Esztergom és Vidéke, 1924

1924-10-05 / 80.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. EEOISLEHIK: BUDES VASÁBHAP ÉS OSÜTÖBTÖKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A Bencésdiákok Esztergomi Szövetségének FELHÍVÁSA Esztergom társadalmához és az intézet volt növendékeihez, Szövetségünknek az a célja, hogy könyvvel, ruhával és élelemmel lássa el az esztergomi főgimnázium segélyre szoruló érdemes tanulóit és ezenkívül anyagilag segélyezze a főgimnázium azon végzett növendékeit, akik egye­temeken vagy másutt felső tanulmá­nyokat folytatnak és támogatásra szo­rulnak. Tátongó mélység a szükség­let, amellyel a cél felé vezető uton találkozunk és csak parányi morzsák azok az anyagi erők, amelyek ren­delkezésünkre állanak. Nagyon sok diák ugy jött be Esztergomba, hogy csak lakása van, könyvet, ruhát, el­látást a társadalom jótékonyságától vár és kér s ennek ellenében nyújtja a reményt, hogy a társadalom hasz­nos értékes tagja lehet. Számos esz­tergomi ifjú, aki nyolc év munkájá­val rászolgált a megbecsülésre és bi­zalomra, nem tud felsőbb tanulmá­nyokra beiratkozni és másképen sem elhelyezkedni. Minden időknek, minden társada­lomnak a múltban és jövőben is leg­főbb feladata volