Esztergom és Vidéke, 1925

1925-04-19 / 31.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IEBIELEHK IIHDEI VASÍMAP ÉS ÖSÜTÖBTÖEÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főamnkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptnUjdonos és szerkesztésért felelőst LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra lö.OOCTkorona. Egyes szám ára i hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Van-e jóizlés abban, aki a jótéteményt nem hálával fogadja, hanem ajkbiggyesztve kritizálni kezdi. A kérdésben, azt hiszem, már benne van a felelet is. Pedig akadnak Esztergomban, akik egyik kiváló polgártársunk nemes adományának hallattára nem örülni kezdtek azon, hogy a városban lesz valami, hanem elkezdtek bölcselkedni, hogy miért nem erre, miért nem arra adta? Vagy önzők ezek, akik nem maguk adnak, holott adhatnának ; vagy irigyek, akik nem tudják jó szemmel nézni, ha más boldogul; vagy elfogultak, akik — ha jószándókból is — csak a maguk kedvencét látják és nem méltányolják, hogy másnak is van joga az élethez. Hangzik az is, hogy a szegényeknek kellett volna adni, a rokkantaknak, az árváknak. Bizony fájó sebek ezek, de ne feledjük, hogy bármily nagy összeg is elenyésző e téren a nagy szükséghez, a nagy nyomorhoz ké pest és az itt ott betapasztás — ami legfeljebb ideig-óráig szólna s aztán nyom nélkül elenyészne — szinte alkalmas lenne arra, hogy elaltassa a lelkiismeretet, hogy elfelejtsék, hogy e kiáltó bajokon nem ideiglenes könyöradományokkal, hanem intézményesen kell segíteni, hogy ez nem egyesek jószivére való apellálás, hanem az államnak elengedhetetlen becsületbeli kötelessége. Akad aztán olyan is, aki sokail száz milliót egy célra, merthogy jobb lett volna erre is, arra is juttatni egy részt. Klasszikus példája a rövidlátásnak : az elforgácsolás pazarlást jelent, szépet, maradandót alkotni igy sohasem lehet. Komoly célt megvalósítani csak egységes terv és akarat képes. Egyenesen csúnya eljárás azután, ha megrohanja a nemesszívű adakozót boldog-boldogtalan : adjon most már másra is, másnak is. Az ilyen durva telhetetlenség igazán csúnya Ízléstelenség is és a legjobb módszer arra, hogy bárkit is elriasszon a jótékonyságtól, a nemeslelküségtől. A jóizlés azt kívánná, hogy a pol gártársak egy szívvel üdvözöljék a nemes példát és kövessék. Abban az egyben igazuk van a kritizálóknak, hogy sok dolog van Esztergomban, ami megérdemli a pártolást, ami rászorul a támogatásra. De hogy azok is boldoguljanak, hogy azok is találjanak mecénásokat, ahhoz nem* meddő, savanyú kritizálás kell, hanem polgári közszellem, egymás megbecsülése. Láhny Mihály jól látta, hogy éppen a polgártársak, a mások, a köz iránt való szeretetben és megbecsülésben vannak hiányok, azért karolta fel azt az intézményt, mely éppen a múlttal való kapcsolódást, másoknak, a holt polgárok munkájának, életének a megbecsülését szolgálja. Kritizálás még semmit sem alkotott, legfeljebb elvette a kedvét azoknak is, akik tudtak és akartak dolgozni, alkotni. Bizonnyára többet érünk el, ha meddő kesergés helyett azt a nemeslelkű közszellemet igyekszünk gyarapítani, mely örül a haladásnak, bármily téren jelentkezik is, mely tud lelkesedni nemcsak önző, egyéni célért, hanem mások javáért is, mely tud áldozni is, ha kell, az anyagi, a szellemi jólétért, a közjóért. Láhny Mihály megmutatta az utat: köszönet, hála neki érte. Hátha akadnak, akik más ügyet hasonló megértéssel, hasonló lelkülettel karolnak föl. Izetlenségekkel kár volna elriasztani Őket; -ßA főreáliskola tégla-akciója. Államilag segélyezett községi Szent Imre-főreáliskolánk fennmaradásának legsúlyosabb problémája az intézet alkalmas elhelyezésének kérdése. A 67 év óta fennálló intézet ugyanis jelenleg — amint köztudomású — csak szükségből megfelelő bérépületben van elhelyezve. Legutóbb ez az ideiglenes elhelyezés is bizonytalanná vált, mert a háztulajdonos szentferencrend felmondta a bérletet, miután a Felvidékről kiszorult rendi növendék-intézetét nem tudják másutt elhelyezni s igy saját szükségletére kénytelen az egész épületet igénybe venni. Intézetünknek tehát új otthont kell keresnie, tágasabbat a jelenleginél, melynek régi szűk falai között az iskola fejlesztése nem lehetséges, hiszen párhuzamos osztályát is már más épületben kellett elhelyeznünk. Ez a széttagoltság pedig semmi tekintetben sem kívánatos, mert az iskola, az ifjúság és a nevelés érdeke ellen való. És mégis, mikor e nagy gond közepette felmerült az intézet megszüntetésének kérdése, akkor az iskolafenntartó Esztergom szab. kir. város, hazánknak történelmi hagyományokban talán egyik leggazdagabb, de anyagiakban legszegényebb városa, erejét meghaladó áldozatok árán is ragaszkodott ezen kultúrintézményéhez. A trianoni béke Esztergomot határvárossá s a gazdasági érdekkörébe tartozó párkányi járás elszakításával még szegényebbé tette. Esztergom szab. kir. város nemes közönsége mindezek ellenére úgy érzi, hogy hazánk e végvárának kulturális javait minden eszközzel fenntartani és fejleszteni kötelessége. Iskolái érdekében sok száz milliós terhet vállalt legutóbb is, de főreáliskolája alkalmas elhelyezésének kérdése — akár új épület emelésével, akár valamely középület (pl. laktanya) átalakításával — anyagi erejét messzire meghaladó feladat. S itt akarunk mi, a főreáliskola igazgatósága, tanári kara, tanuló ifjúsága ós ezeknek szülői az iskolafenntartónak segítségére sietni. A legutóbbi szülői értekezlet egyhangú lelkes határozatából és megbízásából, beható tanárkari megbeszélések eredményeként megindítottuk a társadalmi gyűjtést egy, a főreáliskola alkalmas elhelyezését szolgáló alap előteremtése céljából. A gyűjtést gyűjtőiveken kivül apró tégla lapok útján eszközöljük. Erről neveztük el tégla-akciónak. A gyűjtésbe be fogjuk vonni Esztergom egész társadalmát. De kiterjesztjük az érdekelt vidékre, a vármegye egész területére, sőt az egész országra. Ezt a célt szolgálta az intézet februári hangversenye (tiszta jövedelme 8 és fél millió K) a márc. 15-én Dorogon megtartott hangverseny (tiszta jövedelme meghaladja á 4 millió K-t), az intézet zenekarának a Korona Mozgó Jókai-ünnepélyén való részvétele (melynek jövedelméből Porgesz Béla úr 400-000 K-t juttatott a tégla-alapra) s ezt folytatni fogjuk lankadatlan kitartással, ha kell eveken át, amíg meg nem teremtjük hajlékunkat. Arra kérem Esztergom város és vármegye nemes közönségét, hogy fogadják áldozatkész szívvel, ha itt is, ott is, lelkes pöttöm-emberkék tégla-cédulát kínálnak. Vegyék meg és segítsenek ezzel hajlékot építeni gyermekeinknek és a tudománynak : Obermüller Ferenc főreáüskolai igazgató. ilh •mmmi lit Hi mm put Él ] EGYRŐL-MÁSRÓL [ & kenyér — bizony szomorú jelenség — még mindig a legdrágább élelmünk. Teremhet a televényes, kövér magyar rónán bármily özönnel az acélos, barnapiros buza, onthatja a sikértartalmú drága szemet a búgó cséplőgép, — mire a gazdától a börzén, a malmon, a lisztesbolton és a péken keresztül a fogyasztó asztalára kerül, könnyel sózott falattá válik a mindennapi kenyér. Felháborító, őrült gondolat, hogy a magyar kenyér árát a chicagói börze szabja meg, mert a magyar buza s a magyar liszt árát is a világparitás hazug jelszava alatt szabályozza a börze világszolidaritása. És még őrjítőbb tudat, hogy ez ellen a börzei világszolidaritás ellen nem elég erős semmiféle hatalom. A hírszolgálat technikájának hihetetlen fejlettsége, a távíró, a rádió, a repülőgép, a sajtó az általános fejlődés szolgálatában az egyén boldogtalanságának, gazdasági leromlásának közvetett okozói. A tegnapi chicagói lisztárakat Mandl és Tsa karakószörcsöki szatócs a géppuska gyorsaságával diktálja ma eléd, ha nála egy sütetnyi kenyérlisztet vásárolsz. A világháború, mint gazdasági háború — tévesek jósolták a a társadalomtudósok — nemcsak hogy nem hozta létre végeredményeiben a jótékony gazdasági kiegyenlítődést, de sőt a győztes államok olcsó kenyerét is hihetetlenül megdrágította. A területszerző háború a birtoklás teréről átcsúszott a kultúrára alapozott szellemi háború gazdasági frontjára, mikor az életföltételeket nem a hódított területek nagysága, hanem a börze, a bankok, a részvénytársaságok diktálják s állapítják meg a sajtó, a rádió, a repülőgép segítségével. Igy vált a mindennapi kenyér a gazdasági jólét fejlesztésének jelszava alatt lefolytatott világháború eredményéül legdrágább élelmünkké ... De ez az állapot csak előjátéka annak a minden képzeletet felülmúló gazdasági kirobbanásnak, mely jőni fog, mert jőni kell s mely majd ismét visszaadja a világnak az olcsó kenyeret. De addig még sok sós könynyünk fog ráperegni a világháború előidézői által dagasztott szomorú kenyerünkre ... A cserkészek nevelésének elvei között kétségtelenül az Önmegtagadásra, mint az önfegyelmezettség legfőbb principiumára való nevelés a legszimpatikusabb s legértékesebb. Emlékezetünkben van még dr. Witz Bélának, a Magyar Cserkészszövetség országos elnökének' a szövetség novemberi közgyűlésén mondott beszéde: — A mult nagy hibája s igy a jelen szerencsétlen helyzet főoka a múltnak a folytonos civilizációra irányuló egyoldalú törekvése volt. A cserkészet ezzel szemben kultúrát hirdet s önmegtagadásra nevel. A mult egyoldalú intellektuális nevelésével szemben, melyet — sajnos — még ma is annyi régi pedagógus tart a gyakorlatban egyedül helyesnek, a cserkészet elsősorban az akarat nevelését szolgálja s a közelmúlt dekadens civilizációjával szemben geEözismerten elsőrendű mf- GUMMIKABÁTOK t^ESuSSm SASíi!