Esztergom és Vidéke, 1926

1926-04-18 / 31.szám

«LVIII. évfolyam 31. szám. K£R£SZT£NY MAGIAM S Vasárnap, 1926. április 18. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE8ÍELEIIK SI1DEI TASÁBHAP ÉS OSÜTÖRTÖKÖS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá KZ előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. FSamakatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. gazdasági nevelés fontossága. Talán soha még egyetlen nemzetnél sem volt ez a kérdés annyira aktuális és fontos, mint nálunk porbasújtott magyaroknál. Ha végig tekintünk ezeréves történetünkön és tiszta szemmel nézzük nemzetünk nevelő törekvéseit, meg kell állapítanunk, hogy mikép az ókor népeinél úgy nálunk is a nevelés inkább egyirányú volt s ez főkép a harcikészséget igyekezett minél inkább fokozni. Akaratlanul is a nagy nevelő, Jahn mondása jut eszünkbe: „Erős testben erős ész, edzed tehát s erős lesz", ha a lovagkori tornákra gondolunk, mert a reneszánsz felléptéig még a többi nyugati népek is inkább a fizikai testre alapozták jövendő nagyságukat, amit a korálta lános háborús szelleme érthetővé tesz. Amikor az általános harcizaj kezdett csillapodni, erős iramot vett a szellem művelése, amely téren sokidőnek kellett elmúlni fölöttünk, mig mai kultúrnivónkra birtunk emelkedni. Hogy a nyugati népek ebben megelőztek, az, az ő nemzeti szerencséjük ; de, hogy mi sem maradtunk sokban mögöttük, ez népünk életrevalóságát bizonyítja. A népoktatási törvény jövendő fejlődésünket a kö telező iskoláztatással biztos bázisra fektette. Hogy az elhintett mag terebélyes fává nőtt, láttuk az elmúlt vilégzivatarban. Egyetlen népfaj sem mutatta azt az energikus ellenállást, mint mi magyarok s hogy annyi szép és nemes erény egyesülhetett, a nevelés következménye. A világ minden nemzetének van speciális, faji nevelés metódusa, mely részben gyakorlatiasságával, részben tágabb szellemi műveltség nyújtásával igyekszik fiai látókörét szélesbíteni, de, hogy az a nevelési* rendszer, amit Amerika az ő szabad iskoláival kultivál, mit eredményez, nem kell több név, mint annyi sok világhírű, nagyság közül Edisoné. A mi nevelési rendszerünk eddigelé nem volt elég gyakorlati, inkább az elvont tudományok érvényesültek a katedrákon, az elemi oktatás pedig nélkülözte a napjainkban immár létkérdéssé váit gazdasági oktatás alapelemeit. Ha le is sújtott reánk a sors, ez még nem ok a kétségbeesésre, ha van bizodalmunk a jövő generációban. Erre pedig elég garancia nemzetünk viszontagságokkal teljes, de dicsőséges élete. A természet imádása, függetlenül a nagy francia Rousseau társadalmi felfogásától, első lépés ahhoz, hogy gyermekeink nevelése a jövendő idők kívánalmait kielégíteni tudja. A zárt, kaszárnyaszerű iskolák helyett minden arra alkalmas időt a szabadban oktatva töltsünk, csepegtessük be gyermekeink lelkébe a természet imádatát, hol igyekezzünk velük azt is megértetni, hogy naggyá bennünket csak a föld szeretete tehet. Igy nevelve fejlesztjük a testet, amiben bízvást erős ész is fog lakni. Mi, felnőttek a jövő küzdelmeiben aktive részt már alig vehetünk; a nagy integer Magyarország visszaszerzésének súlya gyermekeink vállára fog nehezedni. Neveljük őket e nagy kérdés örökös szemelőtt tartásával úgy, ha elérkeznek ismét a nagy idők, méltók lehessenek a dicső elődökhöz. Ha a nevelés szakít a sokáig életben volt bürokratikus fölfogással s a gyakorlati életet tartja szem előtt, hiszem, hogy leszünk. Nevelésünk az első iskolától végig a tudomány minden ágán és fokán legyen nemzeti, legyen magyar. Hiszen hál' Isten manapság a tudományokban is nagyon sok esetben függetleníthetjük magunkat a nernzetrontó nemzetköziségtől. A természet, a föld szeretete általánossá téve tetterőre serkenti az összes szunnyadó erőket, de hogy ilyenirányú nevelésük sikerrel is járjon, a felnőttek oktatásánál is legyenek a gazdasági ismeretek kötelezővé téve. Túltengő hivatalnok ország voltunk a mi agrár mivoltunk mellett. Paragrafus tudás képesített nálunk minden életpályára. Ha beláttuk, hogy ez helytelen és rossz volt, szakítsunk a múlttal, kevesebb paragrafust, de több gyakorlati tudást és ezek között is gazdasági ismereteket az elemitől föl az egyetemig. Minden bajunk, szenvedésünk meggyógyul és el fog múlni, de az ilyen kérdéseket nem tárgyalni és tovább tárgyalni, hanem azonnal és mindjárt meg kell valósítani. Én bizom a magyar őserőben, Hazánk jövendő nagyságában s a gazdasági irányban nevelendő jövő nemzedékben. Kozáry yenő. A vízvezeték építésének jelenlegi állása. <*<**> Ezek után áttérek a vízvezeték másik legfontosabb alkatrészére, a csövekre és ezzel kapcsolatban a csőfektetésre. A városi vízvezeték öntött-vascsöveit a Magyar Ál'ami Gépgyár készíti, kinek Magyarországon a legjobban berendezett üzemben* lévő csőöntődéje van. A gyár teljes mértékben megfelel a bizalom nak, amennyiben húsvétig átvett 18 waggon cső mind várakozáson felüli és az öntés-technika remekei. Az eddig átvett csövek mind sülyosabbak voltak az előírt normál súlynál, mi tartósságuk javára esik. A viz vezetéki csöveket álló helyzetben, hogy köröskörül egyenletes anyag jöjjön létre, a legjobb anyagból, legnagyobb gonddal és pontos méretek szerint kell önteni s azért versenyképes csövek öntése különleges modern berendezést kivan. A csövek fontosságát tekintve a gyárból való átvételük is a legnagyobb gonddal történik. A csövek Budapesten a gyárban külön-külön meg lesznek vizsgálva nyers állapotban kátrányozás előtt, minden egyes darab le lesz mérve, alakjuk, anyaguk, méreteik, épségük felülvizsgálva és 20 atmoszféra nyomásra kipróbálva. Ezen próbák után lesznek csak a csövek bekátrányozva és waggonba rakva. Ezen ellenőrzéseket az építésvezető mérnök Varga József maga, távollétében Pesten tartózkodása idején megbízottja végzi, ki szintén gyakorlott szakember. Ugyancsak még a gyárban nyerik első felülvizsgálatukat a szerelvények: tűzcsapok, közkutak stb. Hogy miért használunk öntöttvas csőveket, miért kátrányozottakat, miért nem olcsóbb kovácsvas ú. n. Manncsmann csőveket, miért nem ónozottat, miért nem kisebbet, miért nem nagyobbat, a felelet igen egyszerű. A föld belsejében kémiai hatásoknak es rozsdásodásoknak eddigi tapasztalatok és kísérletek alapján az öntöttvas áll ellen legjobban. Kátrányozással a csővet előzetes rozsdásodástól védi. A rozsdásodás ugyanis olyan kémiai folyamat, mely ha megindult, ha különben el is van zárva a levegőtől és a víztől, tovább f lytatódik és a vas egész anyagát megemészti. Tehát a rozsdásodás idő előtti megindulásának kell lehetőleg elejét venni és azért kátrányozzák be a csőveket még a gyárban. A csővek belső kátrányozása a vezetett vízre csak rövid ideig hat, mert a cső melisőfalán hamarosan le fog rakodni egy vékony vízkőréteg, mely ha különben kellemetlen jelenség is, a vizet megvédi a csőtől eredő szennyeződéstől. Ami a csővek méreteit illeti, a legnagyobb méret 275 m/m belső átmérő, a legkisebb 80 m/m b. átmérőjű. Ha valaki látott is nagyobb méretű vízvezetéki cső vet, teljes bizalommal lehet a mérnöki számítások iránt, melyek még a háború előtt végeztettek, amikor is még a nagyobb méretű csővek nagyobb árai nem befolyásolták a tervezést oly irányban, hogy a csővek ára egyéb szempontokat háttérbe szorítson. A helyszínére szállított csőveket a kellő mélységre, hogy fagy ellen védve legyenek, lefektetik s a karmantyúkat félig kenderrel, félig forró ólommal öntik ki s ezt tőmőszerszámmal beverik. Ezután következik a csővonalszakasz felülvizsgálata. Ezen művelet megtartására vonatkozó miniszteri előírásokat alább azért közlöm, mert a legtöbb aggály oskodás a csőtömések körül terjedt el a városban : A csővonalszakasz elkészülte után a csőfektető vá lalkozó a nyomási próbát készíti és erről az építésvezetőt értesíti, aki a csővonalszakaszt felülvizsgálja és nyomási próbát megtartja. A felülvizsgálatot és a próbát lehető sürgősen meg kell ejteni, hogy a csőárok minél rövidebb ideig álljon nyitva. A felülvizsgálat alkalmával építésvezető meggyőződést szerez arról, vájjon a csővonal a kitűzött irányban és mélységben fekszik-e, általában, hogy a fektetésre vonatkozó kikötések vállalkozó által betartattak-e. Ha a csővonal fektetése a feltételeknek megfelel, a kész vezeték 15 légkörnyi, -vagy amenynyiben a szerződésben, yagy mellékleteiben más megállapodás lenne, erre a nyomásra kipróbáltatik. Az előírt nyomást a csővonalnak 20—30 percig úgy kell kiállania, hogy szivárgások se a csőfalakon, sem a töméseknél ne mutatkozzanak és a nyomószivattyún alkalmazott feszmérő mutatója nyomáscsökkenéseket ne jelezzen. Építésvezető távollétében megtartott nyomási próba érvénytelen stb. Már ezen Ízelítőül adott előírás részletből is látható, hogy a vállalkozó nem teheti azt amit akar, hanem minden egyes munkája szigorú ellenőrzés mellett vétetik csak át. Városunkban ezen nyomási próbák nemcsak az építésvezető, vagy helyettese jelenlétében tartatnak meg a szigorú előírás szerint, hanem amikor csak az értesítéshez szükséges idö meg van, a vízvezetéki bizottság tagjai is meghívatnak a próbákra. Azon elterjedt hírekre vonatkozólag tehát, hogy a csőtomések folynak, esik azt jegyezhetjük meg, hogy ez a hivatalos átvétel után ki van zárva. Láthatott va'aki szivárgó tömést, de csak az átvétel előtt. A csőtömítők ugyanis a sikertelen próbák következményeire való tekintetből előzőleg ú. n. házipróbát szoktak tartani, melyen észlelt szivárgásokat azután gondosan kijavítják. Az alkalmazott hiteles manometer 15 légköri nyomásnál olyan érzékeny, hogy a csővonal mentén bármily csekély szivárgást jelez. Ezen kívül minden egyes csőkötés külön-külön meg lesz vizsgálva helyszűke miatt a vízvezeték többi részeire és az alkalmazott munkások és alkalmazottak aktuális kérdéseire legközelebb térünk ki. Befejezésül egy kérésünk van a NÉZZE MEG Äm KÉSZ GYEMEKRUHÄIAT S« SZEGBEN?! ÁBUHáZBAN I Diáksapkák 65.000 koronáért kaphatók. (Volt Hangra ttstat.)