Esztergom és Vidéke, 1925

1925-09-27 / 77.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. neiELEIIK 1IIDBI VASABIAP ÉS OSOTÖBTÖKOI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, további az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Kiállításunk gazdagsága. Mult számunkban beszámoltunk a kiállítás ünnepélyes megnyitásáról, ez alkalommal részletesen leírjuk an­nak gazdag anyagát, melyet nem épületenkint, hanem összetartozó cso­porton kint tárjuk olvasóközönségünk elé. Az iskolák munkái. A főreáliskola jobb szárnyát telje­sen elfoglalta a kultúra legelső lép­csője : az iskola. Figyelmes szemlélő láthatta, hogy a kis emberek apró munkájából hogyan lesz nagy em­berek nagy alkotása. Többé-kevésbé egyenes vonalak, jól-rosszul felrakott szinek, ügyesen és ügyetlenül megmintázott agyag, kis, törpe himzés és varrás, mind alapvetői a csínnak és művészetnek. I'.t találtuk az esztergomi elemi in­tézetek közül a Bottyán Jánps-utcai leányiskolát elsőrendű női kézimun­kájával. Deák Ferenc-utcai elemi fiú­iskola Agyag, és famunkát mutatott be. Kossuth Lajos-utcái elemi fiúis­kola famunkája is feltűnt, mig a szentgyörgymezői elemi fiúiskola az­óta már meghalt igazgató-tanítója fényképfelvételekben mutatja be há­borús iskoláját és a szentgyörgyme­zői fiúk háborús játékait. Tokod-üveggyári elemi iskola női kézimunkával, a piszkei állami elemi iskola rajz, fa és női kézimunkával, a nyergesújfalusi állami elemi is­kola agyag és női kézimunkával, a süttői állami elemi iskola rajz, fa, és női kézimunkával, a sárisápi ál­lami elemi iskola fa, agyag és női kézimunkával, lábatlani állami elemi iskola fa, rajz és női kézimunkával szerepeltek. Kifejezésre kell juttatnunk, hogy női kézimunkák nemcsakhogy kifo­gástalanok, hanem csaknem kivétel nélkül kiválóaknak mondhatók. A fokozottabb fejlődést pompásan mutatta be az esztergomi polgári leányiskola remek hímzéseivel és a komáromi fiú és leány polgári is­kola rajz, fa és elsőrendű női kézi­munkáival. Egy cseppet sem ma­radt el az előbbiektől a tatatóvárosi polgári leányiskola női kézimunkája. A fokozatosság második lépcsőjén ott találjuk, nem mindennapi rajz, női kézimunka és festményeivel az esztergomi érseki női tanílónőképzőt. Az esztergomi fiútanítóképző rajz, agyag, fa és karton munkáival kel­tett általános feltűnést. Gazdag és tanulságos anyaggal szerepelt az or­szágos hírnevű bencés főgimnáziu­munk is a kiállításon. Végül ott lát­tuk az esztergomi főreáliskola régi és újabb rajzait, melyek közül nem egy már világkiállításokon is szere­pelt. Szakrajzok és apróbb eszközök­kel általános elismerés vívott ki ma gának az esztergomi, a tóvárosi, a piszkei és a nyergesújfalusi iparos­tanonciskola. Ez utóbbi kettő külö­nösen márvány munkáival tünt ki. Itt találtuk Tick Sándor kezdő szob­rász sok reményre jogosító karrarai csikós márvány kettős szobrát is. Egészségügy. Kitűnően sikerült összeállítás volt az egészségügyi kiállítás, a Kolos és Simor közkórházak felszereléséből, pedáns rendezésben. Harminchat ere­deti Röntgen-felvétel az ép és sérült csontrendszerről, továbbá a kiirtott féregnyúlványok és epehólyagok ér­dekes gyűjteménye, azonkívül epe és húgykövek gazdag összeállítása volt látható. Láttuk továbbá a mo­dern sebészt álarcos ruhájában, a sterilizátorokat, műszerszekrényt és egy kedves emléket, néhai Semmel­weisz professzor levelét a Tudomá­nyos Akadémiához, melyet egy csévi iskolás fiú könyvéről fejtettek le. Láttunk néhány műtétet szemléltető szines képekben, aztán a helybeli kórház fejlődését fényképfelvételek­ben és a jövő tervezetét, melyeknek mielőbbi megvalósulása közóhaj. Ér­dekes volt az orvostudomány fejlő­dését bemutató régi képgyűjtemény és homoepathta gyógyszereinek kis gyűjteménye. E dicséretre méltó gon­dos rendezés dr. Sajó Lajos várme­gyei tiszti főorvos és dr. Horeczky Géza orvos érdeme. Női kézimunka és háziipar. A kiállított' háziipar és kézimun­kákban szebbnél-szebb megnyilatko­zásait láttuk a finom női léleknek, türelemnek és apró női kezek nagy ügyességének. A háziiparnál nagy helyet foglalt az Esztergomi Kath. Ipari Nőegylet raffia- és kákamun­kái, melyeknek kivitele oly szép, hogy ebben a szakban ily tökéletes, rendes, szabatos munkát ritkán látni. Klementis Edith raffiaszálakból ké­szült recemunkája, Gábriel Etus virágállványa, Gluth Terus kosarai, Tóth Juci bútorai kiváló munkák, de a legfinomabb munkáktól kezdve a lábtörlőkig még számos alakban láttuk a kákaanyag feldolgozását. Szépek és praktikusak a kákából készült utazó-, iskolai- és piaci tás­kák, fürdő- és a kis uzsonna-kosarak. Sághy Dezsöné alig hat hete mű­ködő szövődéje sokféle változatban állította ki szép vászonmunkáit: füg­gönyök törölközők, konyharuhák egyszerű és szines mintázatokkal is készültek, Nagy Erzsike perzsasző­nyegei kiváló szép, preciz munkák. Krisák Ödönné csecsebecséi, minia­tűr gobelinjei és praktikus stoppoló­szerszámai a hölgylátogatók érdek­lődésót magára vonta. Itt láttuk a pannonhalmi főapátság kefe és kosár­készítményeiből néhány példányt. A csévi népviseletből mutatott be né­hány ruhadarabot és egy menyasszony­babát Stefkó Mária tanítónő. Özv. Jancsóné papirspárgából készült baba­butorai és kosarai tetszetős és olcsón előállítható dolgok. Kapa Anna egy álmában megjelent képet örökített meg: a kis Jézust fehér bárányon ülve kereszttel a kezében. A háziipar között kell megemlé­keznünk Merchner József ágostyai (Komárom m.) földmíves bicskával faragott diványjáról. Tulajdonképen az iparművészeti kiállításába kellett volna soroznunk ezen nagy izlés, eredeti felfogás és óriási türelemről tanúskodó munkát. Plasztikusan fa­ragott alakok alatt művészi kivitelű gótbetükből vésett 13 soros felirat díszíti a támlát. A parasztművész egy faragott botot is állított ki, mely valóságos faszobrászmunka. Rend­kívüli tehetséget árult él az egyszerű földmíves ember a két kiállított tárgyával. A kézimunkák között a szép fehér­himzés vezet, Bakosné Tölgyessy Etelka kézimunkái, Goldshmiedné géphimzései, függönyei kiváló szépek, de kitűntek Kummer Henrikné (Ko­márom) művészi gobelin képei, Kitzinger Irma ízléses lámpaernyője, az Esztergomi Kézimunka Salon díszmunkái, Szlavényi Istvánné (Tar­dos) tarka tulipános függönyei s az új „Thesa" csipke és csomózás ügyes összeállításait láttuk Bergmayer Márta kezéből. Shmiedi Józsefné a többi közt két gyönyörű dolgot mu­tatott be: egy hajmunkát és egy képhimzést, melyek régészeti szem­pontból is nagy értékűek. A sok női név között feltűnt egy gobelin képen Szlabey Imre neve, aki midőn a há­ború alatt megsebesülve szobaőrzésre volt kényszerítve, nagy szorgalmá­val ezt a türelmet és figyelmet igénylő kézimunkát elsajátította. A kalotaszegi varottas szinpompá­jával csinált magának hangos rek­lámot. A főgimnáziumban, távola rokon csoportoktól, töltöttek meg egy ter­met Vanszky Pál ós neje, szül. Kara Katalin (Mezőkövesd) matyó kézi­munkákkal. Ez a csodálatos nép ide is eljuttatta eredeti dolgait. Abrosz, falvédő, sálkendő, retikül stb. stb. képviselték kiállításuk anyagát. Ere­deti matyó kézimunka volt mind, a már általánosan ismert virágminták­kal hímezve. Ott ékeskedett egyik­másik munkán a „ragyogó", amiből sokat elégettek az elmúlt vízkereszt napján. Országos eseményszámba ment ez akkor. De a jó matyó né­pet, ugylátszik, nem tudták még le­szoktatni róla. Sok kisebb-nagyobb kézimunka volt még, melyek mindegyike külön­külön említésre méltó s mondhatjuk, hogy a kiállításnak ez a része az elsők közé sorozható. Képző- és iparművészet. A kiállítás legszebb és legimpo­zánsabb része a képző- és iparmű­vészeti kollekció volt. Számottevő művészi alkotások képviselték a dekoratív iparművészetet, az ötvös és építőművészetet, a grafikát és a festőművészetet. Az első terem kiállító művészei sorában láthattuk Hellebrand Béla ötvösművész tanárt. Hatalmas kom­ponáló tehetség, műveiben vizuális erővel jelennek meg jól elgondolt, átérzett témái. t A festőművészek közül Bayer Ágoston — kinek főleg grafikáját a Műcsarnok is akceptálja — művei közismert tehetségéről tanúskodnak újra. Hideg Béla képeiről a termé­szet iránti rajongó szeretetet tükrö­ződik vissza. A Bakács kápolna nemes architek­túráját, a Szt. István kápolna gyö­nyörű szines dekorációit Koszkol Jenő mesteri kézzel örökítette meg. Aquarelljeiben is sok a gyöngéd finomság. Maksay Kornélia képei erőteljes naturalisztikus alkotások. A teremben méltó feltűnést keltett Ganzer Ferenc fafaragó gyönyörű bútorzata és dr. Berényi Zoltánné iparművésznő faliszőnyege és párnái, A fiatalok terme üde, hatásos virág­díszével is kellemes benyomást kel­tett. Fuchs Hajni friss, szines képei egyre izmosodó tehetségéről beszél­nek. Jól átérzett forma és színfel­bontásokat találunk nála. Burián Baby naturalisztikus finomságú ké­pei gyöngéd női lélekre vallanak. Mellette láttuk ifj. Vitái István mar­káns, erőteljes és egészséges mun­káit. Pirhala Imre művei kiforrott ízlésről tanúskodnak. Impresszionisz­tikus művészete nagy szinérzékkel és biztos technikai készséggel jele­nik meg vásznain. Szép számmal volt képviselve a grafika is. Éinczin­ger Ferenc grafikája fénytkereső erő­teljes művészet, Nagy Ferencéi pedig sok borongó, mélyen szántó hangu­lat kifejezője. A terem külső képét nagyban emelték Szép Béla iparmű­vész faszobrocskái. Igen változatos képet nyújtott a harmadik terem. A festőművészetet Klomann Ferdinánd és Szilasy Jó­zsef képviselték. Klomann régebbi naturalisztikus művészete erősen ten­dál az impresszionizmus felé, Szilasy NÉZZE MEG atffi KÉSZ GYERMEKBUHáKAT SÄSfeffifc SZÉCHENYI ÁRUHÁZBAN! (Veit flangya ttsfet.) Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos él szerkesztésért felelős LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára : egy hóra 15.000; kor on a. Egyes szám ára t hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents