Esztergom és Vidéke, 1924

1924-01-31 / 9.szám

ESZTERGOM VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési a hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A hív. rész szerk: Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 2000 korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 250 korona, vasárnap (4 oldalas) 300 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. Évtized elteibetett a régi békeidőben s annyi becsület sértési és rágalmazási pör nem for­dult meg a biróságok előtt, mint a mennyiről manap egy hét leforgása alatt hirt kapunk. Mintha az embe­rek mással nem is foglalkoznának, mint a legcsunyább, a leggyilkosabb marakodásokkal, egymás becsületé­ben való gázolással. És ha a bíró­ság elé állanak, akkor is a legritkább esetben jön meg a jobb belátás, ta­nuk egész seregével vonul fel min­denik fél és bizonyítják a maguk vélt vagy valódi igazát. Vélt igaz a legtöbb. A rendkívüli viszonyok, melyek között élünk, kizökkentették a leg­több embert józan tárgyilagosságá­ból, soha annyi elfogultságot, soha annyi elvakultságot nem tapasztal az ember, mint ezeken a törvény­széki tárgyalásokon. És megy a küz­delem elkeseredetten a végletekig. Itt katonatisztek vonulnak fel két el­lenkező irányból, hogy a volt pa­rancsnokuk viselkedéséről tanúskod­janak, amott a miniszterrel állami tisztviselők, kiknek e minőségükben a politikához semmi közük nem volna, kerülnek szembe elkeseredett politikai tusában, hogy közben pár­bajkarcolásokkal is elintéznek lova­gias Ügyeket, az nem is érdemes a megemlítésre, azok csak kis epizó­dok a nagyobb szabású küzdelmek összebonyolult cselekményében. És oly ádázul, oly konokul megy ez az ellenségeskedés, mintha más teen­dőnk a világon semmi sem volna, mintha egyébként ebben az ország­ban mindenek ékesen és szép rend­ben volnának, mintha nem szoríta­nák mind jobban, mind szabatosab­ban azt a gyűrűt, mely egyszer — ha nem eszmélünk fel egymást maró őrületünkből — halálos bizonyos­sággal megfojt bennünket. A francia Prágába helyezi át ve­zérkari főnökségét, mely hivatva le­szen a jelen status quo-t örök időkre biztosítani, nekünk még mindig az a legfontosabb, hogy valakit március 19-én neveztek-e ki egyetemi tanárrá, avagy akkor csak a tanári kartól kapott megbízást s tényleges kine­vezése a vörös uralom bukása után következett-e be. Igy rohanunk nyi­tott szemmel a pusztulásba, mert ko­nokul és makacsul csak azt keres­sük ma is, ami bennünket szétvá­laszt és nem próbálunk kicsinyessé­geken felülemelkedve minden erőt egyetlen nagy cél — a nemzet meg­mentésének — szolgálatába szegőd­tetni. Mint Trója pusztulásakor, már „a szomszéd Ukalegon" ég s nekünk nincs másra gondunk, csakhogy az ügyészségek és biróságok foglalkoz­tatva legyenek személyes, rút, kicsi­nyes, fölösleges — igen fölösleges, mert ahol az elfogultság dolgozik, ott az igazságot még az Ítélet sem tisztázza, nem legalább a pervesztes tábor szemében I — torzsalkodások végtelenbe nyúló sivár sorával l Tanoncvizsgálatok. Az 1922. évi XII. t. c. értelmében a tanidejüket kitöltött iparostanulók, önálló iparosokból alakított vizsgáló­bizottság előtt (elnök és két tag) ipari képzettségükről, a feldolgozásra ke­rülő anyagok mikénti felhasználásá­nak és megőrzésének módozatairól vizsgálatot kötelesek tenni. Városunkban az ipartestület által alakított tanoncvizsgáló bizottságok a napokban kezdték meg működésüket." Talán nem lesz érdektelen az első tanoncvizsgálő bizottságok tagjait és a vizsgálatra bocsátott iparostanulók neveit időrendi sorrendben felje­gyezni. 1924. január 26. Kovácstanonc­vizsgáló-bizottság. Elnök: Mészáros Lajos, tagok: Császár Antal és Máté Lajos kovácsmesterek. Vizsgálatot tett tanuló: Demény Géza. 1924. január 28. Csizmadiatanonc­vizsgáló-bizottság. Elnök: Mészáros János, tagok: Pásztor József és Si­monyi András csizmadiamesterek. Vizsgálatot tett tanuló: Pecsenka István. 1924. január 29. Cipésztanonc­vizsgáló-bizottság. Elnök: Szeidl Jó­zsef, tagok : Jákics Gyula és Krátky József cipészmesterek. Vizsgálatot tett tanulók: Bádi Zoltán, Csóka Fe­renc és Komenda István. Nőiszabó vizsgáló-bizottság. Elnök: Draxler Ferenc, tagok: özv. Peká­novits Károlyné és Vencel Ferenc nőiszabó mesterek. Vizsgálatot tett tanulók: Csányi Rózsi, Hajabács Anna és Jancsó Mária nőiszabó ta­nulók. 1924. január 30. Asztalostanonc­vizsgáló bizottság. Elnök: Till Ist­ván, tagok: Henczi Ferenc és Sze­keres Béla asztalosmesterek. Vizsgá­latot tett tanuló: Sztahovits Imre. Az ipartörvénynek ez az intézke­dése hathatósan hozzá fog járulni a jövő iparosnemzedék tökéletesebb ipari kiképzéséhez, mert nemcsak a megfelelő eredményt felmutatni nem tudó tanulót van joga a bizottságnak visszavetni, de abban az esetben, ha a tanuló ki nem elégitő ipari tudása a munkaadó mulasztására vezethető vissza, a bizottság jelentése alapján az iparhatóság a mulasztást elkövető iparostól a tanonctartási jogot is megvonhatja. Sajnos, hogy az ipar­testületnek nem volt joga az összes iparosokra a tanoncvizsgáló-bízottsá­gokat megalakítani s igy Barti Jó­zsef villamszerelő és Dodek János kéményseprőtanulóknak Budapestre kellett utazniok a tanoncvizsga leté­tele végett. Örömére szolgál Esztergom város iparosságának és buzdításul az ipa­rostanulóknak, hogy a város taná­csa a vizsgálatokon képviselteti ma­gát, sőt a csizmadia segédi vizsgá­laton dr. Antóny Béla polgármester jelent meg. H. K. I HÍREK. J Farsangi naptár. Febr. 1-én Helybeli főiskolások zártkörű tánc­estélye a Fürdőben. , 2-án Kath. Legényegylet szinielőadás­sal egybekötött táncestélye a Ma­gyar Királyban. „ 2-án Máv segédtisztek táncmulatsága a Fürdőben, , 3-án Esztergom-Szentgyörgymezői Kath Olvasókör farsangi táncmulatsága saját helyiségében. „ 9-én Rendőrkapitányság őrszemélyzeté­nek szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdőben. B 9-én Református egyház műsoros tánc­estélye a Magyar Királyban. „ 16-án Farsangi álarcos estély, illetve bajtársi összejövetel a Tiszti Ka­szinóban. „ 23-án Kereskedő Ifjak Egyesületének jel­mezestélye a Fürdő Szállodában. Márc. 1-én Turista Egyesületnek farsangzáró zártkörű humoros estélye a Ma­gyar Király összes helyiségeiben. „ 1 én Kaszinó műsoros táncestélye sa­ját helyiségében. , 3-án Bajtársi összejövetel a Tiszti Ka­szinóban. „ 4-én Esztergomi Polgári Egyesület far­sangzáró családias estélye a Ma­gyar Királyban. Lapunk legközelebbi száma az ünnep miatt február Uén, pénteken délután a rendes idő­ben fog megjelenni. Adomány. A Szent Anna fiúárva­ház felsegélyezésére Schiffer Ferenc prelátus-kanonok, a jótékonyságáról közismert főpap, 100.000 koronát adományozott. Közös szentáldozás. A Tanult Férfiak Kongregációja f. évi február 2-án Gyertyaszentelő ünnepén délelőtt 8 órakor közös szentáldózást tart a szentferencrendiek templomában. Szí­ves megjelenést kér a vezetőség. Az Esztergomi Polgári Egye­sület választmánya ma, csütörtökön este fél 8 órakor a Magyar Király­ban lévő helyiségében ülést tart. Az elnökség kéri a tagokat, hogy azon a teljes számban megjelenni szíves­kedjenek. Adományok a Turista Dalár­dának. A „Tábori kis műkedvelő gárda" Fehérváry Géza Őrnagy út­ján 100.000 K, N. N. 13.000 K és Deutsch Kálmán 10.000 K-t adomá­nyoztak a Turista Dalárda kotta­alapjára. Öregcserkészek farsangi esté­lye. Az öregcserkészek szombaton este tartották műsoros táncestélyüket a Kaszinóban, melyet csupa kedély és vidámság jellemzett. A műsort dr. Vimmer Lászlóné zongora és Bérezi László hegedűkisórete mellett Vimmer Lili operaénekesnő énekszá­mai nyitották meg, mely után a mű­kedvelő gárda a „Nihilisták" cimű bohózatot adta elő és pompás játé­kukkal állandó derültségben tartották a közönséget. A szereplők valameny­nyien kitettek magukért, különösen Vitái Irmi, Mike Anci, Szapory Gyula és Kemény Miklós. A műsor után tánc következett, mely a legkedé­lyesebb hangulatban a reggeli órá­kig tartott a híres lábatiani cigány­zenekar hangjai mellett. A Turista Egyesület vigalmi­bizottsága ma, csütörtökön este fél 9 órakor a Turista Otthonban ülést tart, melyre a tagok pontos megje­lenését kéri az elnökség. Fogorvosi rendelés. Dr. Gallegó Éde és Fercsel Lajos fogászati mű­terme (Kossuth Lajos-utca 73. sz.) rendel naponkint délelőtt 9 — 12, dél­után 2—5 óráig. Értesítés. A Köztisztviselők Fo­gyasztási Szövetkezete felkéri tag­jait, hogy mult évi bevásárlási köny­vecskéiket február hó 10-ig az áruda pénztáránál leadni szíveskedjenek. A földműves ifjak „Levente" csapatának első szereplése. Az esztergomi földműves ifjak „Levente" csapata e hó 27-én a Belvárosi Kath. Olvasókörben minden tekintetben si­került estét rendezett, amelyen a földműves ifjúság a torna- és vívó­gyakorlatokat kellő ügyességgel és készültséggel mutatták be. Meglepően sikerültek a szavalat számok is. Ami pedig a színdarab előadását illeti, bátran lehet állítani, hogy a szerep­lők várakozáson felüli sikert arattak, mindegyik beélve magát a szerepébe, egész könnyedséggel és otthoniasság­gal mozogtak a színpadon. Külön meg kell emlékeznünk Nóvák Ró­záról, aki meglepő tragikai képessé­get árult el. Mindezekre Huray Béla főhadnagy, testnevelő tanította be az ifjúságot, aki jó modorával és kellő bánásmódjával megszerettette magát az ifjúsággal és csakis en­nek tulaj donitható, hogy alig pár hónap előtt általa összetoborzott le­vente ifjúság rövid idő alatt ily meg­lepő sikereket tudott aratni. Az elő­adás után Koffler Gyuláné urasz­Elilah tánca. Színmű 6 felvonásban előjátékkal. Nagy Nordisk attrakció. Főszerep­lők : Gorm Schmidt (az uj Psilander), Karina Bell és Martin Herz­berg. Bemutatja február hó lén és 2-án, szombaton és vasárnap Korona Mozgó.

Next

/
Thumbnails
Contents