Esztergom és Vidéke, 1924
1924-02-02 / 10.szám
ESZTERGOM VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. IEOIELENIK IIHDEH VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Rosz kilátások. A mostani nagy gazdasági válság, a gazdag nyomorúság annyira elfoglal mindenkit, hogy nem ér rá önmagával, kisebbnek látszó, de nagyfontosságú részletkérdésekkel foglalkozni. Még soha nem voltak úgy elválasztva és egymással szembe állitva a társadalmi osztályok, mint most. A kisértékü pénznek tömege irigységet, elvakultságot idézett elő. A készfize tésüek nyomorúságos elsegényedése, a termelő látszólagos gazdasága, a kereskedelem konjunkturális kihasználása tette ellenségekké e három osztályt egymással szemben. A pénz tette ellenségekké az embereket és az irigység ütött tanyát a lelkekben, pedig látszat minden pénzbeli gazdaság, kártyavár, mely alapot nélkülözve könnyen omlik össze. Ebben az útvesztő labirintusban talán nem végzünk teljesen hiábavaló munkát, amikor egy fontos társadalmi osztály kilátásaira mutatunk rá, melyet városunkban veszély fenyeget a jövő gazdasági évben. Az esztergomi birtokos földművesekről akarunk megemlékezni és felhívni minden befolyásos faktort, hogy más most_kövessen ek er jpínd ent az esztergomi birtokos földművesek jövőbeni megvédéséért, de iparkodjanak maguk a gazdák is elhárítani a veszélyt fejük felül. Az esztergomi gazdaközönség, ugy mint mindenütt, ittjspjn^bősj^n^k örvend . Eladósodott kis, törpebirtoka, igaz, hogy most tehermentesen áll, de vájjon meg-e fog tudni állani eme örvendetes állapotában a jövőben is ? Ha nem nyúlnak hóna alá és maga a gazdaközönség nem lesz nagyon is elővigyázatos, rövid 2—3 év alatt vissza fog sülyedni a háború előtti nem kívánatos eladósodott állapotba. Az esztergomi gazdaközönség vagyonának, megélhetésének lehető sége 90%-ban szőlő ben rejlik. Ez pedig a mai viszonyok~között nem valami kecsegtető. Az állandóan emelkedő árak nagy veszélyt rejtenek magukban. A gabona rendkívül magas ára, ami a gabonatermő vidéken bőséget jelen, itt veszélyes, sőt végzetes lehet. Mert nézzük meg hogyan állanak itt a dolgok. Amennyire ismerjük az esztergomi viszonyokat, azt kell mondanunk, hogy a gazdaközönség kenyérszükségletét, takarmányát, gabonatermő földjének csekélysége miatt, vétel útján kénytelen beszerezni csaknem mindegyik. Ebbeli szükségletéhez a pénzt a szőlőből teremtette elő. Az élelmicikkek mérhetlen drágasága, természetszerűleg megdrágítja a munkát. A kékkő 4000 koronás kiinduló ára, a szénkéneg 100 ezer koronán felüli ára igen nagy terhet ró a szőlőbirtokosra. Ha most ehhez vesszük a biztos, de jogos magas munkabéreket, alapjában fogják megrenditeni gazdatársadalmunkat. Ez még azonban nem minden. I tt áll egy_ jiagy ténye ző még: — a munka hiány^ Túlsóféli münklásság hiányzUfAz ittenieknek túlnyomó százaléka megélhetési kényszerűségből bányamunkás lett. A szőlőben pedig nem lehet várni a munkával és igy fog előállani a nagy kereslet miatt a megélhetésen kivül is még a munkabér drágasága. Az országra reá rótt évi jóvátételi összeget elő kell az államnak teremtenie. Nagy beruházásokra van szükség, amire töméntelen pénz kell. Ennek egy részét, nagy részét a föld fogja viselni. Ebből egyenesen következik, hogy a szőlőbirtokosok az az eddiginél nagyobb adóteherrel lesznek megróva. Lévén pedig a bor nem okvetlen szükséges cikk, nagy kérdés, hogy lesz-e reá kereslet? Már most látjuk, hogy a bor ára (a pincében értve) mélyen alásülyedt a tejnek, vagy mondjuk a 4 filléres zsemlyének. Tekintettel arra, hogy az esztergo mi bor t ömegbor, minden nemes karakter nelktif kizártnak tartjuk, hogy nagyobb kivitelre számíthassunk. Idegen kereskedő alig jön Esztergomba, tehát itt marad a nagy mennyiségű bor, mint nem kamatozó tőke. De egyéb baja is van. A legtöbb kis szőlőtermelőnek nincs, vagy kevés az edénye. Kénytelen tehát eladni termését akkor, amikor annak árát mesterségesen lenyomják. Ehhez a sok bajhoz jöhet gyenge termés, elemi csapás is és csak azt fogjuk észrevenni, hogy elő fognak kerülni a kis váltók, amelyek falánk mohósággal fogjak falni gazdaközönségünknek először az apraját, azután a nagyját. Minél nagyobb lesz pedig a felfalottak száma, annál jobban fog növekedni a parlag és a bányamunkás száma. Hogy ez pedig mit jelent, azt felesleges fejtegetnünk. V. I. Jászé premontrei iskolák barátainak szövetsége. Azon veszteségek között, amelyek a trianoni békével kapcsolatban régi magyar kultúrintézményeinket érték, egyik szomorú következménye volt az is, hogy a jászóvári premontrei kanonok-rend mind a három főgimnáziumait (Kassa, Nagyvárad, Rozsnyó) elvesztette, mert az volt a bűne, hogy izzó hazaszeretetre tanította nö vendékeit. Négy évi, aggódó remények közt eltelt várakozás után a rend magyarországi tagozata uj otthon építéséhez fogott, hogy belekapcsolódjék a nemzet építő munkájába és át mentse a magyar nevelésügy szolgálatában egy évszázad megszentelte nemes hagyományait. A kormányhatóságok támogatása mellett Gödöllőn épül föl a rend uj főgimnáziuma, 200 növendék befogadására alkalmas internátus és rendháza, hogy addig is, mig ősi otthona ismét szabaddá lesz, mint volt főgimnáziumainak egyenes jogutóda, szolgálja egyházát és a szenvedő magyar hazát. 1924. év szeptember havában újra megnyitja kapuit, hogy folytassa a kényszerrel megszüntetett munkát és hogy egyesítse mindazokat, kik a rend szeretetében és megbecsülésében tanulták megismerni a tudományt, szeretni a hazát és ragaszkodni vallásuk szent tanaihoz. Azért már most fáradozik, hogy létrehozza a „Jászó-Premontrei Iskolák Barátainak Szövetségé*'-t, mely f. évi február hó 17-én d. e. 11 órakor tartja Budapesten a régi Országház gyűlés termében (Főherceg Sán dor-utca 8. sz.) alakuló gyűlését, amelyre a jászó-premontrei iskolák, (Kassa, Nagyvárad, Rozsnyó) volt tanítványait és barátait meghívja. Az egyesület célja az, hogy tömörítse azon szellemi és erkölcsi erőket, amelyeket á jászó-premontrei iskolák a magyar nemzeti kultúrának termelnek, hogy a bajtársi szeretetet a volt tanítványok lelkében egymás, a rend és a jövő, ifjabb nemzedéke iránt fenntartsa. A cél megvalósítására szolgáló eszközök részint anyagiak, részint erkölcsiek, melyeket a Szövetség határoz meg. Rendes tag lehet mindenki, aki a jászó-premontrei rend valamelyik iskolájának bármely rövid ideig tanítványa volt, pártoló, ki a rend is kólái iránt megbecsülést táplál, s ifjúsági, aki mint volt tanítvány valamely főiskola hallgatója. Fölkérjük lapunk t. olvasóit, első sorban a rend volt tanítványait, hogy amennyiben a szövetségbe lépni óhajtanának, ebbeli szándékukat, címüket s hogy a rend melyik iskoláját és mikor látogatták dr, Balogh Ányos premontrei tanárral (Esztergom, Bencés-székház) akár szóban, akár irás ban közölni szíveskedjenek, aki bő vebb felvilágosítással is szolgál. Adományok a vaskapni menedékház kibővítésére, A vaskapui ménedékház kibővítésére az egész gyűjtési idő alatt ado mányokként az alábbi összegek folytak be, melyekért az M T. E. Esztergomi Osztálya ezúton is hálás kö szönetet mond és nyilvánosan nyugtatja : 110.000 K: Csere József. 85.000 K: Mátéffy Viktor. 50.000 K: dr. Machovits Gyula, Prokopp Jenő. 31.000 K: Vitái István. 26.000 K: Marosi Ferenc. 17.000 K: Szitáry Béla. 16.000 K: Fercsel Lajos. 10 000 K: Neubauer János, Toldy János, dr. Walter Gyula, dr. Scheiber Győző. 7000 K: Oltósy Rezső. 6000 K: dr. Gróh József, Hajnali Kálmán, Feigl Mihály. 5500 K: Palásthy N. 5000 K : Brilli Gyula, Math Gyula, Szántó Géza, Székely Károly, Hágára Manci, Hübner Jőzsef, T. B., H. B., Palkovics László, R., Radó Béla, Farkas Árpád, Morvái Antal, Jakobek Jenő, Stöckl Jenő, Laiszky Jenő, Ticserits János, Bálint Lajos, Schrank Ödön, Krizsán István, N. N. 4000 K: Bartalos Vince, Farkas Elek. 3000: Szabó Ferenc, Varsányi Ignác, Simon Endre. 2540 K: Somogyi Gyula. 2500 K: Szőllősy Béla, Egy társaság. 2000 K: Némethy László, Meng Géza, Till István, Esztergomi Takarékpénztár, Behozatali R. T., Kurdy József, Nádler István, Harangozó Mátyás, Szvoboda Román, Németh Ferenc, Szölgyémy József, Schweitzer János, Szathmáry Béla, Laiszky Kázmér, Fetter Kornél, Vida Lajos, dr. Frey Vilmos, Bajnok Lajos, Tóth László, özv. Gaál Lászlóné, Machovich János, Mészáros János, Werner Gyula, Vibner Lajos. 1550 K: Nagy Mihály százados. 1500 K: Pach Jolán, Márkus István, Porgesz Béla. 1100 K: Meng Géza gyűjtése. 1000 K: Kerschbaummayerödön, Baly József, Pelczmann László, Szekeres Antal, Pásztor József, Palkovich Miklós, Erdélyi Béla, Fonciére, dr. Darvas Géza, Csókás Bözsi, Tóth István, Burány Ernő, Brutsy Pál, Bors Kálmán, dr. Berényi Zsigmond, dr. Berényi Zoltán, Esztergomvidéki Bankbizományi és Pénzváltó Iroda, Brenner József, Zsolt Ernő, id. Zsolt Nándor, Riegl Rezső, Kaszás Károly, Cs. B., Mayer József, Speck Frigyes, Prommer Ferenc, Mathló László, Kántor Félix, Koffler Gyula, Brunner Ferenc, Grumann László, Németh Ferenc postatiszt, Zelenyák Ferenc, Draxler Alajos, Tölgyessy Jenő, dr. Fehér Gyula, Kókay Árpád, Kiss Gábor, Laiszky Miklós, Marx Antal, Szatzlauer Gyula, ifj. Spick Ferenc, Szilas János, Szilágyi János, Szarvas Imre, Tamás Sándor, Tatarek József. Elilah tánca. Szinmű 6 felvonásban előjátékkal. Nagy Nordisk attrakció. Főszereplők : Gorm Schmidt (az uj Psilander), Karina Bell és Martin Herzberg. Bemutatja február hó lén és 2án, szombaton és vasárnap Korona Mozgó. A hlv. rész szerk : Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 3000 korona. Egyes szám ára : létköznap (2 oldalas) 300 korona, vasárnap (4 oldalas) 100 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.
