Esztergom és Vidéke, 1926
1926-06-13 / 47.szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. BE8IELEKIK MIDÉI VASÁBIAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖK. f serkesztöség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá •z előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Orvtámadás gróf Bethlen miniszterelnök ellen. Polgármesterünk táviratai a miniszterelnökhöz. (V. I.) A genfi népsziövetségi palota íolyosóján csütörtökön Justh Iván, a Károlyi Mihály-íéle köztársasági párt főtitkára, párisi emigráns, tettleg inzultálta a miniszterelnököt. A tettleges inzultus tulajdon képen a magyar államot érte azon párt főtitkára részéről, amely párt 1919-ben Kún Réláék kommunista tanácsköztársaságának készítette elő az útját, adta át a hatalmat és döntötte romlásba az országot. Amikor megdöbbenéssel veszszük az inzultusnak hirét, tiltakozunk Just ama gálád szemtelensége ellen, hogy a magyar nép nevében követte el nemtelen, de társaságához méltó gaztettét. A becsületes magyar népre nincs joga hivatkozni olyan embernek, aki a francia újságokban állandóan hazaáruló cikkeket ír, megszökött a törvényes igazságszolgáltatás elől és összejátszik szerencsétlen hazánk ellenségeivel. íme, ilyenek a mostani emigránsok és még akadnak pártok az országban, amelyek tagjai az emigránsok bántatlan hazabocsájtását követelik a magyar nemzetgyűlésen. Esztergom város polgármestere még csütörtökön este a város nevében a következő két sürgönyt adta fel: Nagyméltóságú Gróf BETHLEN ISTVÁN úrnak miniszterelnök GENF. Mélységes megdöbbenéssel értesül tünk Nagyméltóságodat nemzetéért folytatott nemes munkája közben ért nemtelen inzultusról. Fogadja az ős koronázó város közönségének mélységes szeretetét, soha el nem múló háláját. Dr. ANTÓNY BÉLA sk. polgármester. Nagyméltóságú gróf BETHLEN ISTVÁN miniszterelnök úrnak BUDAPEST. Nem találok szavakat annak a mélységes megdöbbenésnek kifejezésére, amelyet Nagyméltóságod ellen irányuló gyáva és nemtelen merénylet kiváltott. Fogadja Nagy méltóságod az ős koronázó város nemes köönségének mélységes szeretetét, soha el nem múló háláját. Magyar lelkének fenséges nagysága adjon erőt, hogy nemzetének nagy történelmi hivatását egyesek tévelygése, árulása dacára is diadalra vigye. Dr. ANTÓNY BÉLA sk. polgármester. A lain gazdasági fejlesztéséről. A magyar állam ereje mindenkor a kenyeret termő föld volt. Ez természetes is. A gazdasági értelemben vett termelés volt az a gyökér, melyből az állam minden fájának mindan ága táplálkozolt. S bár ez az igazság megdönthetetlenül fennáll napjainkban i;-, nem mindig voltunk eléggé méltányosak azokkal szemben, kik ezt tőlünk joggal várhatták volna. Az utolsó 35 év alatt Meline volt a legkarakterisztikusabb kifejezője annak az irányzatnak, mely a falu népét az őt megillető társadalmi piedesztálra óhajtotta emelni. A jobbágyság * nálunk sokáig tartott. A liberálisabb korszak elég idejében belátta, a helyzet további tarthatatlan voltát s hogy egy esetleges újabb Dózsa-féle kirobbanásnak elejét vegye, emberi jogaiba iktatta a parasztságot. Népünk földmiveléssel foglalkozó rétegének életében addig az volt a legnagyobb átalakulás. A robot munkás a dézsmaföld tulajdonosává lett. A mai nézőpontból bírálva a dolgokat, be kell látnunk a szabad földmivessé lett jobbágy lelkébe, hogy a benne végbemenő átalakulást bonckés alá tudjuk venni. Micsoda széles perspektíva nyílhatott meg előtte, aki eddig a röghöz kötve élt, s azon túl semmit se látott. Mivel a föld a legerősebb kapocs az emberek között, mindannyiszor, valahányszor azt veszély fenyegette, annak megvédése végett, mint egy ember fogtak fegyvert. Történelmünk véres emlékű lapjai a legszebb dokumentumai ennek a föld szeretetéből fakadt hatalmas tetterőnek. A magyar földmives lelke ép olyan egyszerű, mint az a föld, amelyen dolgozik, él s amely, ha meghal, eltakarja. A földből sugárzik ki az erő, önérzet és akarat; a föld jelképezi a függetlenséget, szabadsagot ; a töld készti cselekvésre a szunnyadó erőket, a föld az alapja jólétnek, boldogságnak. A föld jelenti a vele foglalkozó szemében mindazt, amit ez a fogalom „minden" csak kifejezhet, ő a becsületesség megtestesítője tudta mindezt, tudtuk mi is, de konzervatív természetünk nem engedte, hogy egy jottával is többet tegyünk, minthogy felszabadítsuk őket a jobbágyság alól. A jaszna-polyánai remete jut eszembe, mikor arra gondolok, hogy mi lett volna a további teendő. Az ő lelke beférkőzött parasztjai közé s a munka nemességét mintegy szuggesztív erővel átsugározta rájuk. Az ép testbe szellemi tartalmat kellett volna önteni. Az egyszerű paraszt s a tanúit földesúr valahogyan még közelebb kellett volna, hogy jöjjenek egymáshoz, ha csak részben is akadnak a falun Tolsztoj követők. A falusi földmives magára hagyatva élt, dolgozott és meghalt anélkül, hogy az emberiség lángelméi gyújtotta szikrának csak egy fénysugarát is láthatta volna. Sokáig nem volt megadva a lehetősége még annak se, hogy a tanyavilág népe az abc-t megismerje. Az iskolák leginkább a nemzetiségi perifériákon épültek, hol a mi mostani ellenségeinket tápláltuk szellemileg. S amikor már kezdtek épülni iskoiák, azok elvégzése után lelkét tovább nem műveltük, parlagon hagytuk. Kár volt, nagy mulasztás. A nevelés tökéletesen sohasem lehet befejezve, mert felnőtt korban az önfegyelmezettség is a nevelés egy bizonyos foka. Sokan úgy gondolkodtak, miért kell a gazdálkodni tudást fejleszteni, mikor a rengeteg ugar es legelő mellett is terem a föld eleget. A 80-as években kezd valami derengés látszani a falu szellemi életében, amikor szórványosan egyes helyeken olvasókörök keletkeznek. Akadt pár lelkes hazafi, ki a parlagot fel akarta törni. Ez részben sikerül is, de a frissen szántott föld ismét begyepesedik. Az olvasókörökből később gazdakörök lesznek a legfrappánsabbul eltalált címmel, de sajnos, nem mindig a címből következtethető rendeltetéssel. Kortestanyák, a mindenkori politika expositurái, de nem a gazdasági kultúra zászlóhordozói. A gazdasági előrehaladást nem tekintettük elsőrangú államérdeket szolgáló szükségletnek. (Folyt köv.) Kosáry Jenő. Látogatási mozgalom az Embervédelmi Kiállításra Az Embervédelmi Kiáliítás elnöksége akiállítás nagyjelentőségű tényének az ország népével való kellő megismertetése céljából, tehát elsősorban hazafias és népnevelő nézőpontoktól vezéreltetve országos látogatási mozgalmat indított. A látogatási akció minden résztvevőnek három kedvezményesen megszervezett ftápot biztosít a székesfővárosban. A kedvezmények abból állanak, hogy a látogató félárú oda és visszautazást élvez; nagyszerű ellátásban és elsőrangú szállásban részesül; a kiáliítás megtekintésén kivül módja van a székesfőváros minden kultúrintézményének meglátogatására, az Angolpark, az Állatkert szépségeinek alapos kiélvezésére. Azonkívül mindenféle különösebb kedvezmények, igy többek között színházak, mozik látogatása, bevásárlási kedvezmények stb. állanak a látogató rendelkezésére. Mind a három napnak részletes programmja van és avatott kezek vigyáznak arra, hogy a Programm keretén belül a látogató minden előnyhöz hozzájuthasson. A kiállítás elnöksége a turnusokban való részvétel céljaira úgynevezett „Látogató-füzeteket" bocsájt forgalomba. Ezek a látogató-füzetek, amelyek a felsorolt kedvezményeket nyújtják, személyenkint 550,000 K-ba kerülnek. 600.000 K-ért olyan füzeteket adnak, amellyel a tulajdonos nincs csoporthoz kötve, hanem a kiáliítás ideje alatt bármikor feljöhet a jelentkező Budapestre; ezen jegyfüzet fizetési módozatai ugyanolyak, mint az 550.000 koronás füzeteknél. A tanintézetek növendékei a csoportos Látogató-füzetek "-et 450.000 koronáért vehetik igénybe. A három napos turnus programja : Első nap: Érkezés reggel. Szállodai elszállásolás. Reggeli. A kiállítás megtekintése. Ebéd. Az Angoipark megtekintése. Vacsora művészest keretében. Második nap: Reggeli. Körséta a városban és a nevezetességek megtekintése. Ebéd. 5 órai tsa a Corvin árúházban. Szórakozás a kiállítás parkjában. Filharmonikus hangverseny. Vacsora a kiállítás területén. Harmadik nap: Reggeli. Fürdés. Városliget, a Szépművészeti és Mezőgazdasági muzeumok megtekintése. Állatkert. Ebéd. 5 órakor hajókiránNÉZZE MEG csak dicséri a KÉSZ GYERUEKHUHÁKAT iutanyosabban kapja § a SZÉCHENYI áaoaázsAi! Piáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. (Volt Hangya ttsfeU