Esztergom és Vidéke, 1926

1926-06-06 / 45.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 9E8IELEKIE 1IIDEI VASÄEHAP ES OSOTÖBTÖEÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá •z előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Gsebek válsága. Csehországi belpolitikai helyzet vál­sága mind jobban és jobban köze­ledik forráspontjához. A legutóbbi hetek eseményeiből a legteljesebb zűrzavar és fejetlenség képe bonta­kozik ki és mindenki érzi a politi­kai atmoszférának ama feszültségét, amelyet alapjában a cseh „úgyneve­zett" nemzeti állam létezésének té­nye okoz és amely egyaránt jelent­kezik a parlament munkaképtelensé­gében, valamint a különböző ellen­tétes politikai áramlatok fejlődő küz­delmében. A helyzet képe helyesen igy állapítható meg: A mult nemzetgyűlési választások megdöntötték a cseh nemzeti koalí­ció korlátlan és kényelmes. uralmát, mert a szocialisták eddigi túlsúlya megtört és a hét éven keresztül foiyt szocialista programm fokozatos meg­valósítását szolgáló törvényhozás to­vább nem folytatható. A szocialisták gyengülésének lermészetes következ­ménye gyanánt következett be a polgári pártok előretörése és a kö­zöttük és a szocialista frakciók között lévő legyőzhetetlen ellentét mind erő­sebben való kibontakozása, amíg végre az agrár vámjavaslat a két irányzat között nyilt szakadást vál­tott ki. Jelen pillanatban egyfelől a cseh fascismus, másfelől a szocialismus diktatúrájáról írnak a cseh sajtóban és a két véglet közötti feszültség napról napra nagyobb. Tekintettel azonban arra, hogy a két fél ereje nagyjában egyforma, sem az egyik, sem a másik diktatúra nem számít­hat tartós uralomra e tipikus nem­zetiségi államban és alig hihető, hogy a parlament nélküli kormány­zás valamely formája következnék be. Ha azonban mégis egy jobb­vagy baloldali diktatúra ragadná ma­gához az államhatalmat, annak be­láthatatlan következményeiről nem is szólva, azt is csak egyetlen lé­pésnek lehetne tekinteni abban a próbálkozásban, amely a mai állami berendezkedés fentartására törekszik. Kétségtelenné vált immár, hogy a cseh nemzeti állam alkotmányosan nem tartható fenn. Ugyanúgy kétségtelenné vált az is, hogy a cseh állam politikai sza­nálásának egyetlen lehetősége van: őszintén és fenntartás nélkül meg­békülni az összes, az országban lakó nemzetiségekkel l A Csehországban lakó nemzetek csak egy esetben te­kinthetik jogaik elismerését biztosí­tottnak, ha a cseh állam a legszé­lesebb nemzeti Önkormányzat alap­jára helyezkedik, ha a nemzetiségek kezére jut a kardinális kérdésekben sorsuknak intézése. Hőseink napja. Esztergomban. Azoknak ünnepét ültük meg a legszebb utolsó májusi vasárnapon, kik mindenüket adták a hazáért. Sir­zászlóaljak, sir-ezredek sorakoznak Csonkaországunk mindmegannyi he­lyén, az elszakított vérző részeken s távoli harctereken, idegenben, sok helyt jeltelen halmok alakjában. Minden hálánk, kegyeletünk, hűsé­ges ragaszkodásunk az övék. A leg­jobbjainkké. Az esztendő ezen a napján a leg­szebb, a legfenségesebb nemzeti ün­nepen minden magyarul érző, gon­dolkozó szív csak egy szent köte­lességet ismer! emlékezni pihenő kincseinkre. Elkobozták mindenünket, szegé­nyek vagyunk s csak az emlékezés hálája jut azoknak, kik értünk min­denüket — az életüket — áldozták. Erőforrásunk több mint félmillió ma­gyar hősi sírhant és az év ezen ünnepén ezekhez kell mindenkinek zarándokolni, innen kell erőt merí­teni példát venni. Félre a közönnyel I A magyar lethargiával 1 A nemtörő­dömséggel. Ezen napon ne létezzen akadály, mely gátol az ünnepélyen való megjelenésben. A fegyveres erő tagjai tudják a bajtársaikkal szembeni kötelességei­ket és teljes létszámban jelentek meg az ünnepélyen. Ott találtuk a tanítóképző intézet, erdészeti szakis­kola hallgatóit hazafias tanári karuk vezetése mellett. Leventék is teljes számban jelentek meg. A hivatalos küldetésben megjelenő polgári előkelőségeken kívül csak a közvetlen környék néhány lakóját láttuk. A kevés számú közönség jelenlé­tében lefolyt ünnepély 10 órakor Tud Béla prelátus kanonok által celebrált tábori misével kezdődött, mely köz­ben mély gondolatoktól átszőtt be­szédét tartott. A szt. mise alatt és után a Turista Talárda adott elő hazafias motivumú énekszámokat, s kicsiszolt, finom művészetük lelkes közreműködésük fennen hirdette: „ Dalban zeng a Honszerelem. * Pa­lásthy Sándor 3. kp. zlj.