Esztergom és Vidéke, 1925

1925-01-08 / 3.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1EÖIELENIS BÜNDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖK. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Az új vámtarifa életbeléptetése nagy csalódást okozott sok és nehéz gonddal küzdő kereske­dőinknek. Eltekintve attól, hogy jan. 1-től a behozatali tilalmak megszűn­tek, az e tárgyban már korábban megalkotott s kihirdetett törvényt megváltoztatva, rendeleti úton lép­tettek életbe bizonyos vámmérséklé­sekkel s e rendelet egész sereg olyan cikket sorol föl, amelynek elvámolá­sánál a vámtarifában megállapított tételnek csak tizi huszonöt, ötven stb. százalékát kell fizetni. A külföld nekünk esztergomiaknak — sajnos, — egyelőre még a hid túlsó felénél, sőt a közepénél kezdő­dik s a vámhatár átlépése igazán alig kerül fáradságba. Egy egyszerű igazolvány a rendőségtől s szabadon tárul elénk a fejlett és annyiban versenyképes cseh gyáripar, amennyi­ben idáig is igen sok esztergomi ke­reskedő árult már cseh árút, külö­nösen textilárút. Most a szabadforgalom feljogosítja a vásárlóközönséget, miszerint számí­tásai alapján szabadon mérlegelhesse, vájjon az esztergomi kereskedőnél vásároljon-e az úgynevezett háborús kényszerárakon, vagy átmenjen-e Párkányba, honnan a vámmal terhelt árut elég tisztességes polgári nyere­ség mellett nyugodtan behozhatja. Akármennyire átérezzük kereskedő­inknek, mint szenvedő adóalanyok­nak nehéz helyzetét, kénytelenek va­gyunk mi, az általános olcsóbbodást már régóta s epedve váró szegény vásárlóközönség nékik azt ajánlani, hogy most már a „karácsonyi occasió" lezajlása után iparkodjanak valahogy elliminálni a külföldi, t. i. párkányi s az itteni árak között lévő különbö­zetet s bár érdekeiket sérti, né hara­gudjanak arra a szegény, vékony­pénzű pasasra, ki 20—30 ezer korona különbözet kedvéért is, szép időben, jó levegőn átsétál Párkányba s onnan hoz be elvámolt árút, mert bizony ma már húszezer korona is kezd pénz lenni . . . Bizony!. . . Egyesületek válsága. Esztergomnak sok virágzó egyesü­lete van. Valamennyi nemzeti és kulturális célt szolgál, sőt több egye­sület ezenkívül érezhető jótékony­ságot is gyakorol, amivel nemcsak azokon segít, akikhez eljuttatja jótéte­ményeit, hanem magán a városon, mint erkölcsi testület terhein is enyhit. Mindenki tisztában van azzal, hogy csupán a tagsági dijakból az egyesü­letek nem képesek megfelelni annak a célnak, amelyet maguk elé tűztek. Nem marad tehát más hátra, mint műsoros mulatságokat rendezni. Az ilyen mulatság rendezése mindenkor nagy fáradságba került, de minden kor meg volt úgy az erkölcsi, mint az anyagi haszna. Szórakoztatta a meg­jelent közönséget, zenei és irodalmi kultúrát csepegtetett az emberekbe és' a befolyt feleslegből fedezte ne­mes céljainak kiadásait. Most telje­sen lehetetlenné tették az ily mulatsá­gokat és így válságos helyzetbe hoz­ták az egyesületeket, megbénították azok munkásságát. Olyan terheket rónak az egyesületekre, ami alatt össze kell roppannia. íme egyik egye­sületnek a műsoros estélyen a követ­kező kiadásai voltak: Rendőrségi engedély . ... 496.000 K Az engedély bélyege . . • . 50000 „ Magyar Zeneszerzők, Szövegírók és Zeneműkiadók Szövetsé­gének 450.000 „ Cigány 1,886.000 , Meghívó és postaköltségek . . 600 000 » Világítás 100.000 „ Fűtés 150.000 , Apróbb kiadás 220.000 „ Összesen: 3,952.000K-t tettek ki a kiadások a vigalmiadón kívül. Most azt kérdezzük mekkora jöve­delemnek kellett volna befolynia, hogy az egyesületnek említésreméltó összege maradjon. A dolog tényleg úgy áll, hogy egy csomó emer fárad, feláldozza estéit a próbák alkalmával az egyesület érdekében és a jövedelmet mások szedik el. Legokosabban teszik az egyesüle tek, ha egyáltalán nem rendeznek mulatságokat. Farsangi naptár. Jan 10. Hajós Egylet táncestélye a Kaszinó­ban.. „ 11. Ipartestület szinielőadással egybekö­tött táncestélye a Magyar Királyban „ 17. Izr. Jótékony Egyletek műsoros tánc­estélye. „ 31. Turista Egyesület műsoros tánces­télye a Magyar Királyban. Febrl. Kath. Legényegylet színdarabbal egy­bekötött táncestélye a Fürdőben. 9 7. Csendőrbál a Fürdőben. ., 7. Református egyház műsoros tánces­télye a Magyar Királyban. TÁKY GYULA f Esztergom belv. nyug. karmestere hosszas betegség után egy boldogabb hazába költözött. Táky Gyula éveken át szórakoztatta Esztergom társadalmát különböző egyesületekben. Eleven humora ka­cagtatta meg nem egyszer a közön­séget, vagy komoly előadásokon mély bariton hangját hallatta meg. Mint zeneszerző is ismeretes és most ott pihen a sir mélyén, ahonnan soha nem hangzik fel többé a dal. Palkovics László alispán f. hó 15. és 16-án résztvesz Budapesten tartandó alispáni értekezleten. Kitüntetés. A belügyminiszter leg­felsőbb felhatalmazás alapján a tűz­oltás és mentés terén 25 éven át ki­fejtett érdemes tevékenység jutalma­zására alapított diszérmet kászonja­kabfalvi László István, városi pénz­ügyi tanácsosnak, Komáron és Esz­tergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék tűzrendészen* feiügyelőjének adományozta. Közigazgatási bizottsági Ölést tart Komárom-Esztergom egyelőre egyesített vármegyék törvh. bizottsága f. hó 14-én. Esküvő, Putz Lajos f. hó 11 én tanja esküvőjét Vermes Micával, Vermes Ignác kereskedő kedves leá­nyával. Turista választmány lesz f. hó 9 én este 8 órakor a Magyar Király­ban levő Turista Otthonban, melyre a tárgyalandó ügyek fontosságára való tekintettel pontos és teljes szám­ban való megjelenést kér a Veze­tőség. A belvárosi Társulati Kisdedóvó karácsonyfájára adakozók névsorá­ból múltkori számunkban a követ­kező adakozók nevei kimaradtak: Grósz Ferencné, Burány Ernőné, Töldezsán Istvánná 50.000—50000 koronát adományoztak. Ipartestület farsangi mulatsá­got rendez vasárnap a Magyar Király szálloda nagytermében. Ez alkalommal az ipartestület műkedvelő gárdája előadja Szigligety „Cigány" című népszínművét. A mulatság iránt nagy érdeklődést tanúsítanak városszerte s így biztosítva látszik a siker. Városi kertgazdaság. Esztergom város gazdasági hivatala a városi földek intenzivebb kihasználása és a város közönségének olcsóbb zöldség ellátása céljából az úgynevzett Gye­peki földeken 16 kholdas kertgazda­ságot létesít. Föld bérek. A városi földhaszon­bérek oly lanyhán folynak be, hogy a város vezetősége kénytelen per útján behajtani a hátralékos bérösz­szegeket. — A hátralékos bérlők sa­ját érdekük ellen vétenek, ha tovább is késedelmeskednek. Az Estergomi Gazdasági Bank R.-t., amelynek ügykezelését legutóbb a Pénzintézeti Központ alaposan át­vizsgáltatta, most zárja le első üzlet­évét és amint értesülünk e fiatal vállalat mindjárt működésének első évében életképességének abszolút bizonyítékát szolgáltatta. Ugyanis be­rendezésének teljes leírása mellett szép eredményről tud beszámolni, amihez jó prosperáló áruosztálya is jelentékenyen hozzájárult. A bank­nak folyószámla-betétje majdnem egy milliárd korona és a megnyilvánult közbizalom alapján, bár ez pénzinté­zeteknél nem szokásos, már az első év után osztalékot juttat részvénye­seinek. A bank évzáró igazgatósági ülését pár héten belül tartja meg, amelynek megtörténte után az ügyre vissza fogunk térni. Vallásos élet a bányatelepeken. A dorogi bánya telepein örvendete­sen fellendült a vallásos élet. A bi­bornok-hercegprimás jóságos atyai gondoskodása folytán egy végte'sn buzgó lelkipásztort nyert a bányász társadalom dr. Zsigovits Béla bánya­lelkész személyében. Még csak alig hogy elfoglalta áldásos hivatását, máris számtalan jótékony intézmény és nemes cselekedetek hirdetik sze­rény apostoli munkálkodását. Az úgynevezett „Szociális Missió Társu­lat" is neki köszönheti létét. Éz az emberbaráti intézmény már nem egy sorssűjtotta, nyomorgó bányászcsalád könnyeit szárította fel. Mindenhová bekopogtat, hol a nyomor ntött ta­nyát, legyen az bár a távoli kolóniá­kon is. Nyájas, vigasztaló szavai és az egyesület által gyűjtött adomá­nyok új életet öntenek a csügge­dőkbe. Hogy pedig a perifériákon élő híveivel is érintkezhessek, havonta istentiszteleteket és szt. beszédeket tart Auguszta és Annavölgy bánya­telepek iskolaépületében. Esztergomi Közüzemi R.-t. Igaz­gatósága a város igen tisztelt közön­ségének szives figyelmét felhívja arra, hogy az üzemviteli bérletszerződés és a szabály rendetet vonatkozó sza­kaszai alapján minden olyan fogyasz­tónak, aki villamos árammérő órára igényt tart, azt igényének bejelen­tése után díjtalanul rendelkezésére bocsátja. Felkérjük tehát az igen tisztelt közönséget, hogy ezen szük­ségletét kizárólag a villamosmű iro­dájában jelentse be, mert más hely­ről, vagy más cég által felszerelt villamos órákat hálózatunkhoz kap­csolni tiltva van. , A csendőraltisztek műsoros tánc­estélye. Az esztergomi csendőrosz­tály parancsnokság tiszthelyettesi és altiszti kara műsoros táncestélyt ren­dez. A táncestély folyó évi február 7.-én lesz megtartva Fürdő-szálloda összes helyiségében. Az estélyre az előkészületek már nagyban folynak. Kimondottan csendőraltisztibál Esz­tergomban még nem volt és úgy hisszük, hogy az érdekes bálnak nagy látogatottsága és sikere lesz. Aprított tűzifa és kiváló porosz szalon szén LORÁND SÁNDOR tűzifa- és szénkereskedőaél Gseroocb lános-út 59. szám alatt -:- Telefon: 101. kicsinyben és fuvartételekben leszállított áron beszerezhető Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára ; hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. HÍREK.

Next

/
Thumbnails
Contents