Esztergom és Vidéke, 1925

1925-04-02 / 27.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK 9HDEH VASÁRIAP ÉS CSŰTÖBTÖKÖH, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova á lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITAL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A nnmerns classnsrél. A kultusztárca költségvetésének tárgyalása folyamán a kultuszminisz ter felszólalása nyomán megint aktuálissá lett ez a tengeri kígyó, amelyről már oly sok szó esett a múltban és régmúltban. A kultuszminiszter nyilatkozata ismét abba a világításba helyezte a kérdést, amelyben a józanság és észszerűség szempontjából azt tekinteni kell, anélkül, hogy abba felekezeti tendanciót magyarázhassanak bele. A történelmi Magyarországnak különben is számban túltengő intelligenciája a trianoni béke folytán Csonkamagyarországba kénytelen beözönleni és itt ideiglenesen, vagy véglegesen elhelyezkedni. Ennek a helyzetnek eredménye az, hogy egyetemeink, különösen a budapesti, látogatottság dolgában messze felülmúlják azt a számot, amelyet a megcsonkított Magyarország a maga területén belátható idők folyamán elhelyezni képes lesz és így már most is előre veti árnyékát a nagyobbára tisztviselői állásra gravitáló főiskolát végzettek túlprodukciója. Numerus clausus nélkül ez a szám bizonyára még ijesztőbben megsokszorosodna, ha tekintetbe vesszük különösen a fővárosi lakosság ama, majdnem betegesnek mondható hajlandóságát, hogy gyermekeiből mindenáron magánál különb, úgynevezett tanult embert és tisztviselőt akar nevelni. Ennek a hajlandóságnak következménye az, hogy az ipari és kereskedelmi pálya, valamint a vállalkozás felé kevésbé fordul az érdeklődés. így hát a numerus clausus nem valami visszariasztó középkori kinzószer, amely félexistenciák teremte sét vonná maga után, hanem egy olyan törvény, amely Magyarország kényszerű helyzetének következménye és amelynek rendelkezéseit szülő és tanuló egyaránt ismerheti, így hát idejekorán módjában van mindazoknak, akiket e törvény rendelkezései kellemetlenül érintenek, azzal védekezniük, hogy a tudományos pálya helyett a tényleges megélhetést jobban biztosító gyakorlati pályára törekedjék. Ez a törvény nem áll útjában annak, hogy kivá'ó tehetségek, akiknek tudományos kiképzése nemzeti érdek, ne érvényesülhessenek. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a tehetségeket elriasz taná a tudományos pályától. Nem a tehetségeket, csak a tömegeket riasztja el, mert végeredményben az államrendszernek már jóeleve védekeznie kell egy fenyegető szellemi proletariátus bekövetkezésétől. Hogy épen zsidó polgártársaink sérelmezik ezt a törvényt, annak oka az, hogy nekik van legerősebb hajlandóságuk arra, hogy elődeiknek tradicionális foglalkozásaitól eltérve, fokozottabb kedvvel gravitáljanak a tudományos pályákra, amit az egyetemeknek és a középiskoláknak az a statisztikája bizonyít, miszerint dacára annak, hogy a zsidóság csak pár százezer lélekszámot tesz ki az országban, főiskolát végzett tagjainak arányszáma meghaladja a 60 százalékot. Mi a nyugodt és természetes asszimilációnak hívei vagyunk ugyan és a már generációk óta megmagyarosodott zsidósággal szemben nem akarunk a kiválasztás előjogával élni, de viszont azt sem tartjuk helyesnek, hogy a Magyarországba alig bevándorolt első generáció lepje el azokat a helyeket, amelyek elsősorban a benszülött magyarság számára biztosi tandók. Felhívás. Esztergom művelt közönségéhez t Trianon áikát különösen súlyosan érezzük mi esztergomiak, mert ép úgy, mint a török hódoltság korában; véghellyé váltunk. Éléskamránktól és fő forgalmunktól el vagyunk szakítva s így minden eszközt meg kell raj gadnunk, hogy enyhítsünk szomorú jelenünkön. Legszebb fürdő és üdülő helyeink megszállott területen vannak, ahová most már se elszegényedett voltunk^ se pedig hazafias érzésünk miatt nem mehetünk, iparkodnunk kell, tehát, hogy magyar véreink a Csonka Hazában is megtalálják azt a helyet, ahol pár hónapi tartózkodás után, megerősödve küzdhetnek majd a szebb jövőért. Esztergom fekvése igen kedvező a nyaralás céljaira, a takarékpénztár tulajdonát képező artézi fürdők a gyógyulást keresőknek szolgálatára állanak, de hogy a nyári idény alatt sokan tartózkodhassanak itt, csak akkor érhetjük el, ha minél több e célra megfelelő, kifogástalan bútorozott szobát bocsájtunk az ide kivan kozök rendelkezésére. A Balaton melletti falvak, közelünkben pedig Nagymaros, Visegrád, Verőce lakosainak szép jövedelmet biztosítanak a nyaraióknak kiadott szobák bérei, Ugyanígy Esztergom város polgárai is megtalálhatnák számításaikat, ha fölös szobáikat a nyári idényre méltányos áron kiadnák. Ezen célok elérhetése végett intézetünk készséggel és díjtalanul válalija a bútorozott szobák kiadásának a közvetítését,, ha erre vonatkozó megbízást vezérigazatónk, avagy bankirodánk (Szent Lőrinc-u!ca) f. évi április 15-ig megkapja. Esztergom Takarékpénztár R-T. Termeljünk több burgonyát. Esztergom város népe nem termeli meg a lakosság élelmezéséhez megkívánt burgonyát s a nagymennyiségű hiányt sokszor távoli vidékekről pótolja a szükséget ellátó kereskedelem. Pedig Esztergom égalja és talajviszonyai úgy a korai, mint a középérésű, nemkülönben a későnérő, burgonyafajták sikeres termesz-, tésére alkalmasak, miért is ajánlatos volna ha a termeíöközönség a város burgonyaigényét egész éven át kibírná elégíteni, miáltal az ő zsebébe folyna az a sok pénz, amit jelenleg idegeneknek fizetünk ki burgonyáért.) A korai fajták főképpen azokon! a területeken fognak beválni, ame-j lyeket a nap sugarai reggeltől estélig érnek és az északi szelektől védve vannak; magasabb fekvósűek pedig a késői fagyok ellen némi biztositékoí nyújtanak, ilyennek tartom én a várost északkeletről szegélyező szőlő hegység déli fekvésű részeit, ahol a szőlő kultúrát a filoxéra már nagy részben tönkretette. A középérésű fajták a sík területek homokos részein, végre a későn érő fajták inkább Hegymegett és az erdők mentén, a Méhes völgy tői a Bubánati malomig terjedő részeken fognak tért hódítani véleményem szerint. Burgonyának legmegfelelőbb az ősszel megtrágyázott és megszántott talaj, amelyet, ha nem gazos, tavasz* szal nem keli megszántani, hanem csak vasboronával duplán megjáratni és ültetni. A friss trágyázást szintén meghálálja a burgonya, sőt a fészek trágyázás is nagyban emeli a termést. Gyenge, vagyis sovány talajon csak kevés termés várható. Altalajrvizes, vagy árvizes területekre a burgonya nem %való, mert ha egykét napig víz alá kerül, föltétlenül kipusztul. Vetésre tyúktojás nagyságú, egészséges gumók használandók, apró gumók után kisebb lesz a termés. Ha tyúktojásnál nagyobbak a gumók, azokat széjjel darabolhatjuk úgy, hogy legalább 2—3 fejlett rügy, vagyis szem maradjon minden darabon. É széjjel metszett burgonyát elvetés előtt 1—2 napig levegőn állani hagyjuk, mely idő alatt a metszési lapon bőrszerű hártya képződik. Ültetésnél a metszési lap kerüljön alulra, a rügyek pedig felül legyenek. Azokat a metszett burgonyákat, melyeknek húsában a metszési lapon fekete vagy sárga sávot, vagy gyűrűt látunk, vetésre nem használjuk, mert a fekete sávosok gyűrű betegségben, a sárga sávosok pedig fodros betegségben szenved nek. A vetés április hó végéig tarthat, sőt még későbben is eszközölhető. Az ültetésnél vigyázunk arra, hogy a talaj ki legyen használva; oly sűrűn álljanak az egyes krumplibokrok, hogy azokat rendesen meglehessen tölteni. Ez esetben jó talajon a burgonya szára a töltögetés után egy-két hét múlva összeér, zárt felületet képez, amely minden közéje vetett növényt beárnyékol és tönkre tesz. Ezen okból a burgonya mindig külön ültetendő, mert csak így nyerhetünk teljes termést belőle. A korai burgonyaféléket az első kapálás után és a töltögetés után, 1 °/o os bordói lével permetezni kell, mint a szőlőt, de ez a munka kifizeti magát azáltal, hogy a korai burgonya már június végén, július és augusztusban eladásra kerül, amikor még magas árakat fizetnek érte a piacon. A későnérő Voltman-féle vörösburgonyát permetezni nem szükséges. A termás nagysága 30—150 q között ingadozik katasztrális holdanként. Ha mi a legnagyobb termésnek csak a felét birjuk elérni egyelőre Esztergomban, vagyis 75 métermászát, ez már akkora jövedelmet biztosit számunkra, amit a most nagyban művelt gazdasági növényeink egyikénél sem leszünk képesek elérni. Kubovich Ignác. A Szenttamási Napközi Otthon. A Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve Szenttamási Napközi Otthonára, a legutolsó kimutatás óta a következő adományok érkeztek : Budapestről 5,000.000 K, dr. Machovich Gyula 1,000.000 K, Esztergomi Iparbank 500.000 K, dr. Drahos János 300.000 K, dr. Csernoch János, dr. Kohl Medárd, Brutsy Jenő, Földmivesleányok Mária Kongregációja Horváth Sári útján 200—200.000 K, Brühl József 150.000 K, Kuppis Károly, Özv. Andrássy Jánosné, Andrássy Mariska, dr. Murinyi Endre né, Mayer János, Esztergomi Takarékpénztár, Grusz Ede, Schrank Ödön, dr. Berényi Zoltán, Parecco Vilmos, Gazdasági Bank, Molnár Ervin, Vermes Ignác, Isten nevében B., Vajda Ármin, N. N., dr. Zwillinger Ferenc 100—100.000 K, Kemény Lajos 75.000 K, Amerikából 63.000 K,Sz. R., Korentsy Mihály, Marosi Ferenc, Sándor Károlyné, Giegler Ferenc, Davidovics Ákosné, László Dániel, Eckstein Lajos, Schiffer Ferenc, Isten nevében, Krizsán Istvánné, Isten nevében 50—50.000 K, Szathmáry Béla 30.000 K, Belloyits Ödön, Vajda Ármin né, Seyler Vilmos, Kuti István VERMESNÉL április 1-tól április 10-ig mélyen leszállított árban lese minden cikk elárnsitva. Ajánlatos ezen kedvező alkalmat a mélyen tisztelt olvasó Közönségünknek most húsvét előtt kihasználni. Bitka alkalom 1