Esztergom és Vidéke, 1925

1925-03-05 / 19.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK EMDES VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Kisiparosaink bitele Bármennyire nagyhorderejűnek is tüntetik fel a kisipari hitelakciót, őszinte tárgyilagossággal állapítjuk meg, hoby elhibázott alapon indult és a jelenlegi adminisztrációs eljárá­sok mellett és a tőke csekélysége miatt nem látszik, hogy a súlyos válságba jutott iparosságon segítene. Köztudomású, hogy Csonkamagyar­ország területén több mint 150.000-re rúg a kisiparosság száma. 15 milliár­dos hiteltőkével hogy lehetséges a bajbajutott kisipart megmenteni attól, hogy ne legyen kénytelen üzemét feladni és éppen e munkanélküliség közepette szélnek ereszteni munka­sait? 10 milliárdból átlag csak 100.000 korona jut fejenként s ha csak min­den ötödik iparos veszi is igénybe, akkor is csupán 500.000 korona az a fejenkénti hitel, amennyivel az illetékes tényezők a mostohán kezelt kisiparosságot szanálni remélik 1 Ha minden ötödik iparosra számítunk átlag ötmillió minimalis kölcsöntőkét, akkor is 150 milliárd és nem 15 milliárd korona kell a több, mint 150.000 főnyi kisiparosság úgyneve­zett megmentéséhez. A váltók három havi lejáratra szólnak és legföljebb két alkalommal újíthatok meg s így az iparosok kilenchónapos hitelhez juthatnak. A váltók megújításának feltétele azonban az, hogy az idő­közi lejáratok alkalmával méltányos törlesztés történjék. Ez a méltányos törlesztés pedig nem más, mint a kölcsöntőke egyharmad része. A felső körök azt hiszik, hogy az iparosság e kölcsön révén mindjárt abba a kellemes helyzetbe kerül, hogy tör­leszthet is? Hiszen még az is kér­déses, hogy lesz-e annyi forgalma és jövedelme utána, hogy a 22 szá­zalékos kamatot megkeresse 1 Ha pedig törleszteni nem képes, akkor a „váltók megújításának feltétele" hiányában kölcsönét nem fogják meghosszabbítani s már csak három hónapossá lett a kilenc hónaposnak hirdetett kisipari hitel. Vájjon meg­segítés helyett, nem tönkretevője lesz-e ez az iparosságnak ? Hogyan egyeztethető össze az er­kölcsi érzésükkel az az intézkedés, hogy minden kérelmezőnek 50.000 koronát kell fizetni „nyomtatvány, portó stb." címen még akkor is, ha kölcsönkérelmével elutasították? Hi­szen a hitelnyújtóknak úgyis megvan a jövedelmük e kölcsönügyletekből, miért viselje még ezt is a kisiparos, aki talán az ötvenezer koronát is kölcsön kérte. Nincs munkaalkalom, a szájától kell elvonnia a falatot, hogy Ötvenezer koronát összekupor­gathasson, mellyel a kölcsönt meg­kérelmezi s végül elutasítják azzal, hogy kölcsönt nem kap, mert vagyo­nilag nem megfelelő! ? Hiszen nem kell más, minthogy a több, mint 150.000 kisiparos hitelért folyamod­jon s a megkövetelt 50.000 koronák révén több, mint hét és félmilliárd gyűl össze, ami egymagában éppen fele a kisiparosság megsegítésére ter­vezett 15 milliárd hiteltőkének. így nem kell más, minthogy kimondjuk azt, hogy tulajdonképpen a kisiparos­ságnak megkárosítottjai juttatják hitel hez azon csekélyszámú szerencsése­ket, kiket a felső fórumok hitelké­pesnek találtak. Ha csakis az abszolút elsőrangú biztosítékkal rendelkezők kapják meg a hitelt, minek akkor az Anker Biz­tosító Rt.-nak a szerepe és minek az a 4—5 százalékos biztosítási ju­talék ? És nem sérelmes-e az, hogy az „Anker" minden esetben, atelek­könyvileg biztosított kölcsönöknél is éppen ugy megveszi a maga jutalé­kát, mint a kezességi kölcsönöknél ? Hiszen amikorra azt a csekély 15 mii iárd koronát folyósították, az előre levont kamatokkal csaknem húsz­milliárd lett belőle. S ha az „ Anker" átlagos jutalékát, illetve biztosítási diját2°/o-nak vesszük, akkor is mintegy 980 milliót tesz ki az összeg, amit a kisipari hiteleken keres. Ha pedig egyáltalán nem, vagy csak igen cse kély esetben kell esetleges reszkiro­zást viselni, szükséges-e egyáltalán, hogy annyira megdrágítsak az amúgy is válsággal és súlyos adókkal s a megélhetés nehézségeivel küzdő kis iparosság hitelét. Miért kellett a kis iparosság „támogatására" előirány zott csekély 15 milliárdot ugy folyó­sítani, hogy azon a Pénzintézeti Köz­pont, az „Anker" biztosító is keres­sen ? Csoda-e, ha azt az érzést kelti minden iparosban e hitel akció, hogy tulajdonkeppen egy-két nemipari in­tézmény felsegélyezéséről van szó s nem arról hogy a kisiparosságot mai kedvezőtlen gazdagsági viszonyok között olcsó hitelnyújtással megment­sék ?! £1 kellett mondanunk a fen­tieket, mert azt látjuk, hogy az ipa­rosság megsegítése, támogatása és megmentésének cégére alatt volta­képpen a kisiparosság tönkretételét és teljes vagyoni leromlását mozdít­ják elő. Csendes éjszakában pásztortüzek mellett a messzi Hanságban felsír valahol egy szivettépő nóta. Minden csendes, néma, csak úgy néha-néha hallatszik a nádas panaszos súgása. Susog a nád, zokog a dal, s aki azt a nótát zokogva dalolja, fáj annak a szíve, remegő a hangja. És ebbe a fájó, panaszos nótába nádi bölömbika hangosan kiáltja: lesz még vidámabb dal a magyar Hanságba', nem ma­rad ám árván a Fertő tájékén ma­gyar nótát váró százezer madárka ... Felkapja a hangot lágyan hajladozó, ingó-bingó nádszál barna bóbitája s továbítja szépen, titokban, csendesen lápi lidércfénynek szaladása mentén mindennap e titkos, vágyó üzenetet. Körbe-körbe futkos a nagy, szent üzenet a Fertő-tó partján miközben felzokog a fájó, síró dal valahol nagymessze a Hanság szivében pásztorlegény ajkán. Esztergom, 1925. március 3. Rd. Ünneplés. A Belvárosi Kath. Ol­vasókör nagytermében kivitelben na­gyon szép, értékében pedig bensősé­ges ünnepély volt mult vasárnap. Mátéffy Viktor prépost plébános, nem­zetgyűlési képviselőt nevenapja al­kalmával ünnepelték az olvasókör­ben elhelyezett egyesületek. Az ün­nepélyen a székeskaptalan több tagja es a város intelligenciájának nagy része a polgármesterrel elén szintén megjelent. Az óriási terem zsúfolásig megtelt földművesekkel, aki Mátéffyön­zetlen fáradozását eképen köszönték meg. Teljesen bizonyos az, hogy Mateffy fáradozása nélkül a belvá­rosi földművesek nem lettek volna képesek a mostani palotaszerű ol­vasókört felállítani. A pompásan si­került ünnepély megrendezése körül Béres István s. lelkész fáradozott. Halálozás. Rothnagel Jánosné sz. Mátéffy Vilma f. hó 3án Léván hosz­szas betegség után az Urban elhunyt. Temetése ma, csütörtökön van Lé­Az elhunytban Mátéffy Viktor pré­post-plébános nővérét gyászolja. Má­téffy és Rothnagel családok iránt vá­rosszerte általános a részvét. Adomány. T. I. 20.000 koronát adott a vaskapui Mária-szoborra. Helyreigazítás. Az Esztergomi Turista Dalárda március 8-án, vasár­nap tartandó hangversenyéről közölt előzetes értesítésünkben tévedésből jeleztetett a hangverseny kezdete esti 8 órára, mert a dalestély vasárnap este 6 (hat) órakor veszi kezdetét a főgimnázium dísztermében, A meg­hívók a turista egyesület tagjai ré­szére csütörtökön küldetnek szét, de a hangverseny nyilvános lévén, a belépés nincs meghívóhoz kötve. Számozott ülőhelyre a jegyek csütör­tök déltől kezdve kaphatók a Hattyú (Rottár) drogériában (Kossuth L.-u. 15), árai: 1—5. sor 25 ezer, 6—10. sor 20 ezer, 11—15. sor 15 ezer állóhely 10 ezer korona. Diákjegy a szombat esti főpróbára 3 ezer korona. A dalestély műsora igen magas szín­vonalú s rendkívül változatos. Csupa kiváló, pályadíjnyertes énekszámokat tartalmaz s felöleli az énekköltészet összes válfajait. Esztergom város zenekedvelő s műértő közönsége kétségtelenül rokonszenvesen fogadja s támogatja a helybeli és helyi célok megvalósításáért fáradozó szereplők nehéz munkáját, mellyel egy kellemes estét kivannak szerezni a turista­egyesületet oly melegen támogató esztergomi lelkes közönségnek. „Nero" szenzációs világattrak­ció szombat és vasárnap a Kul­tur Mozgóban. Segédjegyző választás. Február 27-én ment végbe Csolnokon a segédjegyző választás Reviczky Ele­mér főszolgabíró elnöklete mellett. A nagyszámú pályázók közül a községi képviselőtestület egyhangúlag Mihalik János oki. jegyző, joghallgatót vá­lasztotta meg, aki már ideiglenes alkalmazásban is elismerésre méltó működést fejtett ki a községi ad­minisztráció terén. Orvosi nagygyűlés. A magyar or­vosok Friedmann-Társasága f. hó 8 án tartja Újpesten első nagygyű­lését, melyen dr. Scheiber Győző orvos is tart előadást^ Fried mann oltás a gyakorló orvos kezében" címen. Jótékonycélú előadás Tardo­son. A tardosi ifjúság Lindscheidt Nándor rk kántortanító rendezése alatt f. hó 21—22 én Rátkay László az „Árvalányhaj" című színdarabját adta elő. Az előadás tiszta jövedel­mét, 1,000 000 K-t, az ottani orgona javítási céljaira ajánlották fel. Megindul a helyi hajó-forga­lom. A M. F. T. R. budapest—dö­mös—esztergomi vonalon egyelőre egy személyhajójáratot akként indít, hogy a hajó Budapestről Esztergomba március 7-én 14 óra 20 perckor, Esztergomból Budapestre március 8-án 4 órakor indul. Az Operaház együttese a Zene­egylet estélyen. A m. kir. Opera­haz együttesének fellépte lesz a Zeneegylet XVIII. hangversenyének olyan művészi eseménye, mely az eddigi sikerek között is párját ritkítja. A bájos szépségű Kruyswyk Annie, a csengő hangú Eitner Irén, a lyrai hangú Závodszky Zoltán és az erő­teljes mély bariton Komárömy Pál, Pető Imre az Operaház jeles és nagy­tudású karmesterének vezetésével mutatják be a március 16 i estén tudásuknak javát. Az est szenzációja lesz, hogy városunkban először fog önálló opera teljes egészében az Operaház kosztümjével szinrekerülni és pedig Mozart: „Színigazgató" c. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára s hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőséé nem ad vissza. HÍREK.

Next

/
Thumbnails
Contents