való hit és fanatizmus él. Mult héten Tata-Tóvároson a 100 m-es mellúszásban Sipos Márton (MTK) világrekordertől Hegedűs (BEAC) 0*4 mp-el maradt el. Ez a Hegedűs is starthoz fog állani a mi versenyünkön. A verseny legszebb száma: az FTC—

III. ker. TVE polómérkőzése. Hatalmas összecsapás lesz, a magyar brilliáns klasszikusoknak találkozása. Győztesként az idén erősen meggyöngült III. ker. TVE-vei szemben FTC fog minden valószínűség szerint kikerülni. NSC úszói tegnap érkeztek meg németországi útjukról. Ők is ígéretük alapján starthoz fognak állani Esztergomban. Hogy vájjon betartják-e ígéretüket, azt a hétfői nevezési zárlat fogja eldönteni. És valami tréninghirt is. Primo : a hölgyekről. Vermes Edith most a 60 m-t 48'2 mp-re úszta, ami 39 mp-es 50 m-nek felel meg. Kb. ilyen jó Virág Évi (III. ker. TVE) a leggyorsabb magyar hölgy gyorsúszó ideje is. Nincs klasszis, de idődiferencia sem kettőjük közt és mégis Vermes Edit trénere elégedetlen, még 2 mp-el akarja leszorítani pártfogoljanak 60 mp-es idejét a júl. 10-iki versenyig. De tán még nagyobb gondja most a trénernek a többi hölgyszám beállítása, illetve benépesítése, lévén a versenyen a 3 szenior elsőosztályú hölgyszámon kivül, amelyek még szombaton kerülnek eldöntésre, a vasárnap eldöntésre kerülő 3x60 m-es hölgy vegyes staféta, amelynek reménynélküli kiáUítása is igen nehéz és ezenkívül 2 helyi hölgyszám. És uiost az ifjúságiakról. Werter Karcsi, a főreáliskolának tehetséges ifjúsági versenyzője a 100 m. mellúszást 1 p. 30*2 mp-re végezte szerdán. A célba remek finisz után nyúlt. Starkbauer háton is fog indulni, amely startja ép oly sikeresnek Ígérkezik, mint a gyorsúszásban való indulása. Weisz és Werter Ferenc a megszokott jó formában vannak. Nekik lesz a legnehezebb dolguk, ők kapván a legerősebb ellenfeleket. Fischóf sajnos nincs a tavalyi formájában, amit nagyrészt megmagyaráz hosszabban elnyúló gégehurutja. A szenttamási szegény gyermekek Napközi Otthonáról ne feledkezzünk meg! Vízivárosi plébániára kérünk minden adományt •V Nézze meg a Magyar Király szálloda csinosan átalakított kerthelyiségét. Kitűnő Dreher-sörök és fajborok. — Villás reggelik. — ízletes ételek. — Csinosan berendezett szállodai szobák.