Esztergom és Vidéke, 1925
1925-02-19 / 15.szám
„A Csata" Calude Farrere leghíresebb regénye, a Irancia filmgyártás tökéletes produktuma kerül az esztergomi közönség elé szombat és vasárnap a Kultur Mozgóban. A Pompás film a japán-orosz háború legkiemelőbb eseményét, a csuzimai ütközetet hozza elénk, a nevezetes csata minden nagyszerűségével és borzalmával. Legközelebb jön a fővárosi Corvin Színházzal egyidőben „A fehér apáca" Marion Grawford világsikert aratott amerikai filmregénye 12 fejezetben. Főszerepet Lilian Gish alakítja, akit új rendezője teljesen átalakított művészeteben. Felvételei Olaszországban történtek. Felhívás. Özv. Muzsik Árpádnénak Jánosutcai szatócsüzletet átvettem. Felhívom Muzsikne üzleti hitelezőit, hogy követeléseiket február 28-ig jelentsék nálam be, mert ellenesetben azok kifizetéseért felelősséget nem vállalhatok. Nagy János ttszerkereskidő. Eladó \ egy sertésól és két baromfiketrec. Cim Attila-ucca 2. szam. 100 kg-os tételekben is kapható Széchenyi-ter 8. i szalonbútor, ajtók, ruhaazekreny, márványasztal, kukorica, kőmives bakok Saechenyi-tér 13. szam alatt. Heti kamatra bUU " 1,elyte kih0 lyezaető. Cim a Kiadóban. knnuwtál* 40 — Ö(J kötetből álló, kiváló vinUllj Villi laghírű iron művei eladó. Megtekintnető Krica női ruhakészítőnél Kossuth Lajos-ucc4 34. egy szobakonyha és mellekneiyisegekkel ellátóit lakást keres, esetleg lakasert takarítási, lőrést vagy hasonló mun&at elvállal. Cim a Kiaclooan. 2^7ühaiikf>7hfil eladnám Hegytető-ucca 2. O&aUalläGtUUI szaum jókarban levő há. zamat, melyben vetél esetén 1 szoba és konyhából álló lakás elfoglalható lesz. Komoly érdeklődők forduljanak Tomaisek Ven. dei háztulajdonoshoz Hegytető-ucca 2. szam. Flflrilí * tíiíete " lar » íii fejőstehén SzentgyörgyLlttUU mezőn Mezó-ucca 7. szam alatt. Eladó í a Basa-utca 7. számú gazdasági ház, esetleg két részletben is. Bővebbet Ferenc József-út 61. szám. Eladó í a Kolos-úti dűlőben fel hold szőlő, mely házhelynek is alkalmas. Bővebbet Kossuth Lajos-utca 70. sz. I ridiMionóe Jü vé 'ú- 9 éves kanca folyó LUOTlCI Cd. 21-én délelőtt 11 Órakor Esztergomban a Kossuth Lajos-uccai laktanyában nyilvános árverés ala bocsájtatík. Apritott száraz tűzifa tárSS? doan kapható kívánatra bármely mennyiségben házhoz szállítok. Madarász Géza Vörösmarty-utca 8. a rendőrség mellett. és egy járgányos teljesen jó szecskavágo eladó Epölön. Cim Bozó József Fürdő Szálloda Esztergom. angol kosztümök, köpenyek és francia ruhák készülnek Lédergerber divatszalonban Esztergom, Kossuth Lajos-utca 54. sz. Flnilfí Balassa Bálint-utca 30. számú ház, LlttUU mely áll: 2 egyszobás és egy kétszobás utcai, i tgyszobas udvari lakásokból, azonkívül épített pince és nagy kert tartozik a házhoz. Értekezhetni lehet Molnár Károly tulajdonosnál déli 10 óráig ugyanott. Eladó olcsó áron egy faragott hálószoba bútor Simor János-utca 10. sz. alatt. CUilfj Kálváriai-utca 25. szám alatt egy LldUU aug használt hálószoba bútor, sezlón, asztali székek, függönyök ágy és , asz. tal terítők'és egyéb ruhaneműek. Érdeklődni lehet bármikor ugyanott 8 tulajdonosnál. Eladó két darab kútfej Honvéd-utca 56. szám alatt. Einriß* egy jókarban lévő igás szekér. Cim LlaUU Dorogi-út 21. szám. Kifliin azonnal e sy műhelynek, raktárnak, IMttUU esetleg üzletnek is alkalmas helyiség Kossuth Lajos-utca 22. szám. Flflríiik 2 db> 600 ' 1 db * 700 ' 1 db * 800 LlttUUK literes boros hordó ós egy új szőlőőrlő Bercsényi-utca 8. Szentgyörgymező. egy utcai bútorozott szoba külön bejárattal. Azonnal beköltözhető. Cim a kiadóban. A pestvidéki kir. törvényszéktől. B. III. 7127—9—1922. sz. A MAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN 1 A pestvidéki kir. törvényszék, mint büntető bíróság rágalmazás vétsége miatt Oriskó János ellen a vádtanácsnak B. 7127—4—1922. számú vádhatározatában foglalt vád felett dr. Kecskés Gábor kir. ítélő táblai biró mint elnök, dr. Barla Gerő kir. itelő táblai biró és Somogyi Jenő kir. ítélő táblai biró, valamint dr. Kath Ferenc kir. törvényszéki joggyakornok mint jegyzőkönyvvezető részvételével, dr. Heppes Ferenc kir. ügyésznek mint közvádlónak, a szabadlábon levő vádlottnak és dr. Szende Sándor ügyvédnek mint védőnek jelenlétében Budapesten 1923. évi március hó 28. napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján vád és a védelem meghallgatása uián meghozta a következő ÍTÉLETET: Oriskó János vádlott, 46 éves, r. kath. vallású, esztergomi születésű, esztergomi lakos, magyar állampolgár, városi napidíjas, két gyermek atyja, katona volt, vagyontalan, 4 polgárit végzett bűnös 1924. évi XLL tc. 1. §-ában ütköző a 3. §. & bek. 2. pontja szerint minősülő és a 9. §. 6. pontja szerint felhatalma zásra üldözendő rágalmazás vétségében, amelyet úgy követett el, hogy Esztergomban a forradalmi törvényszékhez 1919. július hó 29-én beadott és 356—1919. sz. a. iktatott beadványban foglalt következő kijelentésekkel: „Közismert dolog, hogy dr. Gönczy Béla melleit alig három évtized alatt 4 vagy 5 gondnok ment tönkre, mindtől emberfeletti munkát követelt s mikor egészségi állapotuk a közismert Gönczy-féle bánásmódtól megrendült, kitekerte a nyakukat. Az üldözésben dr. Gönczynek már begyakorlott módszerei vannak — baculusa van. Más fajta baculust tűz zel vassal pusztítják és az ilyent diadalmaskodni hagynak. Elődöm 5—6 gyermekkel évi 1000 korona (fizetésért) éhbérért teljesítette azt a munkát, amit 2 szorgalmas kezű ember alig volt képes elvégezni. Ennek dacára dr Gönczy durva embertelen természete tönkre tette s miután az amúgy is több munkaerőnek megfelelő munkát elvégezni képtelen volt, dr. Gönczy Elvtárs, a nemesszivű etiiberoarát — a katholikus szeretettől áthatva — kicsavarta kezéből a kenyeret. Dr. Gönczy lelkileg teljesen tönkrement ember és szenvedélye az alkalmazottak üldözése és kínzása, hogy saját önfeláldozó tevékenységét magasztalhassa. Hallottam, hogy dr. Gönczy a gondnoki állást ígérgette egy olyan embernek a gyermeke részére, akitől szívességeket kapott Gönczy ós dr. Gönczy terrorja és lelketlen bánásmódja és a háború folytán megsokszorosodott teendőim annyira kimerítették szervezetmet, hogy sem enni, sem aludni, sem dolgozni nem tudtam. Szóval 13 évig gyötrelmes szenvedéseim kimerítették szervezetemet. Ismerve dr. Fönczy embertelenségét, féltem, hogy állapotomat kihasználja ellenem. Dr. Gönczynek bosszuszomját ezen ítélet nem elégítette ki. Hamisítással vádolt meg és elmozdításomat kérte. Hivatalból nyugdíjazni akartak, de kértem, hogy ezen ocsmány rágalommal nem mehetek nyugdíjba. Hamis vád és esetleges szenvedéllyé vált rögeszme tehát, hogy hamisítottam és sikkasztottam. Már többször hallottam, hogy dr. Gönczy fotográfiát (mutat) mutogat és folyton rágalmaz mellette, de azt hiszem, hogy ezen fényképfelvételek szemfényvesztésül használtatnak, mert ezzel Gönczy mindenkinek beakarja beszélni, hogy hamisítás van lefényképezve. Én is láttam ezen fényképeket és azon saját kezem által végzett számításokat látok, melyek nem jók. Magam is azt mondom, hogy az nem jó, de hamisítást nem lehet ráfogni, mert más a hamisítás és más a hiba. S hogy a külső munkáktól kimerült idegzetem felmondta a szolgálatot annak dr. Gönczy Béla elvtárs kórházigazgató az oka, mert ő igen jól tudja, hogyan lehet a munkás embert tönkre tenni és kenyerétől megfosztani. Hogy a kórházban dr. Gönczy Béla elvtárs embertelenül bánt velem, egyedül annak köszönhetem, hogy proletáröntudattal, egészségem feláldozásával végeztem kötelességemet. Irányomban való ellenszenve onnan szárma zik, hogy az apácákat sértette azon eltárásom, hogy a bevásárlásokat nemcsak aláírtam, de azt a beadott jegyzék szerint súlyra és darabra is megmértem. Mindezen adatok eléggé bizonyítják, hogy dr. Gönczy elvtárs csak a kanonokok és az apácák óhajának akart eleget tenni, hogy engem a kórházból eltávolítson, mert addig nem tudta, hogy szabadságot kértem egészségem helyreállítására és utána fegyelmi vizsgálatot kértem magam ellen, addig nem volt semmi baj, de mikor megtudta mindezt, elmegyógyintézetbe akart vitetni és elcsapatni, mint azt pár elődömmel megtette. Dr. Gönczy elvtárs azt hozta fel panaszul a forradalmi törvényszék előtt, hogy a mult korma nyok hatóságai nekem kedveztek és takargattak és őt nem hallgatták meg. A valóság pedig az, hogy a volt kormányok hatóságai is emberek voltak és átlátták, hogy Gönczy elvtárs dühtől elvakult kiabálása nem egyéb szeszélyes bosszúnál és afölött való félelménél, hogy ha visszakerülnék a kórházhoz, mint öntudatos proletár tudnám kötelességemet, hogy hova forduljak szükség esetén." Dr. Gönczy Béla kórházi főorvos ról, mint közhivatalnokról hivatala gyakorlására vonatkozólag oly tényeket állított, melyek valóságuk esetén ellene részben bűnvádi, részben pedig fegyelmi eljárás megindításának okai lehetnének. A kir. törvényszék ezért: Oriskó János vádlottat az 1914 évi XLL tc 3. §. 2. bekezdése alapján a Btk. 92. §. alkalmazásával 5000 (Ötezer) korona pénzbüntetésre, mint főbüntetésre, ezenfelül 2000 (Kettőezer) korona pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére az 1921. évi XXVIII. tc. 5. §-a alapján 200 koronánként 1—1 napi, összesen 35 (harmincöt) napi fogházra kell átváltoztatni. A pénzbüntetést az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a pestvidéki kir. ügyészségnél az 1892. XXVII. tc. 3. § ában meghatározott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480. §-a értelmében köteles az eddig felmerült bűnügyi költség fejében 6340 kor. és az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni, de e költségeket a kir. törvényszék az 1890. XLIII. tc. 4. §-a alapján egyelőre behajthatatlanoknak nyilvánítja. Az 1914. évi XLL tc. 28. §-a, illetve az 1914. évi XIV. tc. 43. §-a alapján köteles vádlott az ítéletet egész terjedelmében az „Esztergom és Vidéke" című lapban saját költségén közzététetni. INDOKOLÁS: A kir. ügyészség dr. Gönczy Béla sértettnek az 1922. évi március hó 26. napján az esztergomi kir. járásbírósághoz beadott feljelentése és Esztergom vármegye alispánjának az 1923. évi február hó 13. napján 963—1923. sz. a. kelt felhatalmazása alapján a rendelkező részben körülírt bűncselekmény miatt emelt vádat Oriskó János ellen. A vádlott nem ismerte be bűnösségét, bár azt nem tagadta, hogy a vád tárgyát képező kijelentések az úgynevezett tanácsköztársaság idején működött esztergomi forradalmi törvényszékhez az 19 i9. évi július hó 29. napján 366—1916. sz. a. intézett beadványban bennfoglaltatnak. Vitatta, hogy a terhére rótt bűncselekmény a Btk. 106. §-ának utolsó bekezdése alapján elévült. A Bp. 4. §-a szerint ugyanis azokban az esetekben, amelyekben valamely bűncselekménynek üldözhetése a büntetőtörvények szerint felhatalmazástól vagy kívánattól függ, az ennek magadása, illetőleg előterjesztése nélkül indított eljárás a nyomozáson túl nem terjedhet. Minthogy pedig az Esztergom város polgármestere által az 1922. évi március hó 25. napján 4003—1922. sz. a. a kir. ügyészség részére a bűnvádi eljárás megindítására adott felhatalmazás nem tekinthető a törvényben erre jogosított hatóság által adott meghatalmazásnak, amit a kir. törvényszék is elismert, mikor a kir. ügyészséget az alispán által adandó új, szabályszerű felhatalmazás bemutatására hívta fel, ennélfogva az alispán rászéről adott felhatalmazásnak a kir. törvényszékhez történt benyújtása, vagyis az 1923. évi hó 15. napja előtt történt összes birói cselekmények, amennyiben azok a nyomozás keretét meghaladták, semmiseknek tekintendők. Szerinte a bűnvádi eljárás csak a szabályszerű felhatalmazás beadásával illetve bemutatásával tekintendő megindítottnak s minthogy az elévülésre megszabott három évi határidő kezdete a cselekmény elkövetésének napjától, vagyis az 1919. évi július hó 29. napjától semmiféle érvényes a vádlott ellen irányuló birói intézkedés meg nem szakított, a bűncselekmény elévült. Előadta továbbá védekezésül, hogy ő a cselekményt ellenállhatatlan lelki kényszer hatása alatt követte el. ő ugyanis éveken át volt a sértett, mint igazgató főorvos által vezetett esztergomi „Kolos* városi korház gondnoka s mivel munkával való túlterheltsége -miatt a kórházi könyveket nem tudta a kellő pontossággal vezetni, a sértett fegyelmi vizsgálatot kért ellene s a polgármester elsőfokon el is ítélte őt pénzbüntetésre a sértettel szemben tanúsított meg nem felelő magatartása miatt, egyúttal pedig a gondnoki állástól felmentvén őt, mint díjnokot szolgálattételre a városházára rendelte be, a sértett azonban ezzel nem elégedett meg, hanem továbra is az ő tönkretételén dolgozván, a fegyelmi vizsgálat során, amely még most sincs Főszerepben; SESSUE H. és TSURU A. Glaude Farrére világhírű regénye filmen 8 fejezetben. Az évad legnagyobb attrakciója!!
