Esztergom és Vidéke, 1926

1926-05-30 / 43.szám

»VIII évfolyam 43. «z*m. K KKE8ZTEN Y MAÖÍAk SAJTÖ. Vasárnap, 1926. május 30. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE8IBLEI1K HIBDEB VASABIAP ÉS OSÜTÖBTÖKÖÍ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá ez előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Ne feledj magyar! F. év június 4-én 6 éve lesz annak, hogy a „békeszerződés"-nek elkeresztelt arcpirító trianoni békeparancsot a magyar kormány kiküldöttje kényszerűségből aláírta. Hat hosszú éve pusztulunk egyaránt a Csonkaországban, valamint a trianoni határokon túl ez átok nyűge alatt. A hivatalos Magyarország kezeit gúzsbakötve tartja még a trianoni erőszak, de a magyar társadalom nem nézheti ölbetett kezekkel édes, drága hazánk feldarabolásét, nemzetünk pusztulását, elszakított véreink keserves kálváriáját. Budapesten június 4-én d. u. 4 órakor az összes harangok megszólalnak, hogy panaszukat a magyarok Istenéhez elvigye és előzőleg május 30 án, vasárnap az istentiszteletek alkalmával Budapest Összes felekezeteinek lelkészi kara megemlékezik a június 4~iki gyászos évfordulóról és imádságot mond idegenbe szakadt véreinkért. Végül június 6-án vasárnap d. e. 11 órákor az összes társadalmi egyesületek hatalmas tiltakozó gyűlést tartanak a Vigadóban, melyen közéletünk illusztris képviselői gyújtó szónoklatokkal üzennek hadat a már-már szinte jelent kező közönynek és fásultságnak. A gyűlés után a Szabadság-téren levő és az elszakított részeket jelképező irredenta szobrokat megkoszorúzzák. Midőn a nemzeti társadalmi egyesületek mindezeket az egész országnak hírül adják, felkérik a legkisebb községtől kezdve városainkig az ország társadalmát, hogy az ottani társadalmi egyesületeknek ugyané célra való tömörülése révén hasonló intézkedéseket tegyen, vagyis június hó 4-én d. ». 4 órakor szólaljanak meg az egész ország harangjai, előzőleg május 30 án istentiszteletek alkalmával minden magyar szívből szálljon imádság az Egek Urához, aki legjobban tudja, hogy a magyar nemzet a trianoni átkot nem érdemelte meg és végül június 6-án tiltakozzék az ország minden városa és községe a békeparancs ellen és követelje a békeszerződések revízióját. mm —— mi Modern céhrendszer. Állítólag a szabad verseny semmisítette meg a céheket, melyeknek elmúlását, — ha a mai időket nézzük, — csak sajnálni lehet. A vallásos és nemzeti irányt képviselték a közép koron át. Az igazi erkölcsösség megtestesítői, a hazafiúi erények istápolói voltak a céhek. Nagy szükség volna rájuk ma, amikor épen az az osztály van leginkább megmételyezve, amelyen a régi céhrendszer nyugodott. Igaz, hogy megszűntük óta sok minden megváltozott. A régi céhrendszer tradicionális hivatását úgy, mint régen, ma többé már nem tölthetné be. Nem is arra gondolunk, hanem a testületi szellemnek az egyes társadalmi rétegek közötti olyszerű ápolására, aminőt a céhek megszűnte óta hiába keresünk. A mai legtöbb munkás szervezetünket nemzetietlen és vallástalan szellem hatja át. A jövő Magyarországba pedig csak az erkölcsös alapon álló vallásos és nemzeti érzéssel túlfűtött soviniszta fajmagyarságé lehet Mihelyt a nemzet letér arról az útról, mely az említett erkölcsi tőkék birtokában az ország integritásához vezet, mint nemzet megsemmisültünk. Szomorú jelenség, hogy meglévő szervezeteink céljaik elérhetése végett — nemzetköziségüket hangoztatva — képesek ellenségeinkkel is szövetkezni. A legnagyobb munkás pártnak nagyon sok esetben a régi céhek nyomdokait kellene követni, amikor megszűnne az a diszharmó nia, mely közte és a polgári társa, dalom között fennáll. A modern ember abban látja az ő szellemi felsőbbségét kidomborítva, ha eldobja magától a hitet, a hazát s azután — ezen éltető ideálok nélkül — természetes, többé nem találja meg helyét a társadalomban Mivel tudjuk, hogy az élet egyik legfőbb kritériuma a haladás, nem akarjuk azt mondani, hogy vessük el magunktól ami hasznos és jó. De igenis hangsúlyozzuk, hogy az élet minden vonatkozásában állandóan előttünk kell lebegni a hit és haza fogalmának s csak ha ezek a mo ralis alapok érintetlenek maradnak lelkünkben, haladjunk a korral. A hit és haza fogalma nélkül működő munkásszervezet romboló hatását szomorúan éreztük a múltban. Ez a nemzetközi közület először mégsem misíti az egyént, annak jóhiszeműségét saját céljaira használván fel s ha az egyén akaratszabadsága a tömeg szuggesztív ereje alatt megsemmisült, az eredmény a társadalom szempontjából mindig katasztrófához vezet. Legyenek munkásszervezetek, de ne a mai arculatukban. Ha a sza badverseny megszüntette is a régi céheket, egyben ma is követésreméltó például szolgálhatnak. Éz a példa a vallásos, nemzeti és fajöntudat istápolása Ennek az öntudatnak kell áthatni összes munkásszervezeteinket, mert régletünt idők történelmi tragédiái is azt mutatják, hogy valláserkölcs nélkül még az olyan nagy közületek is, aminők Róma és Bizánc voltak, porba hulltak, megsemmisültek. Sohasem az ellenség szól belőlünk, amikor azokhoz szólunk, kik a hi bát föl nem ismerve, uszályhordo zóivá válnak a nemzetietlen eszméket hirdető csatlósoknak, hanem szól belőlünk az egymást megérteni akaró magyar s ha a lelkek mélyén van még egy ép húr, meg kell hogy rezdüljön az igazság szavának hallatára, mert lehetetlen, hogy a magyar munkásosztálynak végeredményben ne lenne a többi társadalmi osztályéval közös az az óhajtása, hogy az elveszített Hazát mielőbb visszaszerezhessük. Koxáry yenő m. kir. gazdasági tanár. Tűzoltóemlék Nyergesújfalnn. A mult évben ülte a nyergesújfalui önkéntes tűzoltó egyesület 40 éves fennállásának a jubileumát. Az erő, amely a múltból sugárzik a jelenre, megihlette és új energiát öntött a testületbe, a mult varázsának hatása alatt lelkesedéssel határozták el a tűzoltók, hogy nemcsak átszervezik önmagukat, de a tűzoltó eszmék megörökítésére egy ligetet létesítenek és abban tűzoltó emléket, hatalmas szép piramist, rajta a tűzoltó jelvényekkel, állítanak. A szavakat tett követte. A közbirtokosság megfelelő területet bocsájtott a tűzoltók rendelkezésére, Reviczky Elemér főszolgabíró, tb. főparancsnok a szükségelt platánfákat és az emlékműnek alkalmas követ ajánlotta fel nagylelkűen, községi elöljáróság pedig élén Kelemen Ferenc főjegyzővel és Mayer Mihály bíróval a táncmulatságok rendezését kivette az üzletemberek kezéből és átadta a tűzoltó parancsnokságnak, hogy az egyesület azok jövedelméből fedezhesse kiadásait. Meglévén igy az előfeltételek, most már a pénz előteremtése maradt hátra. És most nyilvánult meg Nyer gesújfalu község közönségének az igazán kivételes megértése és példátlan odaadása a tűzoltósággal szem ben. Idős emberek, akik a táncmulatságokból már kinőttek, a tűzoltók mulatságain egymásután adják hozzájárulásaikat belépődíjak alakjában. A munkások, akit a nagy vállalatok agyon szanáltak, a gazda, az iparos, a kereskedő, ki mind-mind a maga élet-halál harcát vívta a lefolyt esztendőben a gazdasági pangással, pénzszűkével, adóval, a maga gondjávalbajával, mintegy varázsütésre, im pozáns megnyilvánulással siet az egyesület pártfogására. És megtörtént a legnehezebb viszonyok közepette, hogy szebben valósult meg a terv, mint tervezői hinni merték volna. 40 milliót szedtek össze a tűzoltók egy éves akciójuk alatt. 43 tűzoltót szereltek fel új öltönyökkel, a régi fecskendőt átalakították egységesre, új tömlők kerülték a szertárakba és a tavasz közeledtével már be is fásították a Reviczky-ligetet, hogy méltó helyet teremtsenek az emlékműnek, melyen már munkálkodtak a dolgos kőfaragó kezek. A mindenben mindig okoskodók, a kákán csomót keresők alul maradtak: minden megvalósult, amit az egyesület maga elé tűzött. Ragyogón sütött pünkösd vasárnapján a nap, a fényes tűzoltó csákók vissza mosolyogtak rája sugarai alatt a nagyszerű levente fiúk sapkáin gyönyörűen mutatkoztak a a darutollak. 41 községbsli, 20 eternit-gyári tűzoltó és 40 levente állt feszesen sorfalat, szanált magyarok szemében édes sugár fénye a várvavárt virradatnak.. Dísszel, örömmel fogadta Nyergesújfalu szenkviczi Palkovics László alispánt a megyei urakkal. A templom előtt már a lányok is a menethez csatlakoztak, amiáltal még imponálóbbá tették a felvonulást, mely a Reviczky-ligetbe az emlékműhöz tartott zeneszóval. Az emlékmű alatt Palkovics László alispán mondott lendületes beszédet. A lepel lehullott, az aranyozott tűzoltó jelvények elővillantak a szép márvány piramison, a beszéd hatása frappáns, a jó szónok orgánuma magával ragadt. A támadó ünnnepélyes csendben komoran hangzottak el a megújuló tűzoltói fogadalmak. Ezután Zsitvay parancsnok a testület köszönetét tolmácsolta a népszerű alispánnak, kit díszelnökké választottak s jegyzőkönyvi köszönetet mondottak a gyásza miatt meg nem jelent Reviczky Elemér főszolgabírónak. Délután a liget megnyitása következett. Az alispán újra lelkes . szónoklatot tartott s utána a zászlóanyával, dr. Ridly Istvánnéval az első ropogós csárdás mellett átadta a ligetet a közönségnek, amely virradatig mulatott a tűzoltó zenekar muzsikája mellett. A mulatság ujabb 9 milliót jövedelmezett az egyesületnek, ékes bizonyítékául annak, hogy az összetartás csodálatos eredményeket produkálhat. Bencésdiák Zs. y. Adakozzunk f. hó 29-én és 30-án a hősi sirok karbantartására! NÉZZE HEG ÄÄ KÉSZ GYERMEEBÜHÁIAT &£SU2& SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN I Diáksapkák 65,000 koronáért kaphatók. ,V,B •

W,L)