Esztergom és Vidéke, 1926

1926-05-16 / 39.szám

XLV1II. évfolyam 39. «am. KERESZTÉNY MAGYAR 8AJTö. Vasárnap, 1926. május 16. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HE8IELEIIK MIIBEI VASABIAP ÉS 0SÜTÖBT0KOI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1900 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. loBkanélkfiliségrél szóló törvényjavaslat. Végre A nyilvánosságra került A népjóléti miniszter törvényjavaslata a munkanélküliségről szóló kötelező biztosításról. A javaslat a betegségi biztosításról szóló törvény struktúrájához igazodik. Kimondja, hogy munkahiány esetére biztosításra kötelezettek mindazok, akik betegbiztosítási kötelezettség alá esnek. A biztosítási járulék kulcsát, számítási módját és mértékét a népjóléti minisztérium állapítja meg, figyelemmel arra, hogy a biztosítás összes költsége fedezetet találjon. A járulék a munkás napibérének 4 százalékát meg nem haladhatja. A járuléknak a felét a munkaadó levonhatja a munkás keresetéből, de az egész összeget A munkaadó tartozik a betegbiztosítási járulékkal együtt leróni. Amíg valaki biztosítási segítségben részesül, járulékot nem keli fizetnie. Kártalanításra igényjogosult az, aki az igény szabályszerű bejelentésének napját közvetlenül megelőző két éven belül legalább 52 héten át biztosi tásra kötelezett volt és igazolja, hogy munkanélkülisége vétlenül állott elő. Az idénymunkásvk csak 26 heti biztosítási kötelezettséget kell, hogy igazoljanak. A fenti időbe, tehát sem az 52, sem a 26 hétbe nem számítható be az az idő, ami alatt valaki kártalanítási segélyt, táppénzt, vagy egyéb betegbizotsítési segítséget élvezett. Munkahiány csak abban az esetben állapítható meg, ha a biztosításra kötelezett kereső munkát tényleg nem folytat. A kisebb alkalmi munka, vagy a kisegítő munka, amennyiben hetenként 3 munkanapnál nem rúg többre, nem jelenti a munkanélküliség megszűnését. Vétlennek tekinthető a munkahiány, ha az alkalmazott kereseti munkáját önhibáján kívül hagyta el s nem tud testi és szellemi képességének megfelelő, egészségét és erkölcsét nem veszélyeztető olyan munkát találni, amely tanult mesterségéhez, vagy szakképzett foglalkozásához való visszatérését lényegesen nem gátolja. Aki négy héten át élvezte a munkanélküli segélyt, kártalanítási igénye elvesztésének ter hével köteles bármely megfelelően díjazott munkát vállalni. Lakóhelyén kívül a biztosításra kötelezett csak ott tartozik munkát vállalni, ahol lakása és élelmezése biztosítva van és amely munka vállalása esetén családjának eltartásában nincs gátolva. Megállapítja a javaslat azt is, hogy mit jelent a megfelelően nem díjazott munka, amit a biztosításra kötelezett elvállalni nem tartozik. Esze rint megfelelően díjazottnak nem tekinthető az a munka, ahol a bér és a munkafeltételek nem érik el az elismert kollektív szerződések feltételeit, vagy pedig az azon helyen és szakmában általánosan szokásos bért. Sztrájk és kizárás esetén csak két hét után nyílik meg a kártalanítási igény. A kártalanítás egyébként a bejelentés napjától számított két hét lejártától kezdve a vétlen munkahiány tartamára, azonban legfeljebb 13 hétre jár. A kártalanítás összege az irányadó napibér 40 százaléka. Akinek keresetnélküli gyermeke van, az a napibér 60 százalékát kapja. Aki kereseti munkáját önhibájából hagyta el, az igény szabályszerű bejelentésének napjától számított nyolc hétnek lejártával, ha az egyéb jogszerű feltételek meg vannak, meg szerzi a kártalanítási igény jogosultságot. Nem jár kártalanítás annak, aki az ellenőrzési rendszabályoknak magát alá nem veti, aki az előírt továbbképzőtanfolyamokon részt nem vesz és bizonyos korlátok közt — egy hétre, — aki a megfelelő munkakínálatot visszautasítja. Az idénymunkásnak nem jár kártalanítás arra az időre, amely alatt az idénymunka rendszerint szünetel. Nem jár kártalanítás az inasoknak, általában mindazoknak, akik bérnélkül, vagy kevés bérért kiképzésük ellenében dolgoznak. A kártalanítás az igényjogosultnak kezéhez fizetendő heti utólagos részletekben. A munKahiány esetére szóló biztosítást, illetőleg az ezzel kapcsolatos egész szolgálatot az Országos Munkásbiztosító Pénztár látja el a betegbiztosítási szabályok szerint, az Állami Munkaközvetítő Hivatal közreműködésével. A javaslat a munkanélküliség elleni biztosítás szabályozásával együtt részletes előírásokat tartalmaz a munkaközvetítés szabályozására is. Eszerint minden város köteles lesz hatósági munkaközvetítőt felállítani. Ezek a munkaközvetítő hivatalok fogják igazolni a kártalanítást igénylők számára, hogy önhibájukon kívül nem tudnak munkához jutni. A munkaközvetítők nyilván fogják tartani a munkapiacot, a munkaalkalmakat, náluk lesz bemutatandó minden kol lektív szerződés is. A nem hatósági jellegű munka- ós foglalkozás-közvetítők az Állami Munkaközvetítő Hivatal szakfelügyelete alá kerülnek. Ezek a foglalkozás közvetítők tartoznak az Állami Munkaközvetítő Hivatalnak jelentést tenni és utasításai* betartani. Új iparszerű munkaés foglalkozás-közvetítőnek engedély nem lesz adható, a meglévő engedélyek átruházása tilos és ha fix időre szólnak, meg nem hosszabbíthat ók. A belföldről a külföldre és külföldről a belföldre munkaközvetítést csak az Állami Munkaközvetítő végezhet. A biztosított kártalanítási igényét előjegyzési lappal és biztosítási igazolvánnyal igazolja. Az előjegyzési lapot a hatósági munkaközvetítő állítja ki és ez arról tanúskodik, hogy a biztosításra kötelezett három napon át eredménytelenül jelentkezett munkára. A biztosítási igazolványt a Kerületi Munkásbiztosító Pénztár állítja ki, ez arcképpel lesz fölszerelve és a munkaviszonyra, a kiszolgáltatott segítségre, valamint kártalanításra vonatkozó lényeges adatokat fogja tartalmazni. Abban a kérdésben, hogy a felajánlott munkát a biztosításra kötelezett elfogadni tartozik-e vagy sem, vita esetén a hatósági munkaközvetítő mellett működő, paritásos alapon életrehívott választmány fog dönteni. A városok hygienikns felszerelése. A világvárosok, nagy központok, népesebb fürdők ós nyaralók megtekintésekor csodálkozással állapítja meg az idegen azt a feltűnő rendet a parkoknak, utaknak, házaknak és lakásoknak tetszetős elhelyezését és végül azt a pedáns tisztaságot, amely vonzóvá, barátságossá, kedvessé teszi a helyet, a várost, vagy a nyaraló-telepet és lakosztályt. Nem könnyű, de hálás feladat ez a nagy tisztaság, valósággal az emberi élet meghosszabbítása. És nem is ördöngösség áz egész. Ma már minden város fel van szerelve a különböző védőeszközökkel, melyek az utca porát minimálisra lecsökkentik, s minden háza oly eszközzel, amely a lakosztályokat teszi egészségessé, pormentessé. Az útak különböző pormentesítésót olaj, bőséges öntözés, gummisseprőkkel való lehengerelés által érik el, kevésbbé ismertek azonban a most igen keresett azon készülékek, amelyek a lakásokat úgyszólván játékos percek alatt tökéletesen portalanítják. Ilyenek egyike a „Vampyr" porszívó gép, a másik a padló-kefe és fényesítő stb. A porszívó, melyet a gyár „Vampyr" névvel éppen ezért jelölt meg, óriási erővel bir, kis helyen elfér (3 pici keréken jár) és villany segély ével dolgozik. A háziasszony szerepe itt csak a parancsolás. A lakást teljesen pormentesíti, de nemcsak a port, hanem a padlón, szőnyegen lévő szemetet is nagyszerűen és por fel verése nélkül öszszegyűjti. Amint ezek a gépek ismertté lettek, A nagy városok lakói siettek azt megszerezni, hogy a szűk udvarban eddig végzett porolások helyett, A füsttel, porral ellepett drága függönyeiket, drapériákat, a plüss garnitúrákat és finom szőnyegeket megtisztítsák A portól s eredeti tükrét a szőnyegeknek visszaadják. Hazánkban most van folyamatban A bemutatás. Esztergomban a Brutsy Gyula cégnél látható, ezenkívül a gyár tisztviselője is (Szent Anna utca 13. sz. alatt) szívesen végeztet egy próbát a porszívó csodás munkateljesítményéről ; de ezenkívül Havas Sándor (Kossuth Lajos utca 29.) is szívesen áll a közönség rendelkezésére. EGYRŐL-MÁSRÓL ni mm ni mm *m Helyi fascizmus. E lap egyik múltkori számában a rendetlenkedőket, rongálókat stb. „ő" úr helyi fascizmussal fenyegeti meg. Igaza van a cikkírónak, a fenyegetést azonban megvalósítva, sőt kiterjesztve szeretném látni Én t. i. nemcsak azokat venném fascista eljárás alá, akik a partokat legeltetik, a fák héját leszántják, hanem kiterjeszteném az alábbi kategóriákra is. 1. Nem támogatnám azokat, akik a szociáldemokrata táborból kommunistákká vedlettek 1919-ben és most visszavedlettek. Még kevésbé támogatnám azokat, akik a keresztényszocialista mezőtől megfutották a kommunisták belső berkéig a pályát, majd az irányzat letörése után ismét visszatértek az előbbi táborba. Mert állítólag kényszerhatása alatt lettek kommunisták. 2. Egy kis helyi fascizmus nem ártana azoknak sem, akik az árak tekintetében, csak az emelést ismerik. 3. Hasznát tudnám venni a helyi fascizmusnak a vármegyében azokkal szemben is, akik lépten-nyomon nyel vöket öltögetik a magyar államiságra. Egyelőre azt hiszem elég volna ennyire kiterjeszkedni. Ugar. •áv és a város. A kultusz kormány másfél milliárdos ajándékkal lepte meg a várost. A népjóléti miniszter hatalmas lökést adott a város fejlődésének. Most a Máv az eddigi szerény néhány vonat helyett 8 vonatot állított be városunk idegenforgalmának előmozdítására. Nehéz viszonyok mellett is, félárú menetjegyeket bocsájtott a NÉZZE HEG ÄaäSSiä KÉSZ OTEBIEEBUfli&AT SZÉCHENYI ABUfiiZBiN I