Esztergom és Vidéke, 1925

1925-03-01 / 18.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1925. március 1 zúzmarás hátamat... De valahogy úgy fájt a napsugár csókja, ébresz­tőnek mintha nagyon korán volna; jobb lett volna csak úgy álmodni, fájó sebeimet soká elfeledni, vagy ha ébreszt immár tavaszi napsugár, ébresszen életre, igaz gyöngyéletre, mint akkor, mint egyszer valamikor régen .. . Karommal kell átölelnem mást is . . . Szomorún bólingat rám a Lajta orma, búsan hajlik rám fe­kete árnyéka . . . Síró panaszokkal hangzik fel az ének, százezer ma­dárka csak úgy ébred: mikor lesz már egyszer napsugaras tavasz, mi­kor lesz már egyszer magyar nagy­hansági tavasz ??!... Eljöjj, eljöjj közénk és nézd meg panaszunk, s mond el mindenkinek: nagy a mi fájdalmunk." Ezt az üzenetet hozta el énnékem csendesen, titokban egy csillagos estén nagy hansági szellő csendes, síró szava . .. Esztergom, 1925. február 27. Rd. Turistáink ünnepe, A Magyar Turista Egyesület Esz­tergomi Osztályának egyik megalapí­tóját és leglelkesebb tagját, Brilli Gyulát a budapesti Csütörtöki Asztal­társaság még a mult év nyarán tar­tott 30 éves jubileuma alkalmából tiszteletbeli tagjává választotta. Külö­nösen értékes ez a kitüntetés azért, mert a M. T. E. magvától ered, a Csütörtökiektől. Olyan ez a testület a M. T. E.-ben, mint az emberi szer­vezetben a szív. A Csütörtökiek és a M. T. E. ne­vében Binzberger Lajos, a Csütörtö­kiek elnöke, Gally János athaeneumi igazgató, a M. T. E. és a Magyar Turista Szövetség alelnöke, Laiszky Jenő, az Élet irodalmi rt. igazgatója és Schwott Frigyes nagyiparos jelen­tek meg és nyújtották át Brilli Gyulá­nak a művészi kivitelű díszoklevelet nagyszámú esztergomi turista jelen­létében. Brillit láthatóan meghatotta Csütörtöki barátainak meleg ragasz­kodása, amit az esztergomi osztály nevében Farkas Elek díszelnök külön is megköszönt. Brilli Gyula nevéhez fűződik az esztergomi osztály kitűnő megszer­szervezése. Rövid két év alatt az esztergomi egyesületek között első­nek küzdötte fel magát elevenségé­vel, mozgékonyságával és tagjai nagy számával. Bámulatos volt az a lel­kesedés, mellyel rendezték a heti kirándulásaikat, bejárták a városun­kat körülvevő > bércek vadregényes tájait, ahol olyan természeti szépsé­gek tárultak eléjük, melyekről a kor­zót rovó városi embernek sejtelme sincsen, ötven évvel ezelőtt a diák­ság szokta bebarangolni Esztergom ezen elrejtett, csak a madaraktól látogatott berkeit, a sasoktól meg szállott sziklákat; felkutatták a kris­tály vízű forrásokat. „Az esztergomi kath. nagy gymnasium" egyik turista­lelkű régi diákja, Krajcsovits Lajos meg is írta az esztergomi kutak tör­ténetét. A régiek ilyen helyeken tar­tották a majálisokat. Régen volt mindez. Az emberek el is feledték. De Te felújítottad, Brilli Gyula. Amint a tanító oktatja a gyermekeket, úgy kedveltetted meg az emberekkel a természetet. Észre­vétlenül megtanítottad az embereket, hogy szeressenek két nagy kincset, az egészségüket és a természet gyö­nyörűségét, áldásait. Erről meggyőződtek a budapesti turistatestvérek is és elismerésüknek látható formában is kifejezést adtak. Ezen kitüntető írás egyik jellemző, beszédes tanulsága a Te becsületes egyéniségednek, Brilli Gyula. Nem vagy közéleti nagyság, akinek sok­szor fáradhatatlan, sikeres munkál­kodása mindig szem előtt van, ahol az elismerés tehát nem is maradhat el. Te szerényen, titokban, szinte elrejtőzve cselekedtél mindig, hogy senki ne lásson, senki meg ne dicsér­jen. Kevesen tudják, hogy az ide­gen forgalom erős fellendülésében milyen nagy részed van. Az esztergomi turisták is egyéni­ségednek megfelelően meghajtják Előtted elismerésük, tiszteletük és szeretetük szerény zászlaját. Szegény­ségünkben csak egyet nyújthatunk Feléd, jó öreg „Gyula bácsink": a szívünket. Nem sok, de tiszta és őszinte. De a mezei, erdei barátaink is tudomást szereznek majd róla, hogy megörvendeztettek Csütörtöki testvé­reink. Eddig még csak a hóvirág tisztelgett Előtted patyolat-fehér ruhá­jában. Langyos tavaszi szellő csók jának érintésére hogy fognak köszön­teni Téged sorban az egyszínű, édes­illatú mezei virágoki Hogy fog ka­cagni Örömében a gerlice, mikor meg­lát, rázendít nótájára a madarak tenoristája, a sárga rigó, melybe bele­búg mély hangjával a nagybőgős, a vadgalamb 1 A kakuk pedig százat fog kiáltani. És mikor mindezt látva, hallva, megállsz a természet nagy templo­mában, hirtelen felfelé tekintesz, mert onnan is ének hallatszik. A bóbitás pacsirta száll az ég felé és hangosan hirdeti: ime ismét megjelent köztünk régi, kedves barátunk, jóakarónk, hála Néked érte mindenható Istenünk! Varsányi Ignác, Hódoló ünnepség. Ma, vasárnap este 6 órakor az Esztergom-Belvá­rosi Kath. Olvasókör, az Esztergomi Földmíves Ifjúsági Egyesület és Föld míves Leányok Mária Kongregációja Mátéffy Viktor prépost-plébános, nem­zetgyűlési képviselő tiszteletére név­napja alkalmával szép műsorral hódoló ünnepélyt rendez. Belépődíj nincs. Böjti beszédek. A vízivárosi plébánia téplomban a böjti ájtatosság minden pénteken délután 6 órakór lesz. Böjti szónokok: Németh István szemináriumi spirituális, dr. Szabó Vendel theológiai tanár, dr. Tichy Gyula theológiai tanár és Keményfy K. D plébános. A szenttamási kál­várián a böjti ájtatosság minden pénteken reggel fél 8 órakor tartatik szt. beszéddel. Hangverseny. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának kebelében működő s a város közön­sége előtt oly népszerű Esztergomi Turista Dalárda jövő vasárnap, már­cius 8-án este 8 órakor a főgimná­zium dísztermében igen előkeld s nívós műsorral dalestélyt rendez. A dalárda egy évi ujabb, komoly és valóban sikeres munka eredményéül olyan kiváló műsort fog adni, mely minden tekintetben igazolni fogja azt a nagy haladást, melyet a dalárda egy év előtt tartott hangversenye óta is tanúsított. Műsorán három pálya­díjnyertes férfikar, egy női- és egy férfi-szóló, több kedves apróság sze repel s a műsor keretében fog elő ször bemutatkozni a dalárda kere­tében külön ez alkalomra szervezett női vegyeskar is. Ez alkalommal fel fogják újítani néhai dr. Földváry Ist­vánnak „Fáry kútja" című költemé­nyét is, melyet az Esztergomi Dalár­dának 1875. évében, tehát éppen 50 év előtt tartott hangversenyére írt s adott elő az országos nevű poéta­szerző. Ha még azt is eláruljuk, hogy helyi szerzők énekszámai is bemuta­tásra kerülnek ez estén, akkor máris többet árultunk el, mint amennyit szándékunk volt. A dalestélyen elő­adandó Összes énekszámairól teljes szövegű műsorral fog kedveskedni a zenekedvelő közönségnek a dalárda. A dalestélyre szóló meghívók már a jövő héten szétküldetnek, de termé­szetesen a dalárda örömmel lát bár­kit vendégül nyilvános hangversenyén. Tudományos kitüntetések. A helybeli Régészeti és Tört. Társulat­nak is megtisztelése, hogy két tagja: Bella Lajos tiszteleti tag és Hilleb­rand Jenő, a bajóti ásatások vezetője nagy tudományos kitüntetésben ré­szesült. Bellát a Magyar Régészeti Társulat választotta tiszteleti tagjává, Hillebrandot, aki a Nemzeti Múze­umban igen értékes tudományos ered menyeket ért el, a mai régeszet leg­kiválóbb tekintélye, Brenit abbé egye­nes kívánságára kiküldöttek Parisba, sőt ezidőszerint arról van szó, hogy Északamerikában fog egy ideig a trentoni őstelepek föltárásában és fel­dolgozásában működni. . Az Esztergomi Kath. Legény­egyesület f. évi március hó 4-ér este fél 9 órakor saját helyiségében (Deák-ucca) Jókai-ünnepélyt rendez melyre az egyesület jóbarátait, ren des és pártoló tagjait szeretettel meg líyja az Elnökség. Műsor: 1. Az egyesületi dalárda éneke. 2. Hava: stván: „Prológus Jókai 100-ik zületésnapjára". Szavalja: Roth An or e. t. 3. Ünnepi beszéd: Mondja: émeth Romuald bencéstanár. 4. Ifj. lassies Gyula:. „Mondj mesét Jó­kai". Szavalja: Éliás István e. t. 5. Zongorajáték. Játsza : Ammer Józse belv. karmester. 6. Az egyesület dalárda éneke. A Zeneegylet XVIII. hangver senye márc. 16-án oly eseménye lesz városunk zenei életének, mely az eddigi ritardus esték között is első helyen fog állani. Mert első izben történik, hogy nem csak egyes dalok (zenekari művek), hanem tel­jes, önálló opera és még hozzá Mozart opera fog szinre kerülni a m. kir. Operaház kiváló együttesével, amelynek tagjai között Kruyszvyk Annie, Eitner Irén, Komáromy Pál, Závodszky Zoltán, Pető Imre jönnek el hozzánk, hogy művészetükkel felejthetetlen estét szerezzenek min­den bizonnyal hálás közönségünknek Jegyek az estére 40, 30 és 20 ezer koronáért Brutsy Gyula díszműkeres kedésében előre válthatók. Az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat iránt a legmagasabb helyről is megnyilvánult a bizalom és érdeklődés, őeminen ciája a bibornok-hercegprimás, aki a társulatnak kezdettől fogva alapító tagja, 500.000 korona adományt kül­dött. A lelkes támogatás jele az is, hogy Etter Jenő tokodi bányaellenőr 3 aranykoronával lépett be a rendes tagok sorába. Az összes tagok száma a 300-at felülhaladja. Most már biz tos hírt adhatunk az ünnepi közgyű­lés napjáról is, mely végérvényesen f. évi március 25-ére lett kitűzve. Ekkor jelenik meg az „Esztergom Évlapjai" jubiláris száma is, mely nek díszpéldányát az ünnepelt arany misés Főpásztor a közgyűlésen veszi át. A mai színvonalon tartott folyó irat ünnepi kettős számának meg jelenése maga is eseményszámba fog menni, mert az nemcsak m iradandó emléke lesz a jubiláris évnek, hanem jelentős határköve és megnyitója a 30 éves múltú társulat új korszaká­nak. A jubiláris számot a társulat tagjai egész évi tagilletményül kap­ják. Bolti ára 3 aranykorona lesz. Az Esztergomi Polgári Egye­sület ezúton kéri fel tagjait, kik a jubileumi csoportképen részt óhaj­tanak venni, hogy f. hó 15-éig Albrecht Ferenc fényképésznél (Kos­suth-utca) a felvétel céljából jelen­jenek meg, mert ezen határidőn túl jelentkezni nem lehet. A felvétel díja 170.000 kor., mely összegért minden egyes résztvevő 2 vizitképet és a nagy csoportképről egy másolatot kap. Azok, kik a felvétel díját már kifizették, de a fenti határidőig nem jelentkeznek felvételre, visszatérítést nem kapnak, s a befizetett összeg az egyesület tulajdonába megy át. Ajánlat. A sokat emlegetett ha­lastó ügye ismét felszínre került. Illetékes helyről nyert értesülésünk van felőle, hogy Toldy János, Meiz­ler János és Schwach Sándor aján­latot adtak be a városhoz a halas­tóra vonatkozólag. Az ajánlat követ­keztében nemsokára alkalma lesz a városi képviselőtestületnek foglalkoz­nia a sokat hánytorgatott halastóval. Kívánatos volna, hogy végre vég­érvényesen döntsön a képviselőtes­tület ebben az ügyben. Fásítás. Esztergom kopár utcáira végre megérkeztek a kiültetendő fák. Dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsos, a szépészeti egyesületnek elnöke nagy apparátussal fogott a fák kiültetéséhez Most már gyorsan tűnnek el a so­kat emlegetett gödrök. Úgy tudjuk, hogy a fák kímélésére kiadott ren­delet nem írott malaszt csupán, ha­nem a rendőrség egész energiával hajtja azt végre. Reméljük, hogy a megértő közönségnek nem sok al­kalma lesz a rendőrséggel összeütkö­zésbe jutni. Bronzkori leletek Sárisápon. Sárisáp határában, a Metternich ura­dalom egyik tábláján szántás közben anyagedényekre bukkantak. Nyom­ban utána ástak és ennek eredmé­nye 12 kisebb-nagyobb edény lett, melyek a bronzkor újabb szakából való sir urnájának és mellékletelnek bizonyultak. Posch Sándor jószág­felügyelő, aki az ügyet nagy jóindu­lattal karolta föl és a leletről értesí­tette az esztergomi múzeumot, a le­let helyén nagyobb arányú ásatást is lehetővé tesz, mely a közel jövő­ben fog megtörténni. — Nagyobb gyarapodásban részesült a múzeum Laiszky Kázmér részéről is, aki egy XVII. sz. vaskardot és egy XV—XVI. századi ezüst öntő tégelyt ajándéko­zott a múzeumnak. Tavaszi kalapokat — hozott anyagból is — jutányosán készít Csókás Ilus Deák F.-u. 53. Anton Pichler-, Bossi-, Hückel­és Reiniger-kalapok egyedüli eláru­sitása a tavaszi szezonra, nagy vá­lasztékban, mindenféle színben; va­lamint az összes legújabb úridivat, utazási cikkek és sportárú legnagyobb választékban és olcsó áron csakis Herczegh O. Lajos úridivat és sport­árú üzletében (Szt. Lőrinc-utca) kap­hatók. „A fehér apáca" az idény leg­szebb és legcsodásabb filmje szom­bat és vasárnap lesz a Kultur Mozgó műsorán. Lilian Gish a főszererep­ben. Budapesten oly sikert aratott ezen film, amihez fogható példa nem volt. A szereplők olyant produkáltak, amilyet filmen eddig nem produkál­tak. Látjuk a Tezuz kitörését, egy vízár tombolását és látunk sokat olyant, amit eddig nem láthattunk. Kedden egy érdekfeszítő regény „A kaland" címmel kerül műsorra, mely­nek főszerepét Barbara La Marr az egyik legszebb amerikai színésznő alakítja. „A kaland" nem a minden­napi kalandorregények sorozatából való, hanem egy gyönyörű film, mely minden kényes izlést kielégít. Legközelebb jön „Nero" világattrak­ció 10 felvonásban.

Next

/
Thumbnails
Contents