-beli tizedes­nek szép szavalata után dr. Antóny Béla polgármester helyezte el a vá­ros közönségének rózsakoszoruját. Vitéz Kiss János alezredes, hon­véd állomásparancsnok a fegyveres erő nevében mondott ünnepi beszé­det és elhelyezte a helyőrség babér­koszorúját. A tartalmas, hazafiságtól izzó beszéd a következő volt: A magyar nemzet a mai napot a világháború hősei emlékének szen­teli, a magyar kormány, mint a nem­zeti akarat kifejezője, e napot nem­zeti ünneppé avatta. Itt alusszák örök álmukat, kik a legszentebb kötelesség-teljesítés köze­pette a legnagyobb áldozatot hozták A hazának, a nemzetnek: életüket és vérüket. Ezen sírhalmok felett messze száll­nak gondolataim a világháború vé­ráztatta csataterei felé hol sok ezer magyar hős porladozik ismeretlenül névtelenül s hirdeti mind a négy vi­lágtáj felé A magyar vitézségét és hősies önfeláldozását. Eljöttünk Hozzátok, elnémult Baj társaim, és eljövünk évről évre ezen a napon. Elzarándokol Hozzátok a mai napon az egész magyar nemzet ünneplő ruhában ünnepi hangulatban. Eljövünk Hozzátok, hogy a Ti hős szellemeteket magunkba felvéve kitar­tás áldozatkészség és visszavonás nélküli kötelességteljesítés sarjadozzon belőle. ! így éltek Ti bennünk, így lesztek Ti a nemzet számára halhatatlanok. Ezen szellem átültetésére a háború utáni nemzedék lelkébe azok hiva­tottak, kik Veletek együtt harcolva mellettetek voltak a vérzivatarban s kiket a vérkeresztság szent köteléke kapcsol Hozzátok. Mi a bajtársiasság ezen szent kö­telességének, teljes tudatában élünk és hirdetjük és mindvégig hirdetni fogjuk szóval és tettel a Ti halhatat­lan ságtok at. Egy nemzet, mely hőseit a halha­tatlanság piedesztáljára képes emelni, élni fog, egy ilyen nemzet számára a történelem kapui még nem zárul­tak le. S ha van a Magyarnak Istene ott fenn a magasságban — én hi­szem és vallom, hogy van-még lesz feltámadás! A Ti szellemetek fogja feltámadást ünnepelni az új nemze­dék lelkében és e szellem fogja visz­szaadni a magyarnak a Kárpátoktól övezett ősi nép hazáját. Szent István koronája újból ragyog­ni fog és hirdetni fogja a magyar dicsőséget, a magyar géniuszt, a ma­gyar örökkévalóságot. Ezért jöttünk el hozzátok néma Bajtársaim I Aludjatok békében! Az ünnepélyt a „Szózat" éneklése zárta be. Cséven. Csév község közönsége még az 1921. évben emlékezett meg a világ­háborúban elesett hőseiről, akiknek a község főterén emlékművet állított fel s azóta azok lelki üdveért min­den búcsú másod napján tábori sz. misét szolgáltat az emlékmű alatt. Most, hogy a kormány elrendelte, hogy szent mise tartassák az elesett hősök emlékére, Csév község igy évenkint kétszer emlékezik meg azok­ról a hősökről, akik életüket felál­dozták az édes magyar Hazáért, hogy legalább némikép róhassak le az irántuk keblükben érzett hálájukat. D. e. 10 órakor felvonult az ön­kéntes tűzoltó csapat és a leventék oszlopa. A főtér csakhamar megtelt, ott volt a község apraja és nagyja. A cseh-, oláh- és szerbektől meg­szállott területek utáni bánattól, a gyalázatos trianoni béke miatt le­hangolt kedélyű közönség arcán ke­serű mosoly ült s boszú érzete su­gárzott ki a férfiak szeméből. Megkondultak az ujonan beszer­zett harangok, majd pedig megkez­dődött a szent mise, melyet Garay István plébános végzett, ki a mise végeztével tartalmas beszédben mél­tatta az ünnepély jelentőségót. A nagyhatást elért beszéd után Rumpli István iskolás fiú „ Fegyverre" cimű, költemény, majd Hubacsek József levente „Trianon" c. költemény el­szavalása követte. Az ünnepi beszédet hazafias ér­zülettől áthatva Szabó Béla jegyző­gyakornok mondta, mellyel a tót ajkú, de hű magyarok szeméből könnye­ket fakasztott ki. A leventékhez for­dulva lelkesedéssel kiemelte, hogy a kényszerrel elszakított területek visz­szaszerzőse az Ő feladatuk leend, ezért minden levente cselekedete oda irányuljon, mely mielőbb meghozza az ezeréves Magyarország határai­nak visszaállítását. Csév község köz­ség nevében pedig tiltakozását fe­jezte ki a gyalázatos trianoni béke ellen s ekkor vele együtt harsogott a „Nem, nem, soha 1" jelszó. Majd Hacher Gyula községi ve­zető jegyző záróbeszédében Szent­háromság egy Istenhez emelt fohá­szával azon reményt ébresztette fel a csüggedő lakosság kebelében, hogy rövidesen eljön az az idő, mikor mos­tani rabbilincseinket ketté törve, is­mét keblünkre szoríthatjuk a tőlünk gyalázatos módon elszakított testvé­reinket. Ezután Bratkovics János rezes ze­nekara a Himnuszt játszotta, mikor a jelenvoltak hangos éneke egybe' forrva a trombiták harsonáival fel­szállt a magas Ég felé. » Végül az emlékmű előtt a tűzoltó és levente csapat díszmenete zárta le az ünnepélyt és Csév község kö­zönsége egy szebb és jobb jövőbe vetett hitben oszlott széjjel. Tokodon. • Tokod község lakossága méltó ke­gyelettel ünnepelte meg a világhá­ború folyamán elesett hőseinek em­lékét megörökítő május hó utolsó vasárnapját. Az ipartelepek lakossága kor-, vallás- és osztálykülönbség nél­NÉZZE HEG atSS KÉSZ GYEBIEKBUHáláT SZÉCHENYI ÍBUHÍZB4NI Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. ( ™ ! Umm astoU

Next

/
Thumbnails
Contents