Esztergom és Vidéke, 1924

1924-02-02 / 10.szám

ESZTERGOM VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. IEOIELENIK IIHDEH VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Rosz kilátások. A mostani nagy gazdasági válság, a gazdag nyomorúság annyira elfoglal mindenkit, hogy nem ér rá önmagá­val, kisebbnek látszó, de nagyfontos­ságú részletkérdésekkel foglalkozni. Még soha nem voltak úgy elválasztva és egymással szembe állitva a társa­dalmi osztályok, mint most. A kis­értékü pénznek tömege irigységet, elvakultságot idézett elő. A készfize tésüek nyomorúságos elsegényedése, a termelő látszólagos gazdasága, a kereskedelem konjunkturális kihasz­nálása tette ellenségekké e három osztályt egymással szemben. A pénz tette ellenségekké az embereket és az irigység ütött tanyát a lelkekben, pedig látszat minden pénzbeli gazda­ság, kártyavár, mely alapot nélkülözve könnyen omlik össze. Ebben az útvesztő labirintusban talán nem végzünk teljesen hiábavaló munkát, amikor egy fontos társadalmi osztály kilátásaira mutatunk rá, me­lyet városunkban veszély fenyeget a jövő gazdasági évben. Az esztergomi birtokos földművesekről akarunk meg­emlékezni és felhívni minden befolyá­sos faktort, hogy más most_kövesse­n ek er jpínd ent az esztergomi birto­kos földművesek jövőbeni megvédé­séért, de iparkodjanak maguk a gaz­dák is elhárítani a veszélyt fejük felül. Az esztergomi gazdaközönség, ugy mint mindenütt, ittjspjn^bősj^n^k örvend . Eladósodott kis, törpebirtoka, igaz, hogy most tehermentesen áll, de vájjon meg-e fog tudni állani eme örvendetes állapotában a jövőben is ? Ha nem nyúlnak hóna alá és maga a gazdaközönség nem lesz nagyon is elővigyázatos, rövid 2—3 év alatt vissza fog sülyedni a háború előtti nem kívánatos eladósodott állapotba. Az esztergomi gazdaközönség vagyonának, megélhetésének lehető sége 90%-ban szőlő ben rejlik. Ez pedig a mai viszonyok~között nem valami kecsegtető. Az állandóan emel­kedő árak nagy veszélyt rejtenek magukban. A gabona rendkívül ma­gas ára, ami a gabonatermő vidéken bőséget jelen, itt veszélyes, sőt vég­zetes lehet. Mert nézzük meg hogyan állanak itt a dolgok. Amennyire ismerjük az esztergomi viszonyokat, azt kell mondanunk, hogy a gazdaközönség kenyérszük­ségletét, takarmányát, gabonatermő földjének csekélysége miatt, vétel út­ján kénytelen beszerezni csaknem mindegyik. Ebbeli szükségletéhez a pénzt a szőlőből teremtette elő. Az élelmicikkek mérhetlen drágasága, természetszerűleg megdrágítja a mun­kát. A kékkő 4000 koronás kiinduló ára, a szénkéneg 100 ezer koronán felüli ára igen nagy terhet ró a szőlő­birtokosra. Ha most ehhez vesszük a biztos, de jogos magas munkabére­ket, alapjában fogják megrenditeni gazdatársadalmunkat. Ez még azon­ban nem minden. I tt áll egy_ jiagy ténye ző még: — a munka hiány^ Túlsóféli münklásság hiányzUfAz ittenieknek túlnyomó százaléka meg­élhetési kényszerűségből bányamun­kás lett. A szőlőben pedig nem lehet várni a munkával és igy fog előállani a nagy kereslet miatt a megélhetésen kivül is még a munkabér drágasága. Az országra reá rótt évi jóvátételi összeget elő kell az államnak terem­tenie. Nagy beruházásokra van szük­ség, amire töméntelen pénz kell. En­nek egy részét, nagy részét a föld fogja viselni. Ebből egyenesen követ­kezik, hogy a szőlőbirtokosok az az eddiginél nagyobb adóteherrel lesznek megróva. Lévén pedig a bor nem okvetlen szükséges cikk, nagy kérdés, hogy lesz-e reá kereslet? Már most látjuk, hogy a bor ára (a pincében értve) mélyen alásülyedt a tejnek, vagy mondjuk a 4 filléres zsemlyének. Tekintettel arra, hogy az eszter­go mi bor t ömegbor, minden nemes karakter nelktif kizártnak tartjuk, hogy nagyobb kivitelre számíthas­sunk. Idegen kereskedő alig jön Esztergomba, tehát itt marad a nagy mennyiségű bor, mint nem kamatozó tőke. De egyéb baja is van. A leg­több kis szőlőtermelőnek nincs, vagy kevés az edénye. Kénytelen tehát eladni termését akkor, amikor annak árát mesterségesen lenyomják. Ehhez a sok bajhoz jöhet gyenge termés, elemi csapás is és csak azt fogjuk észrevenni, hogy elő fognak kerülni a kis váltók, amelyek falánk mohó­sággal fogjak falni gazdaközönségünk­nek először az apraját, azután a nagy­ját. Minél nagyobb lesz pedig a fel­falottak száma, annál jobban fog növe­kedni a parlag és a bányamunkás száma. Hogy ez pedig mit jelent, azt felesleges fejtegetnünk. V. I. Jászé premontrei iskolák barátainak szövetsége. Azon veszteségek között, amelyek a trianoni békével kapcsolatban régi magyar kultúrintézményeinket érték, egyik szomorú következménye volt az is, hogy a jászóvári premontrei kanonok-rend mind a három főgim­náziumait (Kassa, Nagyvárad, Rozs­nyó) elvesztette, mert az volt a bűne, hogy izzó hazaszeretetre tanította nö vendékeit. Négy évi, aggódó remények közt eltelt várakozás után a rend ma­gyarországi tagozata uj otthon épí­téséhez fogott, hogy belekapcsolód­jék a nemzet építő munkájába és át mentse a magyar nevelésügy szol­gálatában egy évszázad megszen­telte nemes hagyományait. A kormányhatóságok támogatása mellett Gödöllőn épül föl a rend uj főgimnáziuma, 200 növendék befo­gadására alkalmas internátus és rend­háza, hogy addig is, mig ősi otthona ismét szabaddá lesz, mint volt fő­gimnáziumainak egyenes jogutóda, szolgálja egyházát és a szenvedő magyar hazát. 1924. év szeptember havában újra megnyitja kapuit, hogy folytassa a kényszerrel megszünte­tett munkát és hogy egyesítse mind­azokat, kik a rend szeretetében és megbecsülésében tanulták megis­merni a tudományt, szeretni a ha­zát és ragaszkodni vallásuk szent tanaihoz. Azért már most fáradozik, hogy létrehozza a „Jászó-Premontrei Isko­lák Barátainak Szövetségé*'-t, mely f. évi február hó 17-én d. e. 11 óra­kor tartja Budapesten a régi Ország­ház gyűlés termében (Főherceg Sán dor-utca 8. sz.) alakuló gyűlését, amelyre a jászó-premontrei iskolák, (Kassa, Nagyvárad, Rozsnyó) volt tanítványait és barátait meghívja. Az egyesület célja az, hogy tö­mörítse azon szellemi és erkölcsi erő­ket, amelyeket á jászó-premontrei iskolák a magyar nemzeti kultúrának termelnek, hogy a bajtársi szeretetet a volt tanítványok lelkében egymás, a rend és a jövő, ifjabb nemzedéke iránt fenntartsa. A cél megvalósítá­sára szolgáló eszközök részint anya­giak, részint erkölcsiek, melyeket a Szövetség határoz meg. Rendes tag lehet mindenki, aki a jászó-premontrei rend valamelyik is­kolájának bármely rövid ideig tanít­ványa volt, pártoló, ki a rend is kólái iránt megbecsülést táplál, s if­júsági, aki mint volt tanítvány vala­mely főiskola hallgatója. Fölkérjük lapunk t. olvasóit, első sorban a rend volt tanítványait, hogy amennyiben a szövetségbe lépni óhaj­tanának, ebbeli szándékukat, címüket s hogy a rend melyik iskoláját és mikor látogatták dr, Balogh Ányos premontrei tanárral (Esztergom, Ben­cés-székház) akár szóban, akár irás ban közölni szíveskedjenek, aki bő vebb felvilágosítással is szolgál. Adományok a vaskapni menedékház kibővítésére, A vaskapui ménedékház kibővíté­sére az egész gyűjtési idő alatt ado mányokként az alábbi összegek foly­tak be, melyekért az M T. E. Esz­tergomi Osztálya ezúton is hálás kö szönetet mond és nyilvánosan nyug­tatja : 110.000 K: Csere József. 85.000 K: Mátéffy Viktor. 50.000 K: dr. Machovits Gyula, Prokopp Jenő. 31.000 K: Vitái István. 26.000 K: Marosi Ferenc. 17.000 K: Szitáry Béla. 16.000 K: Fercsel Lajos. 10 000 K: Neubauer János, Toldy János, dr. Walter Gyula, dr. Schei­ber Győző. 7000 K: Oltósy Rezső. 6000 K: dr. Gróh József, Hajnali Kálmán, Feigl Mihály. 5500 K: Palásthy N. 5000 K : Brilli Gyula, Math Gyula, Szántó Géza, Székely Károly, Há­gára Manci, Hübner Jőzsef, T. B., H. B., Palkovics László, R., Radó Béla, Farkas Árpád, Morvái Antal, Jakobek Jenő, Stöckl Jenő, Laiszky Jenő, Ticserits János, Bálint Lajos, Schrank Ödön, Krizsán István, N. N. 4000 K: Bartalos Vince, Farkas Elek. 3000: Szabó Ferenc, Varsányi Ig­nác, Simon Endre. 2540 K: Somogyi Gyula. 2500 K: Szőllősy Béla, Egy tár­saság. 2000 K: Némethy László, Meng Géza, Till István, Esztergomi Taka­rékpénztár, Behozatali R. T., Kurdy József, Nádler István, Harangozó Mátyás, Szvoboda Román, Németh Ferenc, Szölgyémy József, Schweit­zer János, Szathmáry Béla, Laiszky Kázmér, Fetter Kornél, Vida Lajos, dr. Frey Vilmos, Bajnok Lajos, Tóth László, özv. Gaál Lászlóné, Macho­vich János, Mészáros János, Werner Gyula, Vibner Lajos. 1550 K: Nagy Mihály százados. 1500 K: Pach Jolán, Márkus Ist­ván, Porgesz Béla. 1100 K: Meng Géza gyűjtése. 1000 K: Kerschbaummayerödön, Baly József, Pelczmann László, Sze­keres Antal, Pásztor József, Palko­vich Miklós, Erdélyi Béla, Fonciére, dr. Darvas Géza, Csókás Bözsi, Tóth István, Burány Ernő, Brutsy Pál, Bors Kálmán, dr. Berényi Zsig­mond, dr. Berényi Zoltán, Esztergom­vidéki Bankbizományi és Pénzváltó Iroda, Brenner József, Zsolt Ernő, id. Zsolt Nándor, Riegl Rezső, Ka­szás Károly, Cs. B., Mayer József, Speck Frigyes, Prommer Ferenc, Mathló László, Kántor Félix, Koffler Gyula, Brunner Ferenc, Grumann László, Németh Ferenc postatiszt, Zelenyák Ferenc, Draxler Alajos, Tölgyessy Jenő, dr. Fehér Gyula, Kókay Árpád, Kiss Gábor, Laiszky Miklós, Marx Antal, Szatzlauer Gyula, ifj. Spick Ferenc, Szilas János, Szi­lágyi János, Szarvas Imre, Tamás Sándor, Tatarek József. Elilah tánca. Szinmű 6 felvonásban előjátékkal. Nagy Nordisk attrakció. Főszerep­lők : Gorm Schmidt (az uj Psilander), Karina Bell és Martin Herz­berg. Bemutatja február hó lén és 2án, szombaton és vasárnap Korona Mozgó. A hlv. rész szerk : Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 3000 korona. Egyes szám ára : létköznap (2 oldalas) 300 korona, vasárnap (4 oldalas) 100 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents