Esztergom és Vidéke, 1924

1924-02-21 / 15.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1E6IELEHIK EIRDEH VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖM. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos éa szerkesztésért feleifis; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 3000 korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 300 korona, vasárnap (4 oldalas) 450 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A nemzeti kultúra szaI badságáért. Az utóbbi esztendők nyomasztó hatása erősen érezhető kulturállapotainkon, mert eltekintve attól, hogy az elmúlt pár esztendő olyan irányban kívánta koncentrálni a nemzet erejét, amely ha nem is akasztotta meg teljesen a természetes fejlődést, de azt erősen hátráltatta. Ez alatt az idő alatt még az a siralmas sors is várt irodalmunkra, művészetünkre s a tudományok ágaira, hogy az általános elszegényedés folytán a normális idők kulturafogyasztó közönsége kénytelen volt minden anyagi erejét betevő falatra fordítani. Csonka országunk területén azonban ezeknek a siralmas állapotoknak ellenére is megtette a maga kötelességét irodalmunk, művészetünk és tudományunk, mert ha messzemenő előrehaladás nem is mutatkozott a multak alkotását igyekezett megőrizni. Szomorúbb helyzetbe jutottak azonban az elszakított részek magyarjai, akik az újabb impériumok alatt a szó valóságos értelmében el vannak zárva minden Magyarország felől kiinduló kulturhatás elől. Súlyos sérelme ez a magyar kultúrának s nem is szalasztottuk el az alkalmat, hogy a Népszövetség illetékes albizottsága előtt szóvátegyük. Ismeretes, hogy Berzeviczy Albert még a nyár folyamán javaslatot tett a nemzetek lelki békéjének megteremtésére hivatott bizottság előtt, amelyben a magyar kisebbségeket ért eme kulturális sérelmeket orvosoltatni kívánta. Sajnos, a magyarságnak ez a mélységes fájdalma nem hatotta át kellőkép a bizottság tagjait s az állapotokon a mai napig sincs semmiféle változtatás. Fennáll tehát továbbra is az a jogos kívánságunk, amely szellemi termékeink zavartalan kicserélésére vonatkozik, mert az elszakított területek magyarjai teljesen elszigetelve élnek attól a kultúrától, amellyel nemrég még szerves egészet alkottak. De a jelen állapotok közepette fenyeget még az a veszély is, hogy amig az új államkötelékek ily módon lehetetlenné teszik a magyar nemzeti kultúra szabad terjedését, pártolólag lépnek fel azzal a magyarnyelvű irodalommal szemben, amelynek egyetlen célja, hogy az elszakított részek magyarjait elidegenítse a csonka országtól. « Mintahogy minden nemzetnek joga, ugy nekünk is az, hogy a földkerekség bármely pontján élő fiainkat szellemi életünk s kultúránk részeseivé tehessük. Legkevésbé lehet ez ellen óvást emelni a mai modern államberendezkedések idején, különösen akkor, amikor ennek a kulturszükséglet kielégítésének nincsen semmiféle irredenta tendenciája. Ez a magyar kultursérelem nyílt, elintézetlen ügy még Európában és elképzelhetetlen dolog, hogy a három és fél millió magyar teljesen kizárva lehessen abból a kultúrából, amelyben felnőtt, amely át és átitatta s amely egyedül alkalmas arra, hogy a továbbfejlődés lehetőségeit számukra biztosítsa. Énnek a nemzeti jogsérelemnek orvoslása, bár elsősorban magyar érdek, de ép ugy érdeke az általános emberi kultúrának is. Mulatozásaink közben ne feledkezzünk meg a Szenttamási Gyermekotthon szegényeiről I Adományok a vízivárosi plébániára küldendők. Levente egyesületekről. í A közeli napokban jelent meg a Kormányzó Űr ő Főméltóságának meleghangú leirata, amellyel a „Testnevelésről" alkotott törvénynek végrehajtási rendeletét jóváhagyta és a magyar társadalomhoz fordult őszinte komoly hangon. Felhívásnak e része igy hangzik : „ Hazánk súlyos helyzetéből folyó anyagi bajaink és az elharapódzott tömegbetegségek a nemzet testi egészségét is megtámadták. A magyar jövőnek tartozunk azzal, hogy minden erőnk megfeszítésével kiemelkedjünk ebből az állapotból és testileg is épebb és erősebb nemzedéket neveljünk. Ehhez elsősorban a testnevelés ügyének felkarolása vezet, amely ekként most legfontosabb nemzeti ügyeink egyikévé vált. Ennek tudatában ma, amidőn a testnevelésről szóló 1921. évi 53. törvénycikk végrehajtási rendeletének megjelenésével e nagyfontosságú törvény életbelép és ön (a kézirat gróf Klebelsberg miniszterhez van intézve) felhatalmazásommal beterjeszti a testnevelési alap visszaállításából szóló törvényjavaslatot s ezzel eh állam a mostoha pénzügyi helyzetében tőle telő áldozatot meghozza, szükségesnek látom, hogy az egész magyar társadalom is tettre és áldozatra kész érdeklődést tanúsítson a testnevelés iránt, mely csak áz esetben vehet igazi lendületet, ha a hivatalos tényezők támogatását megértő társadalmi tevékenység egészíti ki." A társadalom azonban ma még nem ismeri ez egyszerű cimet viselő törvényt, éppen ezért szükségesnek tartjuk az alábbiakban ismertetni. A törvény célja: az egészséges erős, edzett nép megteremtése, az iskolákból eddig száműzött tornának, „az ép testben ép lélek" elvének érvényrejuttatása, az ifjakban az önfegyelem, bátorság, kitartás erényeinek és magának a testi erőnek helyes fejlesztése. E célból a törvény már eleve kijelenti, hogy a tanuló ifjúsággal szemben a testnevelési szakban való előrehaladás egyenlő elbánás alá esik más kötelező tantárggyal. Vagyis az államkormány első helyre tette a testi nevelést. Iskolai tanulókkal szemben a testnevelés kötelezettsége igen szigorú, sőt az ismétlő iskolásokat, iparos és kereskedő tanonciskolás ifjakat és ezek szüleit is arra kötelezi a törvény, hogy a 21-ik életévig minden ifjú köteles a testnevelési egyesületekben részt — tevékeny részt venni! Ezek az egyesületek a „Levente egyesületek", tagjai tehát a testedzés nemes sportját űző ifjak, akik e célból mindennemű felszerelést, eszközt, ruházatot nyernek. A törvény gondoskodik arrél is, hogy gyárakban nagyobb foglalkoztató műhelyekben is alakíttassanak hasonló Levente egyesületek, igen természetesen a politika teljes kizárásával*. Az aVszülő, aki* megakadályozza gyermekét abban, hogy gyermeke ezen sport egyletben működhessék, szigorúan büntettetik. Azt * hisszük azonban, hogy erre aligha kerül sor, egyrészt a kormányzó messzire látó eszméit, minden magyar szivébe zárja, másrészt az ifjak nemes versenye is biztosíték arra, hogy a jövő nemzedék erőteljesebb egyénekből fog állani. Emlékezzetek arra, hogy a csehek mily ravaszsággal dolgoztak államunk tönkretételén, aláaknázásán, amikor jámbor iskola egyesületek az u. n. „Sokol egyesületek" köpenye alatt titkos, tiltott politikai szervet hoztak össze az ősi magyar haza szétszakgatására. Gondoljatok arra, hogy mi nem titkos politikai kalandok, hanem az elernyedt erő megizmositására hozzuk össze energiánk és reményeink letéteményeseit — az ifjúságot, mely a megpróbáltatások idején helyt fog állani nemzetéért. — Ha tehát ily Levente egyesületről hallasz kedves olvasó, gondolj szerencsétlen hazádra, amelyből az ellenség immár mindent elvitt, ami anyag és érték, csupán egyet nem fog tudni „elemelni", a lelki erőt, a hazaszeretet örök érzetét, mely minden született magyarban él és erősödik. (M. E.) Hiszek egy Istenben, hiszek egy buziban Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Wis m^MWrnm-* mr jj Közgazdaságé | Fajtiszta vetőburgonya kapható. A földmivelésügyi miniszter mintegy 350 vagon különböző fajtájú, Német-, Lengyel- és Csehországokból importált, de. már hazánkban után termelt középérésű és kései fajtiszta vetőmagburgonyát bocsát a magyar gazdaközönség rendelkezésére, a háború alatt általánosságban elfajzott magyar burgonya felfrissítésére. Megrendelhető a m. kir. burgonyatermelési hivatalnál: (Budapest Földmivelésügyi Ministerium), de csak teljes vaggontételekben. Tehát kisebb gazdák álljanak össze, amig szükségletük egy teljes vaggontételt (100 mm.) meg nem üti. A burgonya ára 20%kal magasabb, mint a közönséges burgonya mindenkori ára. Előre fizetendő a hivatal értesítésére. Megrendelése sürgős. Tejüzem vezetők képesítése. A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur mult év december 30-án kelt 122,300 F. M. sz. kormányrendelet értelmében a 25484/1922 F. M. szám alatt kiadott szabályzattal létesített „Tejipari üzemvezetők Országos Vizsgáló bizottsága" előtt a vizsgaszabályzat 6 § ának 1., 2., 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban felsorolt üzemcsoportok u. m. nagyvárosi tejellátó üzem, Kisvárosi tejellátó üzem, nagy tejgyüjtő és hűtő állomás, nagy vajgyártó üzem, kis vajgyártó üzem, sajtgyártó üzem és turógyártó üzem felelős vezetésére szóló képesítés elnyerése céljából az alaki képesítést pótló szakvizsga csakis az 1923 évi dec. 31-ig előterjesztett kérelmek alapján tehető le. 1924 évi január hó l-e után, kizárólag az emiitett szabályzat 6 §-ának 4. pontja alatti „Kistej gyűjtő állomás'' és a 7. pontja alatti „fölöző állomás" üzemcsoportokban működik, illetve alkalmazottak folyamodhatnak a vizsga engedélyezéséért. Az idevonatkozó kérvények benyújtásának végső határideje 1924 évi június hő 30-ikában állapittatik meg. Ez a határidő meghosszabbíttatni nem fog s a „Tejipari Üzemvezetők Országos Vizsgáló Bizottsága" az utóbb hivatkozott üzemcsoportok felelős vezetésére csakis az ezen időpontig előterjesztett kérelmek alapján adhat képesítést. A cukorrépa árának megállapítása. Az 1923. évi termésű cukorrépa ára métermázsánként 5 kg. cukor október—januári nagybani eladási árának átlagában állapíttatott meg, levonva ebből a 42% kincstári részesedést. Leszámolásig métermázsánként 14,000 K előleget kérhet a termelő. Szombaton lesz a Kereskedő Ifjak álarcos bálja a Fürdőben.