Esztergom és Vidéke, 1926

1926-05-20 / 40.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IBMBLEHIK HIIDEI VASÍBIAP ÉS ÖSÜTÖBTÖ&ÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A fala és a mezőgazdasági kamarák. A háború lezajlása óta a legtöbb ország bizonyos reformokkal igyekezett megzavart egyensúlyát helyreállítani. Igy A mi országunk is agrár jellegéhez hi ven két olyan reformot alkotott meg, melyek mindegyike életbevágó volt. Ezek egyike a földbirtok reform, mely hivatva van A nagy földinséget megszüntetni, a másik A mezőgazdaság általános emelésének nagy lépcsőfoka s ez a mezőgazdasági kamarák felállítása. Az elsőre főkép szociális, a másikra általános nemzeti szempontból volt szükségünk. Mind a két reform a falu jólétét törekszik emelni. Bővebb magyarázat ahhoz, hogy megértsük a földbirtokreform nagy erkölcsi értékét, fölösleges ; elég csak az éveken keresztül, a falu életerejét apasztó kivándorlásra rámutatni, melynek nem mindig a pénzvágy, mint inkább a földinség volt az oka. Nemzetvédelmi szempontból a reform szinte megbecsülhetetlen. A kamarák felállításával — mint a maga nemében nálunk eddig páratlan gazdasági szervezettel — egyenesen követendő példát mutattunk a többi nemzeteknek. A kamara mindazt magában foglalja, amit a mezőgazdaság fogalma kifejez. Hivatása nagy, általános, országos érdekű. A gazdasági kultúra fejlődésének, emelésének szemmel tartása mellett a gazdák érdekeinek minden irányban való megvédése egyik legfőbb feladatuk. Jelenlegi szervezettségükkel azonban — megfelelő számú gazdasági erők bevonása nélkül — inkább egyoldalú gazdaságpolitikai tevékenységre vannak a kamarák kényszerülve. A kamara minden tekintetben a gazdák védőpajzsa kell, hogy legyen. A tanult, nagyobb gazdák kevésbbé szorulnak gyámolitásra. ők, ha valami újítást látnak maguk is meg tudják azt valósítani, de nem igy a falu népe. Pedig A háború megmutatta, hogy a falu a mi legfőbb életerőnk. Ennek a falunak gazdasági értelemben vett fejlesztése legyen a kamarák egyik legfőbb programpontja, aminek meg valósítását a kamarák működésétől örömmel várjuk. A falu sokáig magára hagyatva, a világ gazdasági haladásából úgyszólván teljesen ki volt kapcsolva. Ezt a mulasztást pótolnunk kell. A falu népének nem annyra elméleti tanítás, mint inkább gyakorlatias irányú szemléltető oktatás kell. A termeljünk jobbat, szebbet, többet jelszavak csakúgy röpködtek a levegőben, de cselekedni annál keveseb bet láttunk. Az a sok elhangzott okos beszéd mind csak holt malaszt maradt, megfelelő gyakorlati bemutatás nélkül. A kamara, ha a falu igazi, gazdasági értelemben vett fejlesztését is feladatának tekinti, e téren nagyon sokat tehet. De ehhez megfelelő számú elméleti és gyakorlati szakerő kellene, kiknek legfőbb tevékenysége az volna, hogy necsak beszéljenek, hanem tegyenek is. Az a gazdasági szakerő maga személyesen mutatná meg a falusi gazdának, mit hogyan kell tenni, hogy az jó és helyes legyen. A kamarák területén fekvő községekben kísérleti tereket kellene létesíteni, melyeken trágyázási, talaj mivelési, kevésbé ismert növények termelési és nemesitési kísérletek végeztetnének. Ha a falusi gazda ott a saját falujában látni fogja mindazt megvalósítani, mit eddig csak hallásból ismert s meggyőződik azoknak helyes voltáról, valószínű maga is meg fogja csinálni. A kamara kebelében működő gazdasági szakerő az okszerű trágyakezelés megtanításával évente müliókat érő növényi tápanyagot menthet meg, melyek jelenleg •& falusi trágyadombokról az utcára folydogálnak. A legelők gondozásával, a szükebbkörü tejelő versenyek rendezésével, tenyészállatok kiválasztásával irányithatja, fejlesztheti a falu állattenyésztését. Megismertetheti az eddig kis mérvben, vagy egyáltalán nem termelt növények mivelését. Magának a gazdálkodásnak emelésén kivül lenne még elég tennivalója a kamara szakemberének, ha megszervezné a gazdák beszerzési, értékesítési, tej, hitel és biztosítási szövetkezeteit. Ezer és egy a tennivaló, ha a falu gazdasági szinvona lát emelni akarjuk, ami mindnyájunk közös óhaja, meri az ország jobb és könnyebb megélhetését a falu ki kapcsolásával el sem képzelhetjük. Kozáry yenő m. kir. gazdasági tanár. II I M E ü* A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás, aki betegségéből teljesen felépült, szombaton délután Budapestre utazott. Vasárnap délelőtt megáldotta a rókusi plébánia-templom új ha rangjait és az egyházközség új zászlaját. Délben résztvett az Országos Tisztviselő Kaszinóban tartott díszebéden. Az egyházfejedelem hétfőn jött haza városunkba, hogy előkészüljön amerikai útjára, hova június elején indul, hogy résztvehessen a június derekán Csikágóban tartott nemzetközi eucharisztikus kongreszszuson. Halálozás. Özv. Sztankay Kálmánné szül. Lakner Berta 81 éves korában csendesen elhunyt. Puxbaum Jenő ny. alezredes anyósát gyászolja az elhunytban. — Zibrinyi Erzsike f. hó 16-án életének 16 ik évében meghalt. 25 éves jubileum. Vasárnap ünnepelte az Esztergom-vízivárosi Úrilányok Mária Kongregációja 25 éves jubileumát szép ünnepség keretében. Az ünnepség a zárdatemplomban tartott Te Deummal kezdődött, melyet dr. Machovits Gyula prelátus-kanonok, ált. érseki helynök végzett fényes segédlettel. Az ünnepi mise után 11 órakor a zárdaépület nagytermében díszgyűlés volt. Dr. Kiss Károly theoíógiai tanár, a kongregáció prézesének mégnyitó beszéde és Heinrich Rózsi (zongora) és Nagy Boriska (hegedű) IV. éves tanítónőjelöltek szép zeneszáma után dr. Lepold Antal prelátus-kanonok nagyhatású ünnepi beszéde következett, melyben ismertette a kongregációk keletkezését és célját. Emelte még fényit a diszgyülésnek Ekessy Klára szavalata, Vitái Irma felolvasása, Bartos Piroska zongorajátéka, valamint Béres István karkáplán által vezetett kongregációi énekkar szépen előadott énekszámai. Este fél 7 órakor ünnepélyes tagfelvétel volt a zárdatemplomban, ^melyet dr. Drahos János prelátus kanonok végzett szép buzdító beszéd kíséretében. Az Esztergomi Polgári Egyesület ma, csütörtökön este 8 órakor a Magyar Király szállodában lévő saját helyiségében választmányi ülést tart, melyre a tagokat ezúton hívja meg az elnökség. Hangverseny. F. évi június 2-án a vármegyeház nagytermében Kubinyiné Comensoli Mária zongoraművésznő bemutatkozó művészestélyt tart az Esztergomi Hajósegylet rendezésében. A művésznő az Országos Zeneakadémiát végezte, majd Thoman növendéke volt a művészképző kurzusokon. Több nyilvános hangversenyen vett már részt és különös elismerést és sikert aratott a Thoman növendékek hangversenyein. Nekünk is lesz szerencsénk a művésznő, rutinirozott játékában gyö ny őrködni jún. 2 án. Jegyek Buzárovitsnál, Virág és Szántónál előre kaphatók. A tiszta jövedelmet az „EHE" javára fordítják. A műsort a jövő számban közöljük. Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya vasárnap tartotta évi közgyűlését. A közgyűlés elhatározta a menedékház verandájának a Kincses felé néző résznek beüvege zését, ami által egy védett, hatalmas termet nyer. Egyhangú lelkesedéssel újból dr. Antóny Béla polgármestert választotta meg elnökül. Ügyvezető elnökké dr. Brenner Antal városi főjegyző és dr. Saly Arnulf bencéstanárt választotta meg alelnökké. A tisztikar többi tagja, valamint a választmány a régi maradt. Brilli Gyulát és Vitái Istvánt a turista ügyök terén szerzett érdemekért tiszteletbeli tagul választotta meg a közgyűlés. Délután a vaskaput Mária-szobornál az új alelnök litániát mondott, mely alatt a dalárda énekelt. Nagy kirándulás Esztergomba. Azt lehet mondani, napról-napra jönnek kiránduló intézetek ősi városunk megtekintésére. Május 30-ra a Közép Ferencváros Egyházközség tagjai d. e. két hajóval érkeznek Esztergomba. Új padok a Széchenyi-téren. A régi rozoga és semmiesetre seri! főterünkre illő padok helyett a Szépítő Egylet tartós és csinos beton padokat rakott le. A padok az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank cementfedélcserépgyárában készültek. Visegrádi villanyvezeték műszakiam bejárása szombaton fog megtörténni. Vasárnap este már villanyvilágítás mellett fognak ülni a visegrádiak. Az Esztergomi Közüzemi R.-T., mint halljuk, tovább is szándékozik bevezetni a villanyt és valószínűleg befog kapcsolódni Pilismarót és Dömös is. A Turista Dalárda tagjait ezúton is felkéri a vezetőség, hogy a ma esti énekpróbán a teljes számban okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Idegenforgalmi iroda Esztergomban. Régi hiány lett pótolva azáltal, hogy vitéz Szivós-Waldvogel József indítványára megalakult az „Esztergomi Idegenforgalmi és Hirdetési Iroda", mely a kirándulóknak nemcsak az elszállásolási, étkezési, kalauzolási stb. dolgokban szolgál felvilágosítással, hanem elintézi a jegyek, útlevelek és vízumok megszerzését is a hozzáfordulóknak. Az iroda ideiglenesen a Takarékpénztár épület első emeletén nyert elhelyezést* s vezetője Andrássy József ny. csendőrszázados. Meghalt Bali Mihály nyugalmazott hóhér. Állami ítéletvégrehajtó volt a hivatalos címe, de bizony mindenki csak hóhérnak ismerte és nevezte Bali Mihály faddi földművest, aki mint Faddról jelentik, ma hetven éves korában meghalt. Bali Mihály, aki több mint harminc embert végzett ki, 1923. végén vonult nyugalomba. Gold Károly lett az utóda. Néhány évvel ezelőtt súlyos operáción ment át, azóta gyengélkedett. Most legyűrte a halál a hóhért. Bérmálásra aranyláncot, függőt, gyűrűt olcsón Szathmáry Gyulánál vásárolhat Kossuth Lajos-utca 3. sz. a Három Szerecsennel szemben. NÉZZE HEG SSSK KÉSZ GYERHEKBUHÁKAT JÄSKSÄ SZÉCHENYI áHOfláZSiN I