Esztergom és Vidéke, 1926

1926-04-22 / 32.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1EBIELE1IK BIÄDEI VASáBIAP ÉS 0SÜTOBTŐIÖ1. Iierkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., kova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A vád. (V. I.) Péntek óta fel van dúlva Esztergom város közönségének bé­kés nyugalma. A „Magyarság" című fővárosi lapban egy nehéz, súlyos vád röppent világgá, mely elég volt ahhoz, hogy az emberek és valljuk meg, nem is az alsó rétegekből, minden bizonyíték nélkül már is ítélkeztek. Legfurcsább a dologban pedig az, hogy senki sem ismeri a vádaskodó cikkírót, tehát erkölcsi garancia nélkül mondanak ítéletet a felett a férfi felett, akinek itt eltöltött 10 évi szolgálata egyáltalán nem nyújtott tápot az ily becsületbe vágó dolgokra. Igazán elszomorító, hogy sok embernél, mily gyenge lábon áll a mások tekintélye. Dr. Antóny Béla polgármester vizs­gálatot kért maga ellen az elhang­zott vád miatt és úgy tudjuk, hogy néhány napon belül a legszélesebb bizonyítás mellett meg is ejtik a fegyelmi vizsgálatot. Semmi körülmények között sem akarunk a vizsgálatnak elébe vágni, még kevésbé célunk azt jobbra, vagy balra befolyásolni, mégis kell a do­loggal foglalkoznunk. Foglalkozunk pedig a váddal tisztán tárgyilagosan. Közügyekből kifolyó ügyleteknél, minden néven nevezendő provízió erkölcstelen, meg nem engedhető dolog. Erkölcstelen, bűnös cseleke­det azon fél részéről aki kéri, de erkölcstelen attól is, aki adja. Azt kérdezzük tehát most olvasóközönsé­günktől, vájjon megíratott volna-e az illető, vagy az illetők által az a vá­daskodó cikk, ha a kért provízió mellett övé, vagy övék lett volna a munka ? Talán az sem felesleges kérdés, nem lett volna-e sokkal tisz­tességesebb dolog, ha vannak bizonyí­tékaik, határozott feljelentéssel élni. Igy, amint a cikk meg van írva, nemcsak dr. Antóny Béla polgár­mester személye van megvádolva, hanem meg van gyanúsítva a víz­vezetéki bizottság, a tanács és vé­gül Törzs és Ormai cég is. Mert ha a lemaradt vállalkozók provízió kérés­ről panaszkodnak, akkor a győztes cégnek is kellett volna, províziót ad nia. De menjünk tovább. Vízvezetéki bizottság és a tanács szűrőjén ke­resztül jutott az egész vízvezeték ügye a képviselőtestület elé. Micsoda rendkívüli befolyással kellett volna a polgármesternek bírnia, hogy a taná­cson kívül több, tekintélyes, vagyo­nilag és személyileg független városi polgárt, mint vízvezetéki bizottsági tagot megnyerjen a maga proviziós üzelmeinek ? Amikor ily módon megvilágítjuk a dolgot, ismételten arra kérjük olva­sóinkat, hogy nyugodtan várják be a vizsgálat eredményét és ne adjanak tápot az elégedetlenkedőknek, gya­nusítóknak. Értesítés a Kereskedelmi Társulat tagjaihoz. Az esztergomi I. fokú iparható­sághoz a helybeli ipartestület 137— 1926. sz. átiratában egyes divat, no­rinbergi és diszmű, fűszeres és vas­kereskedő tagtársunk ellen a droguista ipari „kontárság" megszüntetése tár­gyában panaszszal élt. Társulatunk vezetősége, bár telje­sen ellentétes nézetet vallott, mégis hogy a már több ízben felmerült panaszok gyökeresen megoldassanak az egyedül irányt adható hatósághoz, a győri Kereskedelmi és Iparkama­rához fordult szakvéleményért. A ka­mara válasza, amelynek egész terje­delmében társulati (titkárunknál, Tata­rek József úrnál, az érdekeltek be­tekinthetnek, a következő: „Folyó évi április hd9-én kelt be­adványára való hivatkozással — a fűszerkereskedők, vegyeskereskedők, továbbá divatkérúkereskedők illatszer és piperecikk-árusítása tárgyában — van szerencsénk közölni a követke­zőket : 1. ' Az egész országban kifej'ődött gyakorlat szerint a divatárú üzletek­ben s különösen a férfidivat-üzletek­ben régi idő óta mindig szokásban volt illatszerek és egyéb kozmentikai cikkek árusítása, természetesen nem teljes választékban, hanem csak kor­látozott mértékben, zárt, eredeti üve­gekben. Illatszerek, kölnivíz stb. ki­mérése azonban nem vonható be a férfidivat-üzletek körébe s az árusí­tás ezen módja már joggal tehető kifogás tárgyává. 2. A vegyeskereskedők és fűszer­kereskedők, továbbá szatócsok, illat­szer-, piperecikk árusítása elbírálá­sánál mindenekelőtt abból a megál­lapításból kell kiindulni, hogy az ipar­törvény értelmében úgy a már mű­ködő kereskedők, valamint bárki más­nak joga van kifejezetten pipere-, droguacikkek, fertőtlenítőszerek, illat­szerek, pipereszappanok v stb. árusi tására iparigazolványt kérni (akár kü­lön, akár egyesítve pl, fűszer, pipere, illatszer, festék, vegyi árú és vegyes­kereskedés), üzletét ezen árúkkal ki­bővíteni, vagy idevágó speciális üz­letet létesíteni. Mindettől a konkur­renciától a gyógyszertárakat — mely a gyógyszerkönyvben fel nem sorolt kereskedelmi cikkek árusításával szí goruan véve csakis azokra szóló ke­reskedelmi iparigazolvány birtokában foglalkozhatik, mentesíteni, vagy meg­védeni épugy nem lehet, mint bár­mely más kereskedőt sem. Az ily törekvések már csak azért is kilátás talánok, mert mint említettük, a ke­reskedőknek csak egy bélyeges kér­vénybe kerül az iparhatóságnál be­jelenteni azt, hogy üzletüket .erre, vagy arra a cikkre is kiterjesztik és az országos közigazgatási gyakorlat szerint a kibővítés meglévő ipariga­zolványukra, mint hivatalos toldat rávezethető. A piperecikkeknek és illatszerek­nek a szatócsüzletekben (a fentiek szerint tehát, divat és fűszerüzletek­ben is) való árusítása kifogás alá nem esik és külön helyiségre vonat­kozó kötelezettség nem áll fenn. Győr, 1926. április hó 14. A kerületi kereskedelmi és ipar­kamara nevében. Ami végül a vaskereskedőknek borgummi-tömlőket való árusítását illeti, azt már a m. kir. kereskedelmi miniszter 1921-ben a vaskereskedők javára, az összes idevágó cikkekkel együtt régen szabályozta. A fenti szakvéleményt az összes érdekelteknek miheztartás végett tu­domására hozza Esztergom, 1926. április 15. az Esztergomi Kereskedelmi Társulat A love Esztergomi Sport Egyesület közgyűlése vasárnap d. e. volt a „Magyar Ki­rály" nagytermében. Nem sok, de válogatott közönség volt jelen, amely­nek soraiban ott láttuk vendégként a Move országos elnökét: v. Bajcsy­Zsilinszky Endre nemzetgyűlési kép­viselőt, v. Szívós­Waldvogel József tábornokot, Mátéffy Viktor nemzet­gyűlési képviselőt, Dr. Rudolf Béla jbirósági elnököt, Dr. Darvas Géza orvost, Dr. Sebők Ferenc pénzint. igazgatót, Marosi Ferenc keresk. ta­nácsost, Sas Gyulát, a posta és tá virda hiv. mgb. vezetőjét, Szabó Ferenc sörgyárost, a helybeli detek­tív testület vezetőjét, a posta, a va­sút, a városi tisztv. kar, az iparos és kereskedő társadalom néhány kép­viselőjét és a lelkes fiatalságot. Szivós-Waldvogel helyi elnök meg­nyitójában rámutatott az elmúlt évek nehéz gazdasági viszonyaira, ame­lyek megakadályozták ama tervek megvalósulását, amelyeket a Movet megteremtő lázban olyan szépen kigondolt a vezetőség. Bízik benne, hogy lassankint visszatérnek a nor­mális viszonyok s akkor újra ma­gasra lehet emelni a Move sport zászlaját és megvalósulhat a kitűzött cél : a magyar nemzeti sport szá­mára hasznos polgárokat nevelhe­tünk mai ifjúságunkból. Kéri a meg­jelent orsz. elnököt, hogy irántunk tanúsított szives érdeklődését, ame­lyet megjelenésével mutatott ki, hasz­nosítsa javunkra a kitűzött cél érde­kében. Ezu'an a főtitkár: Varga Zoltán lelkes hangú jelentésében beszámolt az elmúlt évi működésről. Az eltá­vozott Dr. Szomor Aurél alezr. ér­demeit jegyzőkönyvbe örökítették ugyancsak jegyzőkönyvbe iktatták a tartalmas főtitkári jelentést is. A pénztári jelentés adatai szerint nincs deficit, sőt az ez évi költségvetésre is teljes fedezet van: 3.24980 P kiadásra ugyanannyi bevétel van biatosítva. Végül v. Bajcsy-Zsilinszky Endre emelkedett szólásra. Előre bocsátja, hogy legfőbb célja az országban már működő és ezután megalakuló Move sportegyesületek szorosabb egységbe forrasztása a közös cél megvalósí­tása érdekében. Keserűséggel álla­pítja meg ugyanis, hogy ebben az országban, ahol mindennél fontosabb szerepe van a sportnak, nem fejlődhe­tett abban az arányban, mint más orszá­gokban, ahol nincs nemzeti hivatása. Hibás e tekintetben a kormányzat is, amely 28 milliárdot emésztett fel az Operával s ugyanakkor csak ne­hezen áldoz 2 milliárdot a nemzeti sport céljaira. Anyagi támogatás nél­kül pedig csak akkor dolgozhatik egy ilyen társadalmi egyesület, ha maga a társadalom áldozhat rá. Erre azonban ma, annyi megpróbáltatás után nem lehet számítani. A kor­mányzatnak kötelessége tehát támo­gatni a nemzeti sportot, hogy be­tölthesse azt a hivatását, amelyet az angol sport töltött be a világháború­ban. Magyar sokol-egyesületeket akar csinálni a Move egyesületekből. Meg akarja értetni a magyar ifjúsággal, hogy a sport csak eszköz, nem pe­dig végcél. Nem sportprimadonnákat akar nevelni, hanem acélizmu, tett­erős nemzedéket, amely nem riad vissza a munkától és szégyenli, ha másra marad az a munka, amelyet neki kellene elvégezni. Olyan ifjúsá­got akar, amely a nagy országvesz­tés után teljes nagyságában érezze meg nemzetmentő munkájának, felada­tának komolyságát. Ha ilyen szellem vezeti a Move egyesületeket, nem fog elpocsékolódni egyetlen garas sem. Ennek érdekében kívánja a szorosabb egységbeforrasztást. 6 az elmúlt éven, amióta elnöke a Mové­nák, már megkezdte ezt a fejlesztő és összeforrasztó munkát. Az egye­sületek száma 17-ről 50-re emelke­dett. Most első feladat: a szervezés. A szervezésben van fegyelem s a fegyelemben erő. Olyan erővé akarja fejleszteni a Movet, amely előtt meg­hajlik mindenki. Ebbe kívánja bele­NÉZZE MEG A SAS KÉSZ GYERMEKRUHÁZAT BALTA SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN I Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. (Tolt Hangya flifatj Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára ; egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents