Esztergom és Vidéke, 1926

1926-05-23 / 41.szám

Sétányok és kertek védelme. Az esztergomi nyilvános sétányok és nyilvános kertek és nyilvános ültetvényes helyek megállapítása, ezek fokozottabb megóvása és ezeken a helyeken közlekedők életének és testi épségének megvédése érdekében a rendőrség a következő rend szabályokat léptette életbe: Esztergom város belső területén a következő terek, útak, utcák, gyalogjárók, kertek stb. tekintendők nyilvános sétányoknak, nyilvános kerteknek, illetve nyilvános ültetvényes helyeknek: A Csernoch János útnak a kisdunai Kolos-hídtól a Szent Lőrinc utcáig terjedő részéből a háztelkek melletti gyalogjáró és ezzel határolt parkírozott és gyepesített részek. Ugyanezen útnak a tűzoltószertárig terjedő részéből a Kisduna partja mentén húzódó gyalogjáró; a tűzoltószertártól a Komáromy-telepig terjedő kisdunaparti gyalogjáró; az úgynevezett Hévvízköz befásított tere a rajta keresztül vezető kocsiút kivételével; a Kerek-templom előtti bekerített kert; a Széchenyi térnek bekerített és gyepesített része; a Széchenyi-térnek többi része (Korzó), valamint a Deák Ferenc és Bottyán János utcák aszfaltozott része; a tűzoltószertár előtti parkírozott rész és gyalogsétányok: a szenttamási hegyoldalon a Kálvária út mentén és ezen alul levő ültetvényes és gyepesített részek és gyalogutak; a kisdunai Kolos híd és a primási palota közti Erzsébet királyné park; a Dunagőzhajózási vállalat állomásánál levő park; a Szitovszky tér és a Káptalan-tér fásított parkírozott és gyepesített részei és gyalogjárói — a kocsiút a k kivételével — a még ezentúl létesülő parkok és sétányok. Tilos ezen helyeknek s minden tartozékaiknak, vagyis e tereken levő illetve felállított berendezéseknek, kerítéseknek, ültetvényeknek, asztaloknak, padoknak, lámpásoknak, útmutatóknak, jelzőtábláknak, jogosan felállított tilalomtábláknak stb,-nek úgy szándékos, mint gondatlanságból eredő megrongálása, bemocskolása, vagy beszemetelése; — tilos az ültetvények gallyainak, virágainak és gyümölcseinek letépése ; — tilos a gyep, mező jogosulatlan lesarlózása s kiszaggatása; — tilos ezen helyen az állatok legeltetése; — tilos ezen a sétányokkal szomszédos szántók megszántásakor a sétányok területébe való beszántás; — tilos mindenféle egyéb kártevés, rongálás. Minden gyalogjárón és nyilvános sétányokon, kertekben és ültetvényes helyeken a szekerezés, a kocsikázás, az autózás, a szánkázás és a lovaglás általában tilos. Gondoljatok hősi [halottatokra! Hol szabad fürödni? Dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsos az 1921. évi 39820 B. M. rend. 38. §-ban körvonalazott jogánál fogva az emberi élet, testi épség megóvása érdekében — mindaddig mig a vizrendőri hatóság (1885. évi XXIII. t. c. 25. es 117. §-ai) ez ügyben nem intézkedik — a következőket rendelte el: Eszerint a szabad Dunában való fürdésre a nagy Dunának a Prímás sziget felső sarkától lefelé a Move strandfürdő által határolt részét a MFTR hajóállomás felett felfelé 500 méter távolságig bezárólag. Szentgyörgy mező városrész határában pedig a Dunának a vasgyárat követő vizi kilométer jelzőtáblától a Bercsényi-utcáig terjedő részét és a 69 es vizi kilométerjelzőtől fel és lefelé számítva 300 lépésnyi területét jelöli ki fürdőzés céljaira. Figyelmezteti a közönséget, hogy a vasgyárat követő vizi kilométer jelző és a Bercsényi-utca közötti részén a fürdés a rendes alacsony vízállás esetén hosszúságban csak a jelzett határokon belül, szélességben pedig 30 méter távolságban van megengedve Úszni nem tudók részére a viz a parttól 5 méteren túl életveszélyes. A 69 es vizi kilométerjelzőnél a rendes nyári vízállás mellett a parttól befelé számítva 5 méteren túl magas vízállás esetén pedig egyebütt is a nemúszók részére a fürdés életveszélyes. Ezen két utóbbi helyén a Dunának az úszni nem tudók részére a fürdést magas vízállás esetére eltiltom. Figyelmezteti továbbá a rendőrkapitányság a város közönségét, hogy a megjelölt helyeken csakis szabály szerű úszóruhában szabad fürdeni, mert aki a közönség szemléletének kitett helyen szemérmetsértő módon, öltözet nélkül fürdik, a kbtk. 83. § a alapján 8 napig terjedhető elzárással lesz büntetve. Aki ezen rendelkezés megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1921. évi 39.820 |B. M. rend. 38. §-a alapján az 1924. évi 5340 M. E. rend. 5. § nak alkalmazásával 500.000 kor.-ig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással lesz büntetve. Halottaink tiszteletében mutatkozik a nemzet erénye! Hősi sírjaink karbantartása. Az 1924. évi XIV. törvénycikk a világháború hősi halottainak emlékére minden év május havának utolsó vasárnapját „Hősök emlékünnepe" néven nemzeti ünneppé avatta. Az idézett törvénynek kegyeletes rendelkezése folytán a „Hősök emlékünnepét" az ország egész területén f. hó 30 án méltó módon kell megünnepelni. Az említett napon a hősi halottaink emlékének tartozó nemzeti kegyelet jeléül a hősök emlékműveit meg fogjuk koszorúzni, sírjaikat íel fogjuk díszíteni. Ez a gondoskodás elenyészően csekély ahhoz a nagy áldozathoz, melyet hőseink vérükkel megpecsételve szeretett hazájukért hoztak. Ép ezért minden anyagi erőnkkel azon kell lennünk, hogy hősi sírjainknak állandó és díszesebb karbantartásához az erre hivatott hatóságnak módot nyújtsunk. Mindannyian tudjuk, hogy az állam pénzügyi viszonyai ezidőszerint olyanok, hogy erre a kegyeletes célra nem áldozhat a kormány, következéskép nem térhetett ki az elől, hogy a szükséges anyagi eszköz előteremtése társadalmi úton, gyűjtés révén biztosíttassék. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy kormányunk teljes tudatában van annak, hogy a folyó évi kedvezőtlen gazdasági és kereseti viszonyok sú lyosan nehezednek a magyar társadalom minden rétegére, de a hősi temetőink leírhatatlanul siralmas állapota — kirívó ellentétben a külföldi, főkép a mintaszerűen ápolt németországi hadisirokkal — szinte kényszerít bennünket arra, hogy ifjúságunkban a bátorságot, az önbizalmat, az önfeláldozást ébrentartva, szerét ejtsük annak, hogy emelt fővel rámutathassunk hőseink virágos, díszes sírjaikra, hogy íme, így tiszteli, be csüli a hálás magyar nemzet hőseit, kik legdrágább kincsüket: életüket áldozták, vérüket ontották a hazáért. Mindezeket élőrebocsátva kérjük mélyen tiszteit polgártársainkat, hogy folyó hó 29-én és 30 án (a hősök emlékünnepén és az ezt megelőző napon) mindannyiunk reménységét, szemefényét: a gyűjtést foganatosító cserkészfiainkat igaz szeretettel, szivük egész melegével fogadva, minden nélkülözhető fillér (bármily csekély összeg) adományozásával hősi halottaink nyugvóhelyei méltó karbantartását lehetővé tenni kegyeskedjenek. A gyűjtés hatóságilag hitelesített gyűjtőívekkel házról-házra járva történik majd. Ehelyütt újból figyelmeztetjük a közönséget, hogy a gyűjtés sikerének érdekében a belügyminiszternek folyó évi 151.541—VIII. számú rendelete szerint május 9-től május 31 ig bárminemű más célra gyűjteni az egész országban tilos. Az egészségügyi felvilágosítás fontossága. Pestalozsi, a híres pedagógus azt írja, hogy az egészségápolást csak az orvostudománynak a technikával, a gazdasági viszonyokkal és erőteljes népműveléssel való együttműködése által lehet biztosítani. Ez annyit jelent, hogy aZ ember pl. fogát csak akkor ápolhatja, ha megvan számára a kiviteli lehetőség — fogápolószerek, fogorvos stb., — ha van anyagi ereje hozzá és ha tudja azt, hogy a fogait ápolni kell és mik a nem ápolás következményei. E három feltétel utolsójának: a tudásnak a népben való kifejlesztése fenti rovat alatt meginduló cikksorozatnak a célja. El kell ismernünk, hogy a nagyközönségnek semmiről sincs oly kevés helyes ismerete és oly sok téves nézete, mint az orvostudományról. Amint a test bajairól mindenki csak keveset tud, épúgy keveset tud arról, hogy miként lehet azokat elkerülni. Ha tehát mi az egészségügyi viszonyokat meg akarjuk javítani, vagyis ha azt akarjuk, hogy ne le gyen oly sok beteg, hogy a kórházak és elmegyógyintézetek, a vakok és az egyéb nyomorékok százai lassan-lassan, de biztosan elnéptelenedjenek, hogy egészség honoljon mindenütt, akkor mindenkit fel kell világosítani arról, hogy és miként tudjuk ezt elérni. Meg kell tanítani a népet az egészségtan szabályaira, hogy egészségesen nagy erőt tudjon képviselni, mert egy nemzet egészsége az egyesek egészségéből tevődik össze. Az egészségtan szabályait azonban csak az tarthatja meg komolyan, aki az orvostudomány lényegével tisztában van. A gyógyítással való foglalkozás, a gyógyászat csak azóta számítható a tudományok sorába, amióta a fizika és chemia felhasználásával az emberi szervezetet pontosan megismerni és annak működéseit megérteni sikerült. Ennek kb. csak 50 éve még, de ezen félszázad a fejlődés egy hatalmas nagyságát mutatja éppen annak következtében, hogy a fizika és vegytan ezen idő alatt szinte csodás eredményeket ért el. Azóta, hogy a nagyitóval sikerült megismerni á szervezetet szemmel nem látható részekig, hogy megtalálták a betegségeket okozó csirákat, a bacilusokat és kimutatták a betegségek által a szövetekben létrejövő elváltozásokat, ismerjük csak a bajok igazi okát és azon módokat, melyekkel a betegségek ellen védekezhetünk. Ne vessük az orvostudománynak szemére, hogy mindent nem tud meggyógyítani, mert hisz minden tudásnak határa többé-kevésbé véges és meg nem oldható problémák mindég lesznek. Beismerjük, hogy vannak betegségek, melyeket ma még egyáltalában nem, vagy csak bizonyos kifejlődési fokon innen lehet gyógyítani. Érthető tehát, hogy a betegek gyógyításánál még nagyobb súllyal igyekszik az orvostudomány a betegségeket megelőzni és kutatni azon azon okokat, melyek miatt és amelyek között a betegségek keletkeznek. Hogy mily eredmények érhetők ezáltal el, ezt mutatja pl. a cholera. Azelőtt, míg a baj okozóját és terjedési módját nem ismerték, rettene tes pusztításokat vitt végbe. Mióta ismeretes, hogy fertőző betegség és a fertőzés forrásait ki tudjuk küszöbölni, csak elvétve fellépő betegséggé vált. Vagy pl. a gümőkor elleni védekezés eredményes voltát is annak köszönhetjük, hogy ismerjük a gümőbacilust s a vele való fertőzés módjait. É két példa is mutatja, hogy az orvosi működés fő súlya a betegségek elleni védekezésre kell, hogy terelődjék, mert csak ezáltal lehet a megbetegedések számát csökkenteni. Az „Egészségügy" rovata ezt a célt fogja szolgálni. Nem érheti tehát az a vád az orvosi kart, hogy magának akar reklámot csinálni. Az egészségügyi téren való felvilágosodottság hatásai a betegségek számának apadásában rövid időn belül komolyan mutatkoznak, nem beszél tehát haza az az orvos, aki hirdeti, hogy óvakodjunk a betegségektől. Foglalkozzunk tehát komolyabban egészségünkkel, amely a legnagyobb kincs és amely nélkül az ember nem mondhatja, — hogy öröm az élet. S. Adakozzunk f. hó 29-én és 30-án a hősi sirok karbantartására! Ingatlanforgalnrank. Bartal Frerenc és neje Gerendás Annától 2 millió K-ért Diósvölgyi föld. — Major István és neje Lovas Ferenc és nejétől 1,400.000 K-ért Malonyai pincehely — Jakus János és neje Szabó Czimbalmos Jánostól 7 millió K-ért Barátkúti föld. — Vidéky Prosnitz Lászlóné Swecz Rudolf ,és nejétől 250 millió Kért Bánomi ház és szőlő. — Spóner János Szaller Máriától 3 millió K-ért Hegymegi szántó. — Kumayner Ferenc és neje Sulczi Károlynétól 14 millió K-ért Laposi III-ad szántó — Spóner Anna Palovics Gyula s nejétől 3 millió K-ért Beltelki szőlő. — Vas Ferenc Kovács Mária és társaitól 4 millió K-ért Kálvária-utcai ház. — Vass István és neje Mayer Jánostól 8 millió K-ért erdőrész. — Péter István és neje Brutsy Jenőtől 17,560.000 K-ért Szérűbeli szántó. — Szálai Vince és neje Brutsy Jenőtől 17,605.000 K-ért Szérűbeli szántó. — Csepah Gyula és Megnyílt a Magyar Király szálloda ujonan és csinosan átalakított kerthelyisége. Kitűnő Dreher-sörök és fajborok. — Villás reggelik. — ízletes ételek. — Csinosan berendezett szállodai szobák. EGÉSZSÉGÜGY