Esztergom és Vidéke, 1925

1925-03-08 / 20.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HEÖJELEHIK MI BD ES VASÁBIAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖK. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. % Daloljatok, daloljatok, — olvasom a Turista Dalárda mai hangversenyének műsorában az egyik dal szövegét, — dal az élet vigasza, dallal zengjen, daltói zengjen véges-végig a haza I•,« Ebben a néhány szóban benne van a Turista Dalárdának úgyszólván egész működési terve, egész munkaprogrammja. Daloljatok, hogy vigaszt merítsetek a dalból az élet ezernyi bajának, megpróbáltatásainak ellensúlyozásául s dalotoktól zengjen véges-végig a haza, hisz ha valakinek, úgy ennek a szegény mártírországnak, ennek a meggyötört, megtiport hazának van különösen szüksége a dalból fakadó lelki vigaszra. Szeretem a nótázó embert. Szeretem a dalos ember ajkáról szétsugárzó önbizalmat, szeretem lelkének frisseségét és ruganyosságát, szeretem a derűt és melegséget, mely egyéniségéből felénk árad. Nótázó emberek között mindig valami lelki nyugalom lesz úrrá fölöttem s az élet ideges hullámzása fölött jótékonyan csillapító hatással látom szétterülni a dal puha, szelíd olaját. . . Ha valaha, úgy igazán ma van szükség egészséges kedélyű emberekre, mikor a közélet tele van beteges gondolkozású emberekkel. Ha valaha, úgy ma van szükség a dal vigaszára, mikor még a jobb lelkeket is hatalmába keríti valami gyötrő le sötetelátás. Ha valaha, úgy igazán ma van^ÖÉákség a dal enyhítő, fáj* dalorn^SnrfpTtó álmrkózisára, hogy csillapuljon a nehéz honfibú s hazafiúi szívfájdalom . . . Daloljatok, mondják a nótázó turisták, daloljatok ti is s iparkodjatok velünk együtt megőrizni lelki világo tok frisseségét, kedélyetek ruganyos ságát, mert egy nehéz, bizonytalan jövő lehet sorsa közös mind nyájunknak . . . A Turista Dalárda mai dalosünnepe nagyon megnyugtató, felfrissítő, bizakodó hangulattal tölti el lelkünket. Megnyugtató benne a munkájukból ki érezhető erőteljes fejlődés és nyugodt haladás biztos tempója a mai nehéz életviszonyok között, felfrissítő a belőle kiáradó önbizalom határozott lendülete, öntudatos gesztusa s biztató az egyesülésükben, közös működésük szeretetében s szolidáris összetartozandóságuk ápolásában megnyilatkozó közös erős akarat és kedv. Daluk szépsége s változatossága a művészi célok felé törtető dalkultúrát ápolja ez Ősi kultúrájú s mégis vicinális erkölcsű város társadalmi életében s a szép felé való törekvés nehéz munkájában a kedélyre, a szívre kellemesen ható erőket összesíti őrömosztó ténnyé: vidámító dallá, lelkesítő énekké, gyönyörködtető összhanggá az élet bajainak feledtető árkánumául. . . Szeretem hallgatni lendületes erővel feltörő hazafias dalaikat, búsongó szép nótáikat, gyönyörű irredenta énekeiket, melyekkel bejárják e szűkre szabott ország határvárosait, hogy szétosszák bizakodó, reménykedő lelkük értékeit a csüggedők a kétkedők között, mint a mostani nehéz napok modern trobadúrjai . . . Ezért osztozom örömmel s velem együtt bizonyára legtöbb dalkedvelő polgára e városnak, a turisták mai dalosünnepének vidám, kedvderítő, lélekfrissítő hangulatában. Dr. K. A testnevelés fontossága Az 1921. évi 63. tc. szerint a testnevelésnek az a feladata, hogy az egyének testi épségének és egészsé gének megóvása, lelki és testi erejének ellenállóképességének, ügyességének és munkabírásának kifejlesztése által megjavítsa a közegészség ália potát, gyarapítsa a nemzet munka erejét. Ennek a törvénynek nen.es inten cióit minden hazafiasán gondolkozó polgárnak meg kell értenie. Minden tehetségével támogatnia kell azt a törvényt annak, akinek fáj az, hogy az ezer év óta Magyarországon élő magyar és magyarra lett társadalom most fejlődő ifjúságának kell visszaszerezni az ősi földet, a fejlett ipart és kereskedelmet s kell megszerezni azt a magas kultúrát, melynek birtokában képes csak a nemzet a saját nemzeti életét élni. Nem lehet közönyös és sokszor rosszindulatú ezzel a törvénnyel szemben a szülő, a gyám, vagy a gondjaira bízott ifjú munkaadója, ha ez a törvény a végrehajtás keretében néha rövid időre el is vonja az ifjút attól a foglalkozástól, amely pillanatnyilag hasznot hajt. Sajnos, városunkban gyakran előforduló'jelenség, hogy az ifjak nem jelennek meg a kötelező foglalkozáson a kívánatos mértékben. A városi tanácsnak módjában lenne nagyobb pénzbüntetéssel és rendőri közbenlépéssel az illetékeseket a törvény betartására szorítani, de ezt egyelőre lehetőleg kerülni óhajtja, s ezért felkéri a földmíves, iparos, kereskedő és minden más foglalkozási ágú szülőket és gondviselőket, hogy a gondjaikra bízott ifjúságot utasítsák arra, hogy a kötelező foglalkozáson jelenjenek meg. Magyarázzák meg az ifjúságnak, hogy amikor a korcsmákban, lebujokban testet, lelket ölő léha szórakozásokat keresnek, — ahelyett, hogy a gyakorlótéren, vagy tornateremben testüket edzenek, vagy tartalmas előadások hallgatásával értelmüket vérteznék fel a jövő életre — nem csak maguk és hozzátartozóik ellen vétkeznek, hanem a magyar haza ellen is. A testnevelési elfoglaltság nem terhes. Hetenként 2 óra és havonként egy vasárnap délután. Ezzel az elfoglaltsággal lényeges munkát senki sem veszít. A testnevelés intenzívebbé tétele céljából felhívja a városi testnevelési bizottság a városban állandóan letelepedett erkölcsileg megbízható azon férfiakat, akik az ifjúság oktatására hajlandóságot éreznek, (katonaviseltek, vitézek, volt tartalékos tisztek, tanférfiak, főiskolai hallgatók stb.) hogy mint oktatók a vármegyei testnevelési felügyelőnél (vármegyeház) jelentkezzenek. Az oktatók díjazása óránként 1 aranykorona. Az oktatók továbbképzésére a törvényhatósági testnevelési bizottság a nyár folyamán szaktanfolyamot rendez, melynek tartama alatt az oktatók napi 2 aranykorona pótdíjat elveznek.% A t

es nevelés érdekét szolgáló „Iparos és Kereskedő Ifjak Levente Egyesülete" folyó évi március hó 8-án d. e. 10 órakor tartja alakuló közgyűlését, a városház nagytermében. Erre a gyűlésre ezúton is felhívja a testnevelési bizottság a gondviselő szülők s munkaadók figyelmét és kéri, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország Követendő példa. A magyar középosztály az, mely minden ténykedésével a magyar nemzet megerősítésén dolgozik, fárad. Szellemi vezetés jutott osztályrészül, mely nem egyszer anyagi áldozatra is serkenti minden silány fizetése mellett is. A csévi példa fényes tanusága annak, hogy a falu intelligenciája, ha egyetért, nemcsak községének tesz megbecsülhetetlen szolgálatot, hanem nemzetmentő országos munkát is végez. Cséven az alábbi jegyzőkönyv tanúsága szerint „ Magyar Nemzetmentő Alap"-ot létesített az ottani tanítói és jegyzői kar. Feleslegesnek tartjuk kommentárt fűzni a nemes akcióhoz. Ime a jegyzőkönyv: JEGYZŐKÖNYV felvéve Cséven, 1925. évi február hó 19 én az iskolánkívüli ismeretterjesztő előadások előadóinak értekezletén. Jelen vannak: Stefkó Károly ig. tanító, Hacher Gyula jegyző, Dávid Tamás tanító, Sprinc Győző taní'ó és Pecsuk Árpád aljegyző. Stefkó Károly az értekezletet megnyitja s jelenti, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. 19 ismeretterjesztő előadásért összesen 380.000 koronát utalt ki az előadók részére. Hacher Gyula indítványozza, hogy ezen kiutalt összegből az előadói kar Magyar Nemzetmentő Alapot létesítsen, amelyből minden törvényes ágyból származó élve született, keresztény, Csév községi illetőségű, magyar állampolgár nemre való tekintet nélkül, a csévi állami anyakönyvi kerület születési anyakönyvébe történt bevezetése után, a csévi Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja által az illető újszülött nevére kiállított 5000 korona névértékű takarékbetétkönyvet adományoz, melyet a gyermek törvényes képviselője megőrizni köteles. Ezen alapítványhoz 500.000 korona szükségeltetik. Az előadóknak kiutalt 380.000 koronához a sajátjából felajánl 120.000 koronát s ezzel az 500.000 koronás alapítvány biztosítva volna. Bemutatja a kidolgozott alapszabályt. Ma, vasárnap délután 6 órakor van a „Turista Dalárda" Dalestélye a főgimnázium dísztermében a vaskapui menedékház és a dalárda javára. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért feleifis; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.