Esztergom és Vidéke, 1924

1924-10-23 / 85.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK; MIHDEH VASÁBHAP ÉS CSÜTŐBTÖKÖÍ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Önvédelem. A multheti diáksztrájk ismét fel­színre vetett olyan kérdést, mely­nek boncolgatása mindenkor kényes dolog és bármily finoman nyúljanak is hozzá, rendszerint azok szisszen­nek fel, akik fajilag nem asszimilá­lódtak. Külön ájiságukat misem mu­tatja jobban, taint az, hogy azonnal a külföfdi zsidóságra hivatkoznak. Az egyik but apesi liberális napilap f. hó 17-ki szamában már egészen nyíltan bemon Íja a kereszténység és a zsidóság közötti harcot. Merészen lerántja azt a leplet, amely eddig el­takarta a titokban lappangó törekvé­seket, írja pecig többek között eze­ket -.„... S mi lesz akkor velük (a keresztény ha Igátokkal) ha a kül­földi zsidósága mely sohasem felejt s óriási hatalom az egész világon, bojkottálni fogja a Magyarországon végzett keresztény fiatalember eket? Pedig ez máv igen sok helyen be­következett!" . . . Azt már rígen tudjuk, hogy a zsidóság világszerte szervezve van. Ezt azonban mindenkor tagadták épen azok, aki e ezt legjobban tudták. Mi, akik kívül élünk az ő misztikus világuktól csak az egyes jelensége­ket látva, bénultuk a szervezettség hatalmát, ered nényeit. Minden szetvezettségnek bizonyos védelmi, harci célja van, épen a szer­vezettség alapgondolatából kifolyólag. Misem természetesebb, mint az, hogy hogy a zsidóság világszervezete a nem zsidó val ásnak erkölcsi és gaz­dasági világa ellen irányul. Ezen irányzat kiépít íse különösen ott mu­tatkozott veszedelmesnek, ahol na­gyobb számm il birt a zsidóság. Eze­ken a helyek sn nem egyszer véres kirobbanások is voltak, melyeket mindenkor a műveletlenségnek minő­sítettek. Igazul: lehet, de mi volt az indító ok? Mindenkor úrra hivatkoznak, hogy a művelt Nyugaton nem fordulnak elő antiszemita mozgalmak. Ezt kész­séggel el is isnerjük, de hozzá kell tennünk azt is, hogy a nyugati álla­mokban, mely maga is kereskedő né­pekből áll, aránytalanul kevés a zsidó lakosság száma. Az is igaz, hogy a nyugati műve t államokban is csak későn érte el a zsidóság az egyen­jogúságot, ani azt bizonyítja, hogy a kereszténység védekezett a világ­ban szétszórt, de mégis egységes zsidósággal szemben. Magyarországnak mostani meg­csonkított mivoltában, a két forrada­lom alatt szerzett tapasztalatai miatt nagyon is var oka védekezni és ön­. magának helyit szorítani saját hazá­jában. Oka \an kétségbe vonni a zsidóság nagy többségének magyar­ságát is, mert hisz a négy megszál­lott területen négy nemzet fiainak hódolt be elsőnek az egykor magyar­ságért melletverő zsidóság. Ha nem is vagyunk hívei az erő­szaknak, mégis mégtudjuk érteni a diákság mozgalmát s nem minősítjük másnak mint önvédelemnek. Véde­kezik; saját jövőjét látja veszélyez­tetve és ehhez talán szintén van annyi joga, mint annak az „óriási hatalom"-nak, „mély sohasem felejt". Sa . . . i. HÍREK. Dr. Csernoch János bibornok, hercegprímás Budapestről, hol hosz­szabb ideig tartózkodott, f. hó 17-én hazaérkezett szók városába. Házasság. Jedlicska István, az Esztergom-vidéki Hitelbank titkára, f. hó 18-án, szombaton tartotta es­küvőjét Rochlitz Klári úrleánnyal a belvárosi plébánia templomban. —­Majoros Irmuskát f. hó 14-én ve­zette oltárhoz Kaliska József bor nagykereskedő (Budapest) a csol­noki plébánia templomban. Az es­ketési szertartást a menyasszony fivére Majoros Károly csolnoki plé­bános végezte kiterjedt rokonság je­lenlétében. Új mérnők. Klinda István, Klinda Károly érseki tanítóképző igazgatójái nak fia, f. hó 18-án gépészmérnök­oklevelet nyert a budapesti műegye­temen. A törekvő fiatalember az orosz harctéren több 'hónapon át küzdött, majd fogságba esett, ahol két évig sínylődött. Jelenleg a herceg­primási gépgyárban van alkalmazva Petz Testvéreknél. Az új belvárosi karnagy elfog­lalta állását. Ammer József, az ujo nan megválasztott belvárosi karmes­ter, már elfoglalta állását. Ammer Budafokról jött Esztergomba, ki „Nem, nem, soha I* cimű irredenta dalával országos hírnévre tett szerj^ Midőn üdvözöljük őt új állásában, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy alkotásait itt is folytatni fogja. Az Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat f. évi okt. 18-án tartotta választmányi ülését, melyen a társulat érdemes elnöke, dr. Walter Gyula c. püspök gyengél­kedése miatt dr. Antóny Béla polgár­mester, osztályelnök elnökölt. Elő­ször ís felolvasásra került az Eszter­gomból eltávozott dr. Molnár Szulpic főgimnáziumi igazgató, a társulat volt buzgó ügyvezető elnökének búcsúzó és lemondó Jevele. A tár­sulat eme kiváló tagjának érdemeit a legközelebbi közgyűlésen fogja megfelelő módon méltatni és elis­merni, amikor egyszersmind utódjá­ról is gondoskodás történik. Addig is az ügyvezetői teendőket a polgár­mester vállalta el. Dr. Balogh Albin főtitkár ismertette azután a múzeum építésének jelenlegi állását. Az ügy a pénzügyminisztériumban feneklett meg, de remélni lehet, hogy az a jövő tavaszig dűlőre jut és az épít­kezéshez is hozzá lehet fogni. Sinka Ferenc Pál múzeumigazgató indítvá­nyéra a társulat elhatározta, hogy őeminenciája dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás, a társulat magas védnöke jubileuma és a tár­sulat 30 éves fenállása alkalmából az évfordulón, 1925. évi február 2-án díszközgyűlést tart és ez események emlékéül maradandó alkotásként „Esztergom Évlapjai" c. alatt folyó­iratot indít. A társulat a városban széleskörű akciót indít meg az egye­sület reorganizációja érdekében. Ily célból a felhívások már a legköze­lebbi napokban szétküldetnek. Vármegyei közgazdasági bi­zottság alakult meg e hó 22 én. A bizottság elnöke dr. Jármy István, alelnöke Várady János és jegyzője dr. Zsiga János lett. A Mese football szakosztály tagjait felkérem, hogy a sportfelszere­seket még e héten a telepfelügyelő­nél, leltároztatás végett, személyes felelőség mellett okvetlen adják be. Szakosztályvezető. Megüresedett megyebizottsági tagsági helyek betöltése. Az egye­sített vármegye törvényhatósági bi­zottságában halálozás folytán három tagsági hely megüresedett és pedig Esztergom IV. kerületében Trexler Antal, Kesztölcön Hertlik János és Dorogon Pfluger Ferenc helye. A f. hó 11-én tartott törvényhatósági bi­zottság határozata folytán az alispán ezen helyekre a választást elrendelte. A választás Esztergomban és Do­rogon november 6-án f Kesztölcön pedig november 4-én lesz. Válasz­tási elnökökül kineveztettek: Eszter­gomba dr. Wiplinger Ödön, Dorogra Prouza Vilmos és Kesztölcre Gott­mann István. Csolnok emlékünnepe. Nagy részvéttel ünnepelte meg a község lakossága az elmúlt vasárnap hősi halált halt kántortanitójának, Vogel Lajosnak emlékét. A vármegyei tan­testületek áldozatkészségéből egy dí­szes emléktábla hirdeti itt is — az iskola falában — egy hős „nemzet napszámosának" nemes vértanuságát. A gyászistentisztelet után Majoros Károly plébános megszentelte az emléket, ezután a Himnuszt énekel­ték az egybegyűltek. A növendékek hatásos szavalatai után Gabanitz Sándor rk. tanító mondott magas­szárnyalású, mélységes hazaszerete­tet sugárzó és szívhez szóló ünnepi beszédet, hangoztatva, hogy ez em­lékmű a nemes bosszú jelképe le­gyen lelkünkben. A magyar Hiszekegy hangjai mellett, hazafias érzelmektől eltelve, mondott búcsút a mélyen meghatódott hallgatóság, az iskola falainak. Három éves lesz a jegyzői tan­folyam. A belügyminisztériumban most tárgyalják a jegyzői tanfolyam újjáképzését, melynek időtartamát az eddigi egy évről három szemeszterre akarják felemelni fel és a vizsgák ügyét is úgy állapítja meg, hogy ezzel a kurzus elvégzése voltaképen két esztendeig fog tartani. Nem eresztették haza. Bosszan­tóan v furcsa. esetben volt vasárnap része Jákus Jánosné és leányának. Jakuséknak sok ismerősük van Pár­kányban. A megszállás óta az asszony nem volt Párkányban s most jó al­kalomnak vélte a vásárt felhasználni a látogatásra. Az ismerősök szívesen látták vendegeiket s bizony megtör­tént az a nem lehetetlen és egyálta­lában nem főbenjáró eset, hogy Jakusné leányával együtt megkésve jött a hídra. A csehek minden teke­tória nélkül átengedték a megkésett két nőt, de nem igy az itteni őrség. Jakusné megérkezve a magyar őr­ségre, ahol feltartóztatták. A határőr katona hajlandó is volt átengedni a két nőt, de a szolgálatban levő állam­rendőr nem. Hiába volt minden kérés, igazolvány, a rendőr visszaküldte őket Párkányba, ahol a cseh őrség gúnyos mosollyal kérdezte, van e szállásuk ? jakusnénak szállása volt, de szégyene is, hogy amikor a cseh őrség nem gördít akadályt a megkésett haza­térők elé, akkor a magyar rendőr nem ereszti haza s idegenbe küld vissza két magyar nőt. Vájjon mi történt volna Jakusnéval, ha a cseh őrség sem ereszti vissza Párkányba ? Nem maradt volna más hátra, mint a hidon tölteni az éjszakát. Jakus János feljelentette a dolgot az állam­rendőrségi főtanácsosnál, de eltökélt szándéka a belügyminiszter figyelmét is felhívni az esetre. Meghalt a Jakab bácsi. A Ja­kab már halott. Akik a turistaház­hoz jártak, mindig találkozhattak a kilátó egyetlen szomszédjával, a Ja­kabbal. Egyszer piros huszársapkát, máskor százlyukú kemény kalapot hordott. De nemcsak kalapot hordott a jó öreg, hanem különös kedvét lelte abban, hogy a menedékház in­tézőjének evőeszközeit, tányérait, po­harait lassankint szintén elhordogatta. Nem szabad ráfogni, hogy elemelte, — mert „nihil de mortuis, nisi bene" — hanem szenvedélyes gyűjtő volt. Meg is került az egész gyűjtemény sértetlenül. I. rendű valódi 7400 calóriájú porosz kőszénre és dorogi dió-szénre PÁL. Iroda Lőrino-utca 1. sz. Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos él szerkesztésért Meld»} LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000[korona. Egyes szám ára : hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents