Esztergom és Vidéke, 1926

1926-05-06 / 36.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP, lEBIELESrS UHUÉI VáSÁHHAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖM, Szerkesztőség és kiadóhivatal a Simor János-utea 18—20., kova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. fomaakaiárf: VITAL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám éra: hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank közgyűlése. Az Iparbank április 29-én tartott közgyűlése a mérsékelt felértékelés­nek megfelelően a bank új alaptő­kéjét 150 000 pengőben áltepítalta meg. Egy részvény névértéke 25 pengő lesz, az osztalék pedig a mult évi 12.000 kor. A mai súlyos pénz­viszonyokat találóan jellemezte dr. Walter Gyula c. püspök, nagypré­post, közgyűlési elnök a következő klasszikusan tömör beszédében: Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Végzetes csapások súlyosan szenvedő ala­nya volt a közelmúltban szerencsétlen ha­zánk. Nem szükséges bengáli tüzet gyújtani, hogy világosan szemügyre vehessük aTend­kivül mostoha viszonyokat, amelyek a tár­sadalom mezején uralomra jutottak és elha­talmasodtak. A mindennapi élet dús lombo­zatú fájának azelőtt életerős, viruló ágai sor­vadó, csenevész, meddő, száraz gallyak szí­nezetében tűnnek fel. Akár a mezőgazdaság, akár az ipar, vagy a kereskedelem helyzetére függesszük tekin­tetünket ; akár az irodalom, vagy művészet berkeibe vessünk egy futó pillantást: min­denütt a küzdés, a goad, az aggodalom ijesztő jelenségei tolulnak szemeink elé. Alig van hazánk történetében kor, vagy időszak, amelynek tünetei szomorúbb benyo­másokat keltenének a lélekben, mint azon siralmas évsorozat, amely a borzalmas vi­lágháború következményeivel az ész és sziv legbánatosabban csengő húrjait rezegteti meg. Önkéntelenül azon rettentő helyzet szívfa­csaró emlékei vonalnak fel a mult tárházá­ból, amelybe az éppen négy százados év­fordulójához közelgő mohácsi veszedelem döntötte az országot. Anyagi ereje teljesen ki volt merülve. Jóléte — a királyi udvart sem véve ki — beláthatatlan távolba szám­űzve. Jövője áthatolhatlan ködfátyolba bur­kolva. A lelkület, amely az összetartás, meg­értés, áldozatkészség sugalmait és ösztöneit táplálja, tökéletesen elhomályosult Nem volt gyégyító ír, hegesztő balzsam, amely a nem­zet szétroncsolt testén tátongó sebek égető fájdalmait csillapíthatta, enyhítette volna 1 Sűrűen lépnek fel ma is a társadalmi élet körében a gyászosnál-gyászosabb látványok, amelyek az országot a létküzdelmek szánal­mas harcmezejévé torzítják. A tejjel és méz­zel folyó Kánaán, mint a hazát régebben nevezni szerették, a patakzó könnyök és szív­szorító sóhajok, a válságok és megpróbálta­tások szintere. A megélhetés legbőségesebbnek ismert for­rása a mezőgazdaság, a közterhek nyomasztó súlya alatt görnyedez és oly nehézségekkel küzd, amelyek miatt távol áll atíol, hogy régi hírével dicsekedhessek. Az ipar kénytelen legvirágzóbb üzemeit szüneteltetni. Munká­sainak számát csökkenteni, akiknek ezrei eredménytelenül fáradoznak a kereseti lehe­tőségek kifürkészésében. Az általános pénz­hiány csökkenti a fogyasztást és növeli a létfenntartás aggasztó gondjait. A földhöz ta­padt elszegényedés és nyugtalan elégedetlen­éig megdöbbentő arányokat mutat fel. A tö­meges fizetésképtelenség és esőd mellett vég­zetes meghasonlások tapasztalhatók, amelyek hallatlan eltévelyedésekhez vezetnek. A rendkívül siralmas viszoayok óriási hal­maza sürgetve-sürgeú már azon intézkedé­sek foganatosítását, amelyek a közterhek enyhítésének és a magángazdálkodás meg könnyítésének kilátásaival kecsegtetnének. Kívánatossá, sőt szükségessé teszi, hogy az ipar, a kereskedelem, a vállalkozás kereseti alkalmakat tálalján és lehetővé váljék, hogy minél szélesebb rétegek kapcsolódhassanak be a termelő munkába. Megszűnjék azok serege, akik kereset hiányában a létfenntar­tás legemésztőbb gondjaival kénytelenek ideg­ölő harcokat folytatni. Vissza kell varázsolni a szellemi értékek méltánylását. Az erkölcsi javak megbecsülését. A haza zavartalan nyu­galmát. Meg kell alapozni a békés fejlődést. Fel kell lendíteni a jólétet, a tőkeképződést, amelyre a nemzeti tekintély és becsület biz­tosan támaszkodhatik. Az újjáépítés e honmentő munkája körül fontos szerep hárul a pénzintézetekre. Gyűjtő medencéikből ömlik át a társadalom szerve­zetének véredényeibe az az éltető elem, amely nélkül a gépezet megbénul, elgyöngül és képtelenné válik az alkotó munkára. Nyomatékosan hangsúlyozta e feladatot és hivatást mult évi június 18-án a miniszter­elnök úr. Jelentőségteljes állami érdek gya­nánt hangoztatta, hogy : ,Olcsón szolgálják ki a pénzintézetek a közönség igényeit és óvatosan kerüljenek minden felesleges, túl­zott kiadást." Ezután a közgyűlés nevében kö­szönetet mondott dr. Grőh József igazgatónak, a tisztikarnak, az igaz­gató-tanácsnak, az igazgatóságnak, a felügyelő-bizottságnak kitartó fá­radozásaikért. Májd pedig'mély rész­véttel emlékezett meg az intézet nem­rég elhunyt érdemes tagjáról, Drax­ler Alajosról, kinek emlékét jegyző­könyvben megörökítették. Az igazgatósági és felügyelő-bi­zottsági jelentések tudomásulvétele után az alapszabályok értelmében a következő 3 évre ismét dr. Gróh Józsefet választották meg egyhangú lelkesedéssel a részvénytársaság igaz­gatójául, mely után a gyűlés az el­nök éltetésével véget ért. Conrad Veidt attrakció! OBLA€ Maurice Renraard TralágSnirű regény© 8 felv. Főszereplő Conrad Veidt.. Bemutatja ma, csütörfököa a KORONA MOZGÓ. Polgármester fegyelmi ügye. AMINT KÖZTUDOMÁSÚ, A POLGÁRMESTER MEGVÁDOLÁSA, AZ ÜGY TISZTÁZÁSA SZEM­PONTJÁBÓL, FEGYELMI VIZSGÁLATOT VONT MAGA UTÁN. EDDIG A FEGYELMI TÁR­GYALÁSOKRA MÉG MINDIG NEM VOLTAK HAJLANDÓK A VÁDLÓK MIND MEGJELENNI. A VIZSGÁLAT FOLYIK TOVÁBB. Jótékonycélú hangverseny. AZ ESZTERGOMI FŐGIMNÁZIUM, MINT MÉR JELEZTÜK F. HÓ 9 ÉN VASÁRNAP DÉLUTÁN 6 ÓRAKOR HANGVERSENYT RENDEZ A KÖ­VETKEZŐ MŰSORRAL : 1. HIMNUSZ. ELŐ­ADJA A FŐGIMN. VEGYESKARA ÉS FÚVÓS­ZENEKARA. — 2. TOMPA SARUDY : A MADÁR FIAIHOZ. E'ŐADJA A FŐGIMN. férfikara. — 3. G. Langer Grossmüt­terchen. Előadja a főgimn. vonós­kara. -- 4. Mozart: Nyugalom. Elő­adja a főgimn. gyermekkana, — 5. Laurisin Lajos operaénekes előadja: a) Leoncavallo : Ária a „Bajazzók"­ból. — b) Giordani: Óh, drága lény. — 6. Kamarazene. Előadják a ben­cés diákok. — 7. A nap a lenyes égről.. . Olasz népdal. Előadja a főgimn. vegyeskara. — 8. Br. Bánffy : Kék nefelejts ... Előadja a főgimn. fúvószenékara. — 9. Magyar népdal­egyveleg. Előadja a főgimn. vegyes­kara. — 10. Beriot: IX. koncert Élőadja Paczolay Imre hegedűn és Sas László zongorán. — 11. Laurisin Lajos előadja: a) Kacsó: Késő ősz van. b) Schmid : A mig tavasz lesz és rózsa. — 12. Valéta nóta. Elő­adja a főgimn. férfikara. — 13. Ma­gyar induló. Előadja a főgimn. fúvós­zenekara. Belépőjegy: ülőhely 15.000 K, állóhely 10.000 K. Jegyek -előre válthatók Buzárovits-féle könyvke­reskedésben. Ugyanazon napon d. u. fél 6 órakor tartja a Bencés Diákok Egyesületének Esztergomi Osztálya rendes közgyűlését a fizikai elő adóban. Egy szobor leleplezése. Mult vasárnap leplezték le Kisigmándon a hősök emlékét. Dr. Huszár Aladár főispán és Palkovics László alispán mondottak hatásos ünnepi bgszédet. Az ünnepély után Lózert Kálmán kisigmándi földbirtokos adott dísz­ebédet, amelyen 72 meghívott ven­dég és egy század katona vett részt. Az Esztergom-vármegyei Álta­lános tanítóegyesület választmánya f. hó 10-én 10 órakor ülést tart. Az ülés tárgysorozata: 1. A tavaszi köz­gyűlés előkészítése. 2. Jelentés az egyesülethez érkezett ügy darabokról. 3. A Tanítók Országos Szövetsége átiraténak tárgyalása. 4. Tisztújítás előkészítése. A főreáliskola Rákóczi-ünne­pélye f. hó 9-én vasárnap délután fél 6 órakor lesz a Kaszinó nagy­termében. Az ünnepi beszédet dr. Csonkás Mihály főreáliskoiai tanár mondja, az énekkar és ifj. zenekar kurucnótákkal szerepel a műsoron, amelyet sok szép szavalat tesz még változatossá. Belépődíj eines, önkén­tes adományok az intézet téglaalap javára szolgálnak. Az ifjúság és tanügy barátait ezúton Mvja meg tisz telettel az intézet igazgatósága. Halálozás. Sikari Kovács Erzsé­bet, néhai Kovács Elek kecskeméti róm. kath. tanító özvegye f. hó hó 4 én, kedden délután rövid szenve­dés után elhunyt. Temetése ma, csü­törtökön délután 5 órakor lesz a bel­városi temelő kápolnájából. Nemes­szeghy István tanítóképző-intézeti ta­nár anyósát gyászolja az elhunytban. Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. a mult hó 29-én tartotta évi rendes közgyűlését Bleszl Ferenc kincstári főtanácsos, elnök-igazgató elnöklete alatt, ki tartalmas jelentés­ben számolt be az elmúlt üzletév eredményéről, mely szerint az Esz­tergomi Takarékpénztár Rt. a vidéki pénzintézetek sorában az elsők közé került. Tudomásul vették ezután a már lapunkban is közölt igazgató­sági jelentést és mérleget, mi a mos­toha viszonyok dacára kielégítő ered­ménnyel zárult, amit az *is bizonyít, hogy a megnyitó mérleg 20 milliárd K-s végösszege mult év végén 37 milliárdra, az üzleti eredmény pedig az előző évi kétszeresére emelkedett. A közgyűlés a beterjesztett indítvá­nyokat egyhangúlag elfogadta és a mérleget, az új részvénytőkét és a tőketartalékokat az indítvány értel­mében megállapította, a régi részvé­nyek névértékének 375.000 K-ra il letve 30 pengőre leendő felülbélyeg­zését elhatározta, végre a mult évre megállapított részvényenkénti 25.000 K. osztalékot kifizetni rendelte. Az igazgatóságba új tagokul beválasz­tották Schmidt Sándort és Magurá­nyi Józsefet. Az Esztergomi Zeneegylet XX. hangversenye, mint jeleztük, május 17-én este fél 9-kor lesz megtartva a helybeli cserkészek nyári táboro­zása javára. A szólóművészeken kívül közreműködik még a zeneegy­Ieti ének- és zenekar, valamint a budapesti Filharmóniai Társaság 20 tagja. Schubert: A Mindenható (Die Almacht) c. nagyszabású művét fog­ják előadni, melyet Liszt Ferenc írt át zenekarra, a tenor szoiórészt énekli Laurisin Lajos kiváló opera­énekes. A hangversenyre jegyek előre válthatók 6-ától (csütörtök) Buzérovits-féle könyvkereskedésében. Ülőhelyek 40 és 30 ezer kor., álló­hely 20 ezer kor. Az Esztergomi Sport Horgászó Egyesület tagjait értesítjük, hogy a szokásos havi válaszmányi ülést e hó 7-én, pénteken este 8 órakor az árpádkertben tartjuk meg. Tárgy: tagfelvétel, alapszabályok bemutatása, esetleges indítványok. Az elnökség. Főreáliskola cserkészete. A kö­zépiskolák cserkészete állandó fejlődés­ben van. Magának az intézménynek szép nemzeti és erköcsi célja van. Ezen célok szolgálatában állanak a mi cserkész csapataink is, melyek körül a főreáliskola cserkészcsapata kiakarja magát bővíteni vizicserké­szettel is. Elhatározta, hogy a Kis­Duna partján a Mángorlóval szem­ben csónakházat épít. Szinelőadás Lábatlanon. A Lá­batlani Kath. Olvasókör műkedvelő gárdája a kör helyiségében szinelőa­dást rendezett. Színre került Bérezik NÉZZE HEG ASSÍ. KÉSZ 8TEB1EKRDHA&AT ESSfcKítt SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN 1 Dlákf t.JLi. CC finn lrs%«.^*«A£«rt Lrn*>tiaiAl{ a (Telt Hangya ttsfeU HÍREK.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents