Esztergom és Vidéke, 1925

1925-02-12 / 13.szám

XLVII. évfolyam 13/qéám. KERESZTÉNY MAGYAR SAJTÓ, Csütörtök, 1925. február 12. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. KEQICLEHIK MIND ES VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖK. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sitnor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Hogyanjutott koldusbotra a magyar középosztály? Irta: Sávoly Lajos. VI. Az állami hatalom és közigaz­gatási reform. Amennyire szükséges az új nem­zedéket a gazdasági pályákra nevelni és irányítani, ugyanúgy szükséges az állami hatalom megerősítése az állami szuverenitásnak tételes jog­szabályokkal való hatályosabb biztosí­tása, melyet azonban csak a mai rossz közigazgatás átalakítása után remélhetünk. Azzal az óriási szellemi erővel, mely közhivatalainkban fecsérlődik el, azzal az értékes társadalmi ré­teggel, mely közhivatalainkban keresi boldogulását, virágzó közgazdaságot, s nemzeti létet lehetne teremteni, fenntartani, fejleszteni. Pótolnunk kell azt, amit a múltban elmulasztottunk. Gazdasági térhódításra van szükség legelső sorban. Korlátoltság volna azt hinni, hogy bankigazgatónak, gyárosnak, kereskedőnek csak a zsidó jó, s a magyar középosztály­nak a létminimumot sem biztosító közhivatalok íróasztalai mellett van a helye. Hadd rágódjék a holt para­grafusokon, hadd kicsinyeskedjék és akadékoskodj li add ringassa magát abban a tó tudatban, hogy az ő pály , pálya, mert ő az állami hatí'l ő irányí­tója, a közügyei; Amíg ő alig lát tovább irod tiál, vagy az idézett régi törv^ már rég elavult paragrafu i szé­dületes iramban új és új követelményeix.w. \ röpíti a haladás útján azt, aki megérti szellemét. A törvény pedig ahelyett, hogy a gyakorlati élethez szorosan hozzásimulva valóban irányító, sza­bályozó, korlátozó szerepet töltene be, messze elmaradva kullog az élet után. Az államhatalom vagy gyer­mekkorban van a gazdasági hatalom erőtől duzzadó férfikorával szem­ben, vagy aggkori végkimerülésben szenved! A közigazgatás mint az állam cselek­vősége, rövidesen és radikálisan átala­kítandó. Követendő közigazgatási po­litikánk jövőnk alapjainak biztosítéka. Az íróasztal mellől való közigazga­tást, az irodaszellemet, bürokratiz­must a jövő szorgos és életbevágó munkálkodása nem tűrheti meg. „ Jól KÖZ IGAZGATNI CSAK KÖZELRŐL LEHET."' A papiroson egyformáknak látszó egyéniségek, környezet, műveltségi fok, szokások, életfelfogás, a szándé­kosság árnyalatai között a különb­séget csak saját szemünkkel láthat­juk meg. Már pedig a való életet visszatükröző észleletet és benyo­mást, intézkedésünk igazi helytálló alapját egyedül ezekből az árnyala­tokból állíthatjuk össze. Nincs olyan mély elméleti tudás, olyan vastag iratcsomó, olyan aprólékos tényleirás, olyan gondos szakvélemény, olyan lelkiismeretes ügyirat-tanulmányozás, amely ezt pótolhatná.*) *) Lásd dr. Vadnay Tibor: „Magyar jövő" c művét. (Folyt, köv.) Halastó. A nehéz, nyomasztó gazdasági viszonyok úgy egyeseket, mint testüle­teket intenzívebb gazdálkodásra szo­rítják. Ezen hatás alatt Esztergom gazdasági hivatala nagyobb kert­gazdaság berendezését határozta el, amit a város élelmezése szempont­jából melegen üdvözlünk. Ezzel kap­csolatban tisztán közérdekből azt kell kérdeznünk, mi van a halastó ügyével ? Úgy tudjuk, hogy az annakidején beígért kártalanítás csak ígéret ma­radt és a város elesett egy jövedelmi forrástól. A város kénytelen volt saját költségén Iekaszáítatni az ott termett szénát, amely azonban még­sem közelítette azt a jövedelmet, amelyet a halastó szolgáltatott volna. Az sem lett igaz, hogy amennyiben gazdaközönságünk legelőül használ­hatja a halastó területét, ez befolyá­solni fogja a tej piaci árát. A tej helyi árát idegenből szállított és a szövetkezet által árusított tej szabá­lyozza. Tehát sem a beigért bér, sem a kilátásba helyezett olcsóbb tejár nem jutott el a megvalósulás stádiu­mába. Ezzel szemben tény az, hogy mintegy 200 holdnyi terület fekszik a határban, amely nincs kellőképen használva. Most sem halastó, sem sem bér, sem haszon, sem olcsó tej nincs, a városnak csak kára, míg egyeseknek haszna van belőle a kö­zönség rovására. A halastó területének leggazdasá gosabb kihasználása természetesen az volna, ha a partok kellő biztosí­tásával felújítanók a halgazdaságot. Amennyiben ez nagyobb nehézsé­gekbe, vagy talán más egyébbe üt kőznék, használjon fel a város ezen 200 holdnyi területből annyit szántó­földül, amennyit csak lehet. Úgy vagyunk értesülve, hogy alap csövezéssel (árkolást nem ajánljuk, mert az nagy területveszteséggel jár) mintegy 60—80 hold jó szántóföldet nyerhetne a város a mostani kétes értékű szénatermő helyen, ami által javulna a megmaradt rét is. Ezen 60—80 hold szántóföld 120—160 métermázsa búzát jelentene évenkint, mint elérhető bért a város pénztárá­ban. Azt hisszük ez olyan jövedelem, melyet a város el nem dobhat ma­gától. De van más dolog is, amit szintén nem lehet tovább tűrni. A partbirtokosok kisebb-nagyobb terüle­teket birtokolnak a város területéből, melyekért a város semmit sem kap, de az adóját fizeti. Ezen területeket a városnak okvetlenül birtokába kell vennie és hasznosítania. Ajánljuk ezen tényeket a város képviselőtestületének megértő figyel­mébe. HÍREK. Virágos álmok hónába szöktem; tarka pille­szárnyon messze elrepültem. Jaj, de milyen messze I . . . Szép volt. Iste­nem, bár sohse lett von' vége, csen­des boldogságnak ezen játszi képe mosolygott körültem . . . Voltak ott nagy erdők, virágos zöld mezők, csobogó patakok, s emberek boldo gok. Sorba jártam mindent, sorba megcsodáltam a hóban is virágos szép rózsafaágat, de legjobban cso­dáltam boldog embereket. Ilyenek is vannak ? . . . Szép álomországban, boldogság honában nincsen is rossza­ság, nincsen szívfájdalom . . . Egye­dül én sírtam e boldog hazában; sirattam a szegény, bús földi lakó­kat, mert láttam a sok könnyet, bánatot és panaszt, szívszomorúsá­got, emberi jajszókat. . . Boldog­ság 1 . . . De messze is tűntél a bús magyar földről 1 Oh jöjj visza, vérlak szép tavaszi estén, rózsás kis ko­csiddal kocsikázzad körbe régi hatá­rainkat Rd. Farsangi naptár. Febr 18. Szentgyörgymezei Kath. Olvasókör öregek bálja saját helyiségében. , 21. Kaszinó álarcos estélye saját he­lyiségeben. j, 22. Kath. Legényegylet szinielőadása a Fürdő Szállodában. Bleszl Ferenc ünnepléséhez. Vájjon mik a népszerűség össze­tevői? Milyen adatokból adódik össze s mi az mi az egyént a sorkatonák egyhangú vonala fölé emeli? Hisz a világ közönyös szemlélete úton-útfélen eltapossa a rét apró, egymagában gyönyörű virágait, hogy ugyanakkor szemmeresztve bámulja meg a hegy nagy tömegét. Embe­rek, akik néznek, de nem látnak csak a lármásan nagy dolgokat ve­szik számba és a kicsiny értékek mellett közönyösen sietnek el. Pedig a népszerűség összetevői e kis virágok, az egyén rejtett apró értékeiből adódnak össze, hogy mi­kor az már hatalmas csokorrá fűző­dött össze, bámulat tárgya legyen a felületes szemlélő szemében is. Az egyén, ki a fórumon áll, a népszerűség sugaraitól átfont, ilyen apró rétvirágból kötött csokorral ke­zében, szerényen fogadja a kartársak üdvözletét. Hosszú évek fáradságos munká­jával szedte szálankint össze s e sok szín egységes látásában már elvész a sok-sok apró polgári érték. Már külön-külön nem is láthatjuk, de 6 aki gyűjtötte nem sajnált értük szá­lankint, levelenkint földre hajolni. A tömegek szertelen rohanásában, meggondolt, egyenletes léptekkel ha­ladt előre, s míg a törtetők vagy még mindig futnak, vagy már kime­rülve lemondtak a cél elérhetéséről, ő szinte észrevétlenül jutott odáig, hogy ma a legfelsőbb elismerés pál­máját átvegye. Halálozás. Özv. Keményfy Gézáné, kit városunkban is számosan ismer­tek, Budapesten f. hó 6-an meghalt s vasárnap temették el a farkasréti temetőben. Konferenciai keszédek. A Szent Szív Gárda helybeli csapatainak lelki­gyakorlataival kapcsolatban P. Laczika Ferenc jézustársasági atya a vízivárosi zárda-templomban f. hó 15-én d. u. fél 6-kor konferenciai beszédet tart a kath. szülők számára. Ugyanaznap délután 4 órakor a zárda-iskola nagytermeben a helybeli kath. tanítók és tanítónők számára is tart előadást. Közgyűlés. Az Esztergomi Kath. Kör f. hó 15-én, vasárnap d. u. 5 órakor tartja a Kath. Kör helyiségé­ben XXXIII. évi közgyűlését. A köz­gyűlés után este 8 órakor társas­vacsora ; jelentkezni a kör szolgájá­nál lehet. A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 13 án (pénteken) este három­negyed 7 órakor a főgimnázium fizika előadó termében ülést tart. Előadó : dr. Meszlényi Zoltán pápai, kamarás, hercegprimási titkár. Szives megjelenést kér és érdeklődőket is szívesen lát a Vezetőség. Figyelmeztetés. Egyházi oldalról vettük azon figyelmeztetést, hogy mindazok a katholikusok, akik a „Bethania" protestáns szakadár egye­sülés összejövetelein, akár önként, akár meghívásra résztvesznek, hit­árulást követnek el katholikus hit­1 vallásuk ellen s egyházi büntetések­'inbirizenekar KRIZSÁN níLKA és ANGI 6 tagú tamburazenekarával esténkint a KÖZPONTI KÁVÉHÁZBA hangversenyez! Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. . Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000,korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents