Esztergom és Vidéke, 1925

1925-08-15 / 65.szám

Hát igy vagyunk mi szegény Ma­gyarom ! És mi mindezek dacára még sem csüggedünk, hanem bizva Istenben és a magunk erejében, me­gyünk rendületlenül előre. Ha nincs puskánk, botot veszünk a kezünkbe. Dávid kezében is erős fegyver volt a parittya. De hát Dávidnak kellett lennie, aki azt forgatja. El fog jönni az idő, amidőn mai ellenségeink kí­nálni fogják nekünk a fegyvert, hogy úgy, amint a múltban a török s ta­tárral szemben, ismét megvédjük Őket a közelgő veszedelem ellen. Hát amint mi magunkat ismerjük, ott is leszünk megint, de ezúttal már nem ingyen 1 Erre a nagy erőgyűjtésre, szellemi és testi megújhodásra van az or­szágnak ma a legnagyobb szüksége. Nincs tehát fontosabb és szüksége­sebb rendelkezése kormányzatunk­nak, mint az, amely elrendeli az is­kolán kivüli fiatalságnak 12—21 évig való kötelező testgyakorlását és lelki nevelését. A Levente Egyesületek, amelyek a kereskedő és iparos ifjú­ságtól csak az kívánják, hogy va­sárnap délután, az arra való idősza­kokban 2—4 óráig játszótereken meg­jelenve, az őket szeretettel váró ok­tatóik vezetése mellett különféle test­gyakorlatokat és sportjátékokat űz­zenek. A téli időben pedig egy arra megfelelő helyiségben hazafias előa­dásokat hallgatva, jó könyveket ol­vasgatva és különféle társasjátékok­kal elszórakozva, a vasárnap délu­tánt jó társaságokban együtt töltsék 1 Ez minden, amit ti tőletek fiúk s a tisztelt munkaadóktól várunk. Aki eljön és dolgozik, megbecsüli önma­gát és hazáját. Aki nem jön, meg­bízhatatlan tagja társainak és hűtlen fia hazájánaki Az egyesületi életet illetőleg meg­jegyezzük, hogy amennyire azt a szabályok megengedik, az ifjúság kérelmét az oktatók mindenkor mér­az esték 80%-án operett volt műso­ron. A színház nemesebb munkáját tekintve beszéljenek a számok Ha kimondottan operett-színház lett volna itt, nem szólhatnánk semmit, így lehetne szavunk, mert legfeljebb az előadások felét íölthette volna ki ez a lej aratott műfaj. Nagy hiba volt a szegényes zenekar, ha már operettek­kel operáltak. A zene az, ami még tartja a lelket ezekben a darabokban. Ráadásul nem begyakorlott, de itteni zenészek voltak szerződtetve, akik­nek egy-egy próba után kellett teljes orchestrumra hangszerelt szöveget játszani. Ezért nem érvényesültek az amúgy sem jó operettek. Igen sok ember csak a zenéért is elmegy a színházba. Alapi megtalálta számí­tásait mikor egy egész katonai zene­kart hozott ide. Búcsúzunk a színészektől is. ők mindig mindent megtettek, ami tő­lük telt. Ha olykor figyelmeztetés érte valamely őket a legnagyobb jóaka­ratból történt. Mikor már Esztergom szivéhez nőttek volna, kell elveszte­nünk őket. Szeretnők — bár nem tudjuk kinek-kinek útja merre ve­zet — viszontlátni jövőre mind: első­sorban Kondráth Ilonát, Árkossyt, Dornert, Sármássyt, Miskeyt, Máthét, Jávort, Rónay Hermint. Réméljük, hogy jövőre több időre, nagyobb kedvvel, gazdagabb repertoárral jön vissza a társulat, hogy az idei ke­vősbbé sikerült sziniidényt helyrepó­tolva visszaszerezzen minden egyes színházbarátot. Sok szerencsét a tár­sulatnak. Gidéfalvi Tibor. legelni és lehetőleg teljesíteni fogják. Hogy milyen szellem uralkodik a Le­vente Egyesületekben, legjobban bi­zonyítják a már ott beszervezett le­venték szeretetteljes ragaszkodása egyesületük és elöljáróik iránt! Kü­lönösen fontosnak tartja az elnökség végül figyelmeztetni a levente jelöl­teket és munkaadókat arra, hogy a törvény csak ugy, mint a jó család­apa, nemcsak kérni és jutalmazni, hanem szükség esetén büntetni is tud 1 A Levente Egyesületekre ma az országnak szüksége van. Mi nem tudjuk úgy, mint a győztes orszá­gok, a katonai szolgálati idÖ alatt fiainkat kiművelni és testileg meg­erősíteni. A törvény értelmében te­hát kötelező társadalmi testnevelés módjához folyamodunk s ezt még a törvény által megszabott esetenkénti 20—100.000 kor.-ig terjedhető pénz­büntetés alkalmazásával is, iparkodni fogunk minél szélesebb alapokra fek­tetni 1 Mi, magyarok nem akarunk bán­tani senkit, mi csak élni, erősödni és Istenben való hittel, egy jobb, egy boldogabb jövőben reménykedni és annak eljövetelén munkálkodni akarunk. Ennek megvalósítására pe­dig fiúk, reátok is szüksége van ha­zánknak 1 Marosi Jóssef keresk. tanácsos, a keresk. és iparos ifjak Levente Egyesületének elnóka. Esztergom iskolái. Érseki Nönevelő-intézet. „Vallásos, erkölcsös, nemzeti ér­zésű nőket akarunk nevelni, akik az életben, a családban ós az iskolában nagy eszményeinknek, elveinknek hirdetői, példái és továbbtérjesztői legyenek": olvassuk a nőnevelő-inté­zet értesítőjében egy helyen. Mintha ez a tartalmas magasztos, sok élet egybecsúcsosodó célját mutató mon­dat lenne jeligéje, avagy programm megjelölése az intézetnek. Esztergom három fiúközépiskolája mellett ez az egy középfokú nőnevelő tanintézet négyes munkát végez. Az elmúlt tanévben fejlődött a tanitónőképző­intézet négy osztályúvá, ugyancsak most állították be az öt osztályú elemi gyakorló iskolát, s ezek mel­lett a polgári leányiskola és egy elemi leányiskola tartoznak kötelékébe. A tanítónőképző a bekövetkező tanévben fejlődik ötosztályúvá. A fokozatos fejlődés megkívánta, hogy az önállóvá változó intézet élére füg­getlen igazgatót állítsanak. A bibor­nok-hercegprimás a közokt. minisz­térium jóváhagyásával Nádler István c. igazgatót nevezte ki a mult évben erre a felelősségteljes tisztségre, aki­nek már a neve is garancia arra, hogy minden az intézetbefektetett re­mény valóra válik: országos hírű peda­gógus Nádler István. A tanítónőképző tanéve szeptem­ber 9 tői június 29 ig tartott; a tan­menetet egy kéthetes kény szer vaká­ció zavarta sarlach-járvány miatt. Nádler István igazgató és Raufstein Antal hittantanár mellett 10 nővér oktatta a leányokat. Beiratkozott nö­vendék 84 volt; vizsgát tett 78. A bizonyítványokat tekintve nagy szor­galmat látunk. Legjobb eredményt ért el a II. osztály, hol 16 növendék közül 7 általában jeles az Intézetben lévő összesen 18 jeles bizonyítványú tanitónőj elölt között. A növendékek legnagyobb része bennlakó. Növekvő számuk miatt emeltek az iskola mellé egy három­emeletes modern nagy hajlékot. Az internátust irgalmas nővérek vezetik szeretettel és állandó érdeklődéssel, mintegy második otthont nyújtva a bennlakóknak. A gazdasági lévősé­gektől eltekintve más felszerelése az Intézetnek szegényes; most van gyarapodóban. Az Intézethez pénzben és termé­szetben 17 millió folyt be segély­ként, amihez a közoktatásügyi minisz­térium tízezer koronával járult, jutal­mazásra adva e nagy összeget. Meg kell említeni az Intézeti Mária­kongregáció karitatív szakosztályá­nak működését. A szakosztály buzgó munkájának eredménye, hogy kará­csonykor 16 szegény elemiiskolás gyermek kapott fehérneműt és felső­ruhát. Az Intézet kebelébe tartozó pol­gári leányiskola is szép eredménye­ket ért el. A tanévet befejező 360 növendék közül csak 9 tesz osztály­ismétlést. Az elemi iskolának 89 növendéke vizsgázott sikerrel, míg 9 elégtelen osztályzatot kapott. A fejlődő Tanitónőképző-intézet szerves kiegészítőrészeként szervezett I—V. osztályú osztatlan gyakorló­iskolába mindössze 22 tanuló iratko­zott be, figyelemreméltó előmenetelt érve el. Az Intézetet az elmúlt szeptember­ben gyász érte. Paulus M. Bazilié­nak kellett megtérni az Úrhoz a tan­intézet őszinte fájdalmára és nagy veszteségére. Hivatásától áthatott, kiváló tanerő volt. Beírások a Tanítónőképző be július­ban már megvoltak, azonban a szep­tember 1-től 3-ig tartó pótbeiratko­záson még jelentkezhetnek azok, akik azt júliusban elmulasztották. gvt. Kiállítási értesítő. Felhívás Esztergom-Komárom megye polgáraihoz! Az esztergomi hidat a közepén pa­lánk választja el; az egyik oldalán magyar honvéd áll őrt, a másikon lapossapkás cseh légionista vigyáz. Azt mondják, ez a deszkafal a ha­tár. A trianoni béke elvette az or­szág minden gazdaságát; a felvidék hatalmas szálfái nem úsznak lefelé a magyar Dunán, oláh bányássza az erdélyi sót s a bánat rónáin az aratók magyar dala nem zeng. Él­vettek mindent, de egyet elvenni nem tudtak, ezeréves kultúránkat. Esztergom és Komárom megye polgárai 1 Kiállításunkkal azt akarjuk megmutatni azoknak, akik a Duna túlsó oldaláról vágyakozva tekinte­nek reánk, hogy élni akarunk, mert élnünk kell magunkért és őérettük. Hozza el a kiállításra mindenki azt, amit termel, amije van: a gazda a búzáját, borát, állatjait, az iparos mutassa be szorgalmas munkájának gyümölcsét, a nők hozzák el kézi­munkáikat, szőtteseiket. Szedje elő mindenki apáiról reámaradt emlékeit, történelmi ereklyéit. Legyen ott a kiállításon minden, ami a magyar munka s nemzetünk nagy múltjának dicsőségét hirdeti; mutassuk meg, hogy mi tudunk és akarunk dol­gozni. Versenyezzetek a Faluszövetség arany és ezüst érmeiért, oklevelei­nek elnyeréseért! Kiállításunkat mindenki nézze meg, aki akarja a magyar feltámadást. E kiállítás a magyar őserő, a magyar szorgalom, a magyar dolgozni aka­rás legszebb bizonyítéka lesz, de csak akkor, ha nagy nemzeti cél­jainkat tartjuk szemünk előtt. Falu Országos Szövetség Országos Stefánia Szövetség Helyi Rendező-bizottság. Egyéb tudnivalók. A kiállításon elhelyezett tárgyak után a kiállítók — ha a kiállításon való részvételből anyagi hasznot várnak, vagyis a kiállított tárgyakat ott elad­ni kívánják — négyzetméterenként egy aranykorona helydíj at fizetnek. Szabadban és falfelületen ennek a felét. A kiállitáson eladott tárgyak után az eladó 100 ezer K-ig az eladási árnak öt százalékát, 100 ezer K-án felül két százalékát fizetik a kiállítási pénztárban. A kiállítók ezirányu szándékukat 1925. szeptember 10-ig kell hogy előre bejelentsék. A tárgyak beszállításának határ­ideje szeptember 17—18-án reggel 8 órától l-ig, délután 2—7-ig és 19-én 8—12-ig. Mindennemű kérdezősködést és bejelentést Lakner László ügyvezető igazgatóhoz Esztergom, Városházára kell címezni. A kiállítási tárgyak oda- és vissza­szállításának költsége a kiállítót ter­heli. A szakszerű bizottsági értéke­lés alapján átvett tárgyakat a Szö­vetség lopás, betörés tűzkár ellen biztosítja. Az átvett tárgyakról min­denki elismervényt kap. — A kiállí­tott tárgyak örizetéről egyfelől külön megbízottak alkalmazása utján, to­vábbá az államrendőrség közremű­ködése által kivan a rendezőség gon­doskodni. Mindazon kiállítást óhajtanak ren­dezni, amennyiben tárgyaink egy teljes termet töltenek be, erre a cél­ra külön helyiséget kaphatnak. Ezt a kívánságot a bejelentésben hatá­rozottan meg kell említeni A kiállított tárgyakat a kiállítás befejezésétől számított kettő nap alatt el kell szállítani. A kereskedelem kirakat-verseny formájában vesz részt a kiállitáson. ] EGYRŐL-MÁSRÓL [ Állásnélküli emberek. Mégis csak furcsa náció vagyunk mi. Állandóan azon panaszkodunk, hogy középosztályunk" nem bir el­helyezkedni. Fenét nem I Nálunk annyi az állás, hogy nem birjuk be­tölteni. Ha ez nem így volna, akkor nem adnának zsíros állásokat ma­gas nyugdíjat húzó embereknek, ha­nem fiatal, családot alapítóknak. Hát most kinek van igaza. Szól a kolomp,pattog a tűz... Erdeink mentén a Nap lenyugtá­val különös élet kezdődik. Elhallgat a rigó, nem búg a vadgalamb, még a feleselő mátyás is szárnya alá dugta a csőrét, — csend van — az az csak volna. Itt is, ott is fellobban egy-egy lángnyelv. Azt hinné az ember, hogy kincset jelző lidérctűz csapott fel es már rohanna is oda, ha megnem állítaná egy hosszú üvöltő hang, melyet egy kanna csövén át me­neszt egy 14—15 éves fiú. Ezen kísérteties hangra nyomban felel egy kolomp, egy csengő, vagy egy rossz pléhfazék ütések alatt fakadt keser­ves jajongása. Erre azután olyan pokoli muzsika támad, hogy a jám­bor idegennek minden hajaszála ég-

Next

/
Thumbnails
Contents