Esztergom és Vidéke, 1926

1926-05-27 / 42.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. EKGIELEHIK 1IIDEI VASÄRIAP ÉS OSÜTÖBTÖKÖ». Szerkesztőség és kiadóhivatal i Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Trianoni évforduló. A magyar történelemnek Mohács, Nagymajtény és Világos után a^leg­szomoróbb helye Trianon, ahol ezer­éves Magyarországot temették a győ­zők s amely temetést a magyarság­nak megfogyatkozott erőinek tudatá­ban összeszorított fogakkal, az erő­szaknak, a kényszernek engedve volt kénytelen tudomásul venni s aláírá­sával megpecsételni. Mikor a magyarság megérte Tria­nont, nem tudta, nem is tudhatta, hogy mit jelentenek a ráparancsolt feltételek számára. A lefolyt évek ta­níthattak rá meg mindenkit, hogy mit vesztettünk Trianonban, hogy milyen gyász szakadt az úgyneve­zett békeszerződéssel a nemzetre. Ennek dacára a békeszerződés alá­írásának napja s Trianon emléke nem él úgy a magyarság lelkében, mint ahogy azt a magyarság jövője megkívánná. Ezt a hiányt vette észre a Gömö­riek Miskolci Egyesülete s nyomban akciót is kezdett, hogy a békediktá­tum aláírásának napja megfelelő meg­emlékezést nyerjen. Ezért felhívással fordult a magyar társadalomhoz, amelyben a következőket mondja: Az erőszak évei egyre őrlik, gyön­gítik azokat a kötelékeket, amelyek az elrabolt területen sínylődő testvé­reinkkel szorosan összefűztek. A csa­ládi kapcsolatok lazultak, az érdek­körök szétválnak, a munkásélet sodra szétágazó irányba tereli a lelkileg egységes magyarságot s azzal fenye­geti, hogy minden közvetlen nexus, amely a lelki egységet legjobban éb­rentartja s az összetartozás érzésé­nek új és új tápot ad, az idő múlá­sával egészen el fog sorvadni. Ha sokáig így tart, nem marad más, csak sajgó magyar érzésünk a trianoni határon innen és túl, amely­nek azonban kiestek a reális támasz­tópillérei. S ez mérhetetlen veszedelmet je­lent a nemzeti együttérzés, a faji ön­tudat intenzitására és akcióképessé­gére. Az emberi természet törvényei vei számolnunk kell, akármennyire bízunk is a magyar faj hazafias ér­zületében, számolnunk kell azzal, hogy egyszer eltompul a fájdalom, hegedni kezd a seb s eljön az idő, amikor a magyarság Trianon fekete napját esetleg már csak szürkének fogja látni. Pedig ennek a napnak éjfeketének kell maradnia. Éjfeketének mindaddig, amíg or­szágunk csonka teste újra össze nem forr az elszakított részekkel, mig ide­gen járomban nyögő testvéreink fel nem szabadulnak. Trianon gyász­napjára első fájdalom hevével kell visszaemlékeznünk, mig a bilincseit magunkon érezzük. Énnek a fájdalomnak eddig nem adtunk külső kifejezést. A trianoni béke aláírásának napja eddig csak titkos gyászünnepe volt a magyar társadalomnak. Pedig minden azt követeli, hogy ne rejtegessük ezt a gyászunkat, mert ez a titkolózás immár egyetlen erősségünk, faji öntudatunknak gyön­güléséhez, közönyhöz és megalku­váshoz vezet. Adja meg a magyar társadalom a katasztrofális 1920. má­jus 4 emlékének ezután külsőleg is a gyász méltó kifejezését. Nem gondolunk munkaszünetre, pompázó ünnepi összejövetelekre és szónoklatokra. Sőt. Legyen ez a nap a megfeszített munka napja és szám­űzzön minden szórakozást. Legyen ez a nap a magányos magábaszál­lásé, hiszen az igazi gyász keresi a magányosságot. Legyen ez a nap a némaságé, hiszen az igazi gyász mindig néma. Néma nap! Ne legyen az ajkun­kon Trianon, de égjen ott mindenki­nek szivében. S hogy ott ég, adjunk ennek kifejezést úgy, ahogy ki-ki családi gyászának szokott kifejezést adni. Éz a hangtalan megnyilvánulás, ha egy egész ország lakossága részt­vesz benne, mindennél impozánsabb, komorabb és megdöbbentőbb lesz. S hogy hatását az egyöntetűség nö­velje, a következő módok propagá­lására gondolunk : 1. Minden magyar férfi viseljen június 4-én gyászkarszallagot egy fehérrel kivarrott T. betűvel. 2. Minden magyar nő viseljen kis fekete gyászjelvényt a ruhájára tűzve. 3. Minden magyar férfi és nő vi­seljen ezen a napon minél egysze­rűbb és színtelenebb ruhát.A feltűnés, luxus kerülendő. 4. Minden magyar férfi és nő ves­sen le magáról minden ékszert. Csak az óra es jegygyűrű lehet kivétel. 5. Senkise vegyetí részt színházi előadásokon, senkise jelenjen meg mulatóhelyeken, zenés összejövete­leken. 6. Akinek külföldön élő rokona, ismerőse van, emlékeztesse e gyász­napra egy levelezőlappal, amelyen csupán ez álljon : Trianon, 1920. június 4. 7. Az újságok ne cikkezzenek Tria­nonról. De minden lap szentelje első oldalát ennek a gyászkeretbe foglalt mementónak: Trianon ! 1920 június 4. 8. Egyesületek, magánosok tűzzék ki e napon a fekete gyásziobogót. A gyásznak ezzel a módjával a rosszakaratú külföld sem tud polé­miába szállni. Hogy azonban hatása teljes legyen, az egész ország lakos­ságának, mint egy embernek kell felsorakozni a gondolat mögött. A trianoni gyásznap ily módon való megünneplésének ügyét Miskolc ma­gyar társadalma már magáévá tette s azt a városban és környékén már ez évben meg fogja valósítani. Meg valósítja pedig abban a reményben hogy akciójával nem fog elszigtelten állani magyar földön, hogy az egyre terjedni fog. A nemzeti alapon álló társadalmi egyesületek hivatása lenne elsősorban, hogy szorosabb, talán egy­mással közelebbről nem érintkező cél­jaik mellett ezt a gondolatot kéz a kézben akarattal, egységes szervezés­sel országos társadalmi jgyászünneppé növeljék, azzá az impozáns megnyi­latkozássá, amely sem bent, sem kint nem maradhat hatástalan. Gondoljatok hősi halottatokra! HÍREK. Albrecht főherceg Esztergom­ban. Ma, csütörtökön délelőtt 9 óra­kor 1400 vöröskeresztes ifjú érke­zik városunkba külön vonattal a ne­vezetességek megtekintésére. Az ifjak kirándulásán részt vesz Albrecht kir. herceg is, ki 3 A 10 órakor érkezik autóján a bencés székházhoz, hol a tanári kar reggelin látja vendégül a főherceget. Ebédelni az ifjúsággal fog. Délután pedig a hercegprímásnál tesz tisztelgő látogatást. Dr. Krasznay Gábor királyi köz­jegyzőnk egy súlyos és életveszedel­mes orvosi műtét szerencsés kiállása után f. hó 25-én hazaérkezvén, hiva­talos működését újból megkezdette. Qyászhir. Revisnyei Reviczky Győ­zőn é szül. Pasteiner Franciska, né­hai Reviczky Győző főszolgabíró öz­vegye, f. hó 22-én életének 76-ik évében elhunyt. Temetése hétfőn dél­után 4 órakor volt nagy részvét mel­lett a belvárosi temetőben lévő csa­ládi sírboltba. Revisnyei Reviczky Elemér főszolgabíró édesanyját gyá­szolja az elhunytban. — Bárány Mariska f. hó 22-én rövid szenvedés után elhunyt. Hősök emlékszobra Tatán. Va­sárnap, május 30 án nagy ünnepsé­gek között leplezik le Tatán a hő­sök emlékszobrát. A leleplező ünne­pélyen József kir. főherceg is részt vesz, mig az egyesített vármegyét dr. baráti Huszár Aladár főispán és szenkviczi Palkovics László alispán képviselik. A leleplező beszédet az alispán fogja mondani. A chikagói kongresszus ma­gyar szónokai. A Chicagóban tar­tandó eucharisztikus kongresszuson a hercegprímáson kivül a püspöki kar megbízásából Hanauer A. István váci megyéspüspök is résztvesz. A kongresszus magyar szakosztályi ülé­seinek szónokai a következők lesz­nek : Túri Béla prelátus-kanonok, dr. Tóth Tihamér egyetemi tanár, dr. Meszlényi Zoltán hercegprimási titkár, P. Unghváry Antal szentfe­rencrendi tartományfőnök, dr. Zsigo­vits Béla dorogi bánya-lelkész. A papi ülésen pedig dr. Horváth Győző püspök, dr. Wiederkehr József sze­mináriumi rektor, dr. Wéber Pál püspöki irodaigazgató, dr. Kerner István szemináriumi lelkiigazgató és dr. Horváth Detre bencéstanár szó­lalnak fel. A 14. honvédgyalogezred emlék­ünnepe. A volt m. kir. nyitrai 14, honvédgyalogezred emlékünnepe f. évben június hó 5-én tartatik meg. Felkéri a rendezőség az ezred volt tisztikarát, altisztikarát és legénysé­gét, hogy megjelenésével az ünne­pélyt emelni szíveskedjék. Az ünne­pély fenti napon Budapesten a Szervi­ták templomában d. e. 10 órakor tar­tandó istentisztelettel kezdődik, utána 11 óra 30 perckor pedig a Tiszti Kaszinó termében megemlékezés az ezred világháborúbani működéséről, 1 órakor pedig társas étkezés Posch­étteremben (Dohány-utca 20.). Bajtársi üdvözlettel Csiby Kálmán százados. A hercegprímás pásztorlevele amerikai útja előtt. Csernoch Já­nos bibornok hercegprímás június első napjaiban Amerikába utazik, hogy ott a magyarok képviseletében részt­vegyen a nemzetközi eucharisztikus kongresszuson. Az egyházfejedelem elutazása előtt kiadott pásztorlevele élén szózatot intéz egyházmegyéje papjaihoz, amelyben rámutat arra, hogy az elszegényedett és megcson­kított Magyarország katholikusai részt­vesznek ebben a nemzetközi katho­likus hitvallásban, mert ha szegények is vagyunk földi kincsekben, úgymond gazdagok vagyunk hitben, s erről az ezeréves katholikus j hitünkről akarunk ország-világ előtt tanúságot tenni. Közli még a hercegprímás, hogy ha csak lehetséges lesz, szándékában áll meglátogatni Amerikában élő magyar papokat, apácákat és híveket. Bencés]kőzépiskolák „cserkész dsembori w-ja Pannonhalmán. A Szent Benedek-rend vezetése alatt álló középiskolák cserkészifjúsága a pünkösdi ünnepeken nagy táborozást rendezett a pannonhalmi főmonoslor tövében, az iloki erdőben. Az első cserkészcsapat május 21 én délután érkezett meg és megkezdte a sátor­város felépítését. Szombaton délután már mind a hat gimnázium cserké­szei kijelölt helyeiken voltak. A meg­szállás alá került komáromi gimná­zium csapata nem jelent meg, ennek NÉZZE HEG SSffiBÍS KÉSZ GYERMEKBUHAKAT BSttlS SZÉCHENYI ABUHÁZB&N I Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. <To " Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents