Esztergom és Vidéke, 1924

1924-11-27 / 95.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HE6IELEHIK 1IIDEI VASÁRHAP ÉS CSÜTÖBTÖEÖH. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Rokkantak. A négyéves háború rengeteg nyo­morúságot hozott az emberiségre. Földönfutó koldussá lett rengeteg ember. Egész vidékek pusztultak el. óriási mennyiségű anyag semmisült meg. Egész ipartelepek váltóztak át hadiszergyérrá és ezek produktuma most hiányzik a világpiacról. Ezek mind csak anyagiak, melyek ha mér­hetlen gazdasági károk is, de nem pótolhatatlanok. Van azonban olyan kár is, mely azokra nézve, akik ezt szenvedtek pótolhatatlan marad örökre, egész életükre. Ez a testi nyomorúság, — a rokkantság. Azok az országok, amelyek győz­tesen (nem katonai értelemben ért­jük) kerültek ki a világháborúból, jobban tudnak gondoskodni rokkant­jaikról, mint mi, akik óriási vérál­dozat mellett erőnket meghaladó anyagi-áldozatot is hoztunk és már a háború alatt is kimerültünk. A há­ború után pedig prédául dobattunk oda a szabadjára eresztett ellensé­geinknek és éhesen csaptak ránk még szövetségeseink is. Mi vagyunk legrosszabbul. Nem vagyunk képesek kellően gondoskodni rokkantjainkról. Nemzet szégyene, hogy városok, fal­vak utcasarkain, templomok előtt félkezű, féllábú, világtalan férfiak koldulva ácsorognak, lesve a jószivek könyöradományaira. Ezek a szánandó nyomorékok pedig nem önhibájukból lettek ilyenekké, hanem a Haza vé­delmében lettek munkaképtelenekké. A nemzet összeségeért, az egész országért küzdöttek és nyomorodtak el. Most éhezve koldulnak. Ujabban a kormány lehetőségéhez képest gondoskodni kivan a hadi­rokkantakról. Módja aligha lesz hozzá teljes mértékben, mert szegény az ország és mégis meg kell lenni. Nem tudjuk elhat-é szavunk oda, ahol intézik az ország sorát, de szól­nunk kell, mert a rokkantügy az ország ügye. Ha rajtunk állana, mi revízió alá vennők a rokkantellátást/ Vannak u. i. rokkantak, akik rokkantságuk mellett is minden fennakadás nélkül megtudnak felelni élethivatásuknak. Nem tartjuk egész helyénvalónak, hogy akik teljes fizetésük birtokában vannak, vagy teljes mértékben meg­tudnak felelni iparáguknak, hogy azok rokkantsági dijat húzzanak. Ezek rokkantsági illetményével meg­lehetne javítani a keresetképtelenek ellátását. Természetesen ez még mindég nem elég a nyomorúság teljes elosz­latására. Tudnánk egy pénzforrást megnyitni a hadirokkantak részére. És ezt a felmentettek zsebében ke­resnők meg. Ha prüszkölni fognak is sokan ezért, de nem történik ve­lük szemben semmi méltánytalanság. Elvégre ők azalatt az idő alatt biz­tonságban vagyont szereztek, amíg társaik vérük vesztésével rokkantak lettek. Meg lehetne még a háború alatt szerzett vagyonokat is látogatni egy kis hadirokkant adóval. Karácsonyi ajándék előfizetőinknek! Lapunk kiadóhivatala elhatározta, hogy ezidén minden egyes előfize­tőnknek karácsonyi ajándékul telje­sen ingyen egy naptárt ad. Elhatározásunkra az vezetett, hogy valamikép honoráljuk előfizetőinkét azért, hogy hűen kitartanak lapunk mellett, de azért is, hogy megkímél­jük előfizetőinket a nagy kiadástól, melybe ma egy naptár beszerzése kerül. A naptár 32 oldal terjedelem­ben fog megjelenni s a naptárrészen kivül naplóval is el lesz látva, ma­gában fogja foglalni továbbá helybeli jobb kereskedőink és iparosaink üz­leti hirdetéseit is. Uj előfizetőink az ajándék-naptárt szintén díjtalanul fogják megkapni. Eljegyzés. Meitner Miklós (To-| kod) eljegyezte Demény Dezső várj megyei irodatiszt kedves leányát? Ilonkát. Jubileumi ünnepély. A vízivá­rosi érseki nőnevelő-intézet dr. Cser­noch János bibornok-hercegprimás aranymiséje alkalmából f. hó 29 én szombaton d. u. 5 órakor ünnepsé­get tart, melyre a tisztelt szü­lőket és az érdekelteket tisztelettel ezúton hivja meg az intézet vezető­sége. Belépődíj nincs, de adományo­kat az iskola felszerelésére szívesen fogad az intézet. Műsor az előadás előtt a zárdában kapható. Halálozás. Aprily Ferenc süttői kőfaragó nagyiparos f. hó 25-én 67 éves korában elhunyt. — Klein Ede nyug. községi jegyző életének 88-ik évében hosszas szenvedés után f. hó 21-én Piszkén elhunyt. Komárom és Esztergom közig, egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága hétfőn rendkívüli ülést tartott. Dr. Huszár Aladár nagy melegséggel parentálta el Nagyatádi Szabó István volt föld­mivelésügyi minisztert. A törvény­hatóság elhatározta, hogy az elhunyt miniszter özvegyével közlik a törvény­hatóság részvétét. — Komárom vá­rosnál megejtendő választást elhalasz­totta a törvényhatóság, mert az 1914. évi választók névjegyzéke nincs meg. — Legérdekesebb része v%lt Eszter­gom város villanyvilágítás bérbeadása, melyet dr. Zwillinger Ferenc és Ador­ján János megfellebbezett. A felleb­bezés megjárta a belügymisztériumot, a közigazgatási bíróságot s végre a törvényhatóság döntött az ügyben, még pedig úgy, hogy a jóváhagyta a bérletet. Karcsay Miklós vármegyei főjegyző ismertette az ügyet és nagy szaktudással mutatott rá a fellebbe­zésben felhozottakra, melyek helyü­ket meg nem állják. A hivatásos fellebbezők tehát nem értek el célt, csak a munkát szaporították. A tárgy­sorozat összes pontjait, mivel senki­sem szólalt fel, elfogadta a törvény­hatóság. Az Esztergomi Sakkor vezető­sége felkéri a tagokat, hogy a házi­verseny megbeszélése végett, lehető­leg teljes számban jelenjenek meg f. hó 27-én csütörtökön fél 9 órakor a Korona kávéház helyiségében. A Tanult Férfiak Kongregá­ciója f. hó 28-án este háromnegyed 7 órakor tartja rendes ülését a fő­gimnázium fizikai előadó termében. Szives megjelenést kér a vezetőség. Vendéglők új zárórájának meg­állapítása. A m. kir. államrendőr­rség budapest-vidéki kerületi főka­pitánya az esztergomi szállodák, ven­déglők, kávéházak, italmérések stb. záróráját 1925. évi március hó 15-ig az alábbiak szerint állapí­totta meg: 1. Szállodával kap­csolatos vendéglők, valamint a ká­véházak zárórája éjfélutáni 2 óra. 2. A szigeti vendéglők zárórája — mig a személyhajó forgalom folyamatban van — éjféii 12 óra, amikor pedig ez a forgalom szünetel, esti 10 óra. 3. A vasúti állomásnál lévő vendéglő zárórája az esti utolsó személyvonat tényleges beérkezte után egy óra multán van. Reggel az első személy­vonat indulása előtt egy órával nyit­hat. 4. Vendéglői ipart folytató többi vendéglő zárórája éjfél utáni 1 óra. 5. A többi — vendéglői ipart nem folytató — italmerések zárórája éj féli 12 óra. Az utóbbi időben mind gyak­rabban tapasztalják a hatóságok, hogy a mezőgazdasági kishaszonbérletek kivételes meghosszabbításáról és a legelőterületek biztosításáról szóló 5300—1923. M. E. sz. rendelet fenn­állásáról' a gazdaközönségnek nincs tudomása, vagy annak rendelkezé­seiről az érdekeltek kellőleg tájékozva nincsenek. Mivelhogy e körülmény alkalmas arra, hogy a szerződő fe­lek közti, a termelés eredményére nem közömbös jóviszonyt megzavarja és ezáltal a mai időben különösen fontos társadalmi békét is nagy mér­tékben veszélyezteti, az alispán ezúton is felhívja az egyesített vármegyék gazdatársadalmának, főleg azonban a haszonbérbeadóknak figyelmét a fenti kormányrendelet azon intézkedésére, amelynek értelmében a hasontárgy­ban 5751—1922. M. E. sz. alatt ki­adott kormányrendeletben foglalt részletes szabályok érvényének to­vábbi fentartása mellett az ezen ren­delet hatálya alá tartozó 20 k. hol­don aluli kishaszonbérletek mindaddig meghosszabbíttassanak, amíg az illető községben a földbirtokreform folytán földhözjuttatandók birtokbaadással földhöz nem juttattattak, illetve amig az O. F. R. meg nem állapítja, hogy a földreformtörvény alapján az illető községben megváltási eljárás szük­sége fenn nem forog, vagy annak helye nincsen. A szenttamási szegény gyerme­kek napközi otthona megnyílt. Kérjük a gyermekbarát lelkek szerető támogatását. (Vízivárosi plébánia) Ültetvények, fák, sétahely be­rendezések védelme. Szenttamás hegyoldalon és a szigeti utak befá­sítása folyamatban lévén, ezen he lyek is a fásított és ültetvényes he­lyek védelméről szóló rendelkezések alá esnek. Ennélfogva dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsos figyelmez­teti a közönséget, hogy tilos a fák­nak, karóiknak, kötelékeiknek, tányé­raiknak megrongálása, késsel stb. megvagdalása, törése, zúzása, illetve elvágása, kiásása. Tilos továbbá az ültetvények területén (a hegyoldalon) a játszás, futkosás, az ültetvények s a karók kimozgatása, ugyanott kecs­kék s más állatok legeltetése, kihaj­tása, odaengedése, a gallyaknak ete­tésre törése. Az utakon kivülí helye­ken (a gyepes részeken s a hegyol­dalon) járás, lecsúszás, felkapaszko­dás, a föld kiásása, vájása, szóval minden rongálás és pusztítás s a ta­lajnak (a hegyoldalon) minden lazí­tása szintén büntetendő cselekményt képez. Utasítva lettek egyúttal a rendőri közegek, hogy a kihágókat a leghatározottabb eréllyel nyomoz­zák ki, szükség esetén előállítsák és ellenük ' a feljelentést megtegyék. Végre egy erélyes intézkedés, mely sokaknak elveszi a kedvét a fiatal fák tönkretételétől. Sötétben maradt a város. Esz­tergom város lakosságát vasárnap is­mét bosszantóan lepte meg a villany­világítás, illetve a nem világítás. A boszúság még csak hadján, de tete­mes kár származott a sötétségből. A nagy rezsivel dolgozó két mozgó­Ha mástél órán át ismét boldog ós büszke akar lenni arra, hogy magyar a J A n IIOII K K - F I L, itl K T akkor nézze meg ma, f. hó 27-én csütörtökön (Kopenhágai Cserkész Olimpiász) Kezdete pontosan este 7 órakor. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000*.korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. HÍREK.

Next

/
Thumbnails
Contents