Esztergom és Vidéke, 1925

1925-01-11 / 4.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IEÖIELEHIK IUDEI VASÁBJSAP ÉS CSŰTÖBTÖEÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Slmor János-utca 18—20,, hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők, Telefon 21. A primási aranymise érc­nél maradandóbb emléke. Irta: Dr. Baday Károly. Az élet mesterének: a történelem­nek igazságot felderítő, tanúbizony­ságul szolgáló világító fáklyájára mindenkor nagy szükségünk volt, van és lesz, épen azért mindig Öröm­mel kell üdvözölnünk oly munkák megjelenését, amelyek ezredéves mul­tunk egy-egy kimagasló intézményé­nek vagy egyéniségének megértésé­hez, működésének méltánylásához szolgáltatják a titkos zárakat fel­pattantó remekművű kulcsot. Százszoros a mi örömünk vissz­hangja, amidőn az örök emlékű Knauz Nándor szerkesztette Monu­menta Ecclesiae Strigoniensis két kötete után Csernoch bíboros-prí­másunk áldozatkészségéből s Dedek Crescens Lajos esztergomi prelátus­kanonok tudományszeretetétől sugal­lottan a primási aranymise alkalmá­ból megjelent s a minden idők viszontagságait, fergetegeit túlélő Monumenták harmadik kötetéről szól­hatunk. Csekélységem, mint az Anjou-kori magyar művelődés kutatója, talán elf ogódo tta bban, szeretettelj esebben forgatja e nagy mű holtnak tetsző latin okmányait, mint más, mert forrásanyaga épen azon kornak és azon ősi intézményünk működésének beszédes bizonysága, amikor nem­csak magyar hazánk históriájában, de a többi európai nemzetek lelki­világában is nagy változások vannak kialakulóban. A XIV. század — Dante és Petrarca kora — a kora reneszánsz két kiváló képviselőjének százada, amikor a középkor uni­versalismusa veszít erejéből s utat nyit az egyéni érvényesülésnek an­nál is inkább, mert a középkori universalismus legeszményibb kifeje­zője: a pápaság ezen egyetemesség egy csekély részének: a francia király­ságnak foglyává lesz Avignonban. Ilyen körülmények között hullám­zik az Anjou-kori magyar társadalom élete is, mely végül a rendiség ki­alakulásában jegecesedik szilárddá s minket főképen érdekel, hogy ezen társadalmi evolúcióban milyen sze­repet tud betölteni a nemzeti történel­münk majd minden egyes eseményé* vei szorosan egybefonódó legrégibb in­tézményünk egyike: az esztergomi egyház s annak vezérei: a prímások. A Monumenta Ecclesiae Strigoni­ensis III. kötetének anyaghalmaza, a számra mintegy 975-re rúgó ok­levéltömb, 1321 el kezdődőleg 1349-el bezáróan kimagasló prímás egyéni­ségek, határozottan tipikus főpapi alakok tevékenysége körül csoporto­sul, igazolva, hogy munkásságuknak oroszlánrésze van annak a fényes korszaknak megalapozásában, amely az Anjouk nevéhez fűződik. A műben szereplő első prímás Boleszló toszti herceg, a kora rene­szánsz tipikus képviselője, a paduai egyetemen a lengyel natió rektora, rokonságban van az Anjoukkal, Ká­roly király első szülött Mának kereszt­atyja, Pozsega megye kormányzója, majd mikor az esztergomi káptalan érsekké választja, megerősítése cél­jából Avignonba megy s bár némi nehézségek merülnek fel késlekedé­sei miatt megválasztatásának meg­erősítése körül, a pápa, illetve a bíbornoki kollégium előkelő szárma­zását s mély tudományát tekintve érseknek nyilvánítja. Mint kiválóan képzett ember követi minőségben jár Velencében, a jó gazda körülte­kintésével védi az esztergomi érsek­ség vagyoni helyzetét, s mindenütt ott van, ahol a király és az egyház között támadt ellentéteket kell el­simítani, valóban praesul magnus, mitis, pacatus et gratiosus. Az Apponyiakkal rokonságban levő DörÖgdi Miklós a megválasztott, de meg nem erősített esztergomi érsek, a Dunántúl szülöttje Bolognában rek­toroskodik 1316 ban az egyetemen s ezután a király bizalmából csak nagy tudományú férfiút megillető mél­tóságokat tölt be s a Szentszék ré­széről történt meg nem erősítésének okát mégis abban az ellentétben kell keresnünk, mely ez időtájt a káptalan és a királyi ház, főleg Erzsébet ki­rályné között fennállott. A Csanád ispán nemzetiségéből származó s két évtizeden át kor­mányzó Telegdy Csanád, aki királyt temet és királyt koronáz, igazi lokal patrióta: Bihar földjének istápolója. Pásztori munkásságának serény­ségéről, az érseki javak gondozásá­ról, bölcs, okos, körültekintő ural­máról 698 okmány tanúskodik. Külö­nösen fáradhatatlan a sok csapáson átment esztergomi vár és egyház helyreállításában, amely munkássága közepette lelke megittasul az akkor virágzásnak induló s a kora rene­szánszot jellemző gótika égbe nyúló íveitől s ez alapon restauráltatja a primási egyházat, melynek szépségé­től Nagy Lajos királyunk is elragad­tatva, az esztergomi egyházat a lilio­mok között vérpirosán fénylő rózsának nevezi. Nagy szerencsénk, hogy Károly király halálakor, amikor az Anjou­ház ügye nem a legkedvezőbben áll, ily erős támasz áll az ifjú Lajos mellett. Energikus, határozott egyénisége érző szivet rejtett, melynek melegétől felengedtek az özvegyek és árvák könnyei. Szemektől duzzadó acélos buza­kalászok e kimagasló prímás egyéni­ségek kormányzása idejéből fennma­radt oklevelek, amelyek e korabeli szellemi és anyagi műveltségünk kutatói számára dús aratást je­lentenek. Gazdasági, ipari, kereskedelmi éle­tünk, jogi életünk fejlődésének jelen­tős mozzanatai, egyházszervezetünk, hadügyünk, iskoláztatásunk, társa­dalmi életünk hullámzásai, — s ki tudná elsorolni mindazt a sokoldalú­ságot, amit ez "oklevelek tartalmaz­nak, — mind eleven életet élnek 'a holt latin betűk mögött s egy nagy­szerű művelődési korszak lüktető ere­jét jelentik. Ennek a remek anyagnak kiakná­zásához nyújtott anyagi segítséget az aranymis és prímás, kinek egyéni­ségében visszatükröződését látom Boleszló nemesleik űségének, Dörögdi Miklós tudományszeretetének és Te­legdy Csanád politikai éleslátásának. A szellemi rész megoldása Dedek Crescens Lajos feladata volt, ki nyu­godt lelkiismerettel mondhatja magá­ról Szt. Pállal: „Jó munkát végeztem, jó harcot harcoltam", de hogy e harcnak ily fényes kimenetele lehe­tett, ahhoz csatákat kellett előbb megvívnia, amely ütközetek az alkot­mány és jogtörténelem, egyháztörté­nelem, diplomatika és palaeograna csatasíkjain folytak le győzelmesen, nem egyszer a Tudomány Egyetem, a M. Tud. Akadémia, a Szt. István Társulat borostyánját fonva szerző­jük homloka köré, amely borostyán­hoz a legszebb babérielvelet a ma­gyar történetírók elismerése szolgál­tatja élete eddigi alkotásainak leg­nagyszerűbbjéhez . létékon? teaestély. A Szent Erzsébet Jótékony Nőegy­let január 5-ki teaestélye méltón az egylet régi nagy estélyeihez, teljes anyagi és erkölcsi sikert • hozott az egyesületnek. Mátéffy Viktor prépost­plébános vezetése alatt álló rendező­ség nem fáradt hiába és vállalkozá­sukat a jól megérdemelt eredmény koszorúzta meg. Nem hisszük, hogy oly olcsón és jól mulatni az idei farsangban még lehetséges lesz Esztergomban, mint az Erzsébet Nőegylet estélyen lehe­hetett. Ma, mikor egy mozijegy 16.000 K-ba kerül, 15.000 Kért a rendezőség nemcsak kitűnő teát adott rengeteg süteménnyel és szendviccsel mindenkinek, de egy oly elsőrangú műsorral is gyönyörködtette a meg­jelenteket, amely még az esztergomi gourmandok legkényesebb igényeit is kielégítheti. A Fürdő szálloda nagyterme zsú­folásig megtelt közönséggel és este 8 órakor Mátéffy Viktor a szeretet me­leg hangján előadott magasröptű szónoklattal nyitotta meg a szép mű­sort. Majd Zsolt, Obermüller, Berenc, Ray man közkedvelt quartett Csai­kovszky simfónia Andante részleté­nek precíz előadásával lepte meg a közönséget. A quartett később még Bihari keringőjét is előadta, szintén nagy sikerrel. Ezután Sas Gyula a tőle már megszokott művészi előa­dással interpretálta Bihari Ákos, a Nemzeti Színház volt tagjának és költőnek hattyúdalaként megjelent gyönyörű költeményét az „Ahas­vér*-t. Ezután a már a Kaszinói előadásból ismert Ruminé-Kálnai Románc kettősben gyönyörködhetett újból a közönség és nem tudjuk mit dicsérjünk jobban Ruminé bájos alakítását, vagy Kálnai kellemesen csengő lírai tenorját 1 A műsor követ­kező száma egy dialóg volt, amelyet Kornháber Samuné és Svejniczer Égőn adtak elő kifogástalanul. Korn­háberné a leányait férjhez adni akaró jó mama szerepét és Svejniczer Egon a semmikép meg nem fogható fiatal­embert kitűnően ábrázolták. Ezután Pékh Gyula szolgabíró zongorán mű­vésziesen előadott magyar nótái kö­vetkeztek és a kitűnő műsort a már a Kaszinóban is előadott „Moly" című bohózat fejezte be, amelyben Rumy Lajosné, Jókay Sándorné, Pott Gusztáv, Fekets László és Etter Kálmán a műkedvelői nívót jóval felülhaladó módon jeleskedtek. Az egyes számok között Pott Gusz­táv konferált és jóízű, egyeseket bár célbavevő, de sohasem sértő mon­dásaival ő is nagy derültséget fa­kasztott. Az előadás után megkezdődött a tánc és megindult a buffett körül a nagy forgalom. A büffettet Bellovits Gyuláné úrnő szakavatott vezérlete alatt a rendezőbizottság hölgy tagjai látták el és senkinek sem volt panasz­kodni valója, aki a buffettben meg­jelent, mert pumpolásról szó sem volt. A tánc a legjobb hangulatban belenyúlt a kora reggelbe és akik táncoltak és ott voltak, nemcsak egy felejthetetlen estély emlékével tértek haza, de megnyugtathatja őket az a tudat, hogy közel hatmillió koronát szereztek a népkonyhának és a buffett maradványaiból még a sze­gényház lakóinak is annyi maradt, hogy ezek a szerencsétlenek bizto­san megemlegetik az idei Kis Ka­rácsonyt. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. A si a I I" r r I * ' I ' £ kicsinyben és fuvartételekben Aprított tűzifa es kivalo porosz szalon szén ^»«0« ^«^0 LORÁND SÁNDOR tűzifa- és szénkereskedőnél Csernoch lános-nt 59. szám alatt. -:- Telefon: 101. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos ét tzerktsztétért felelőt; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000|korona. Egyes szám ára; hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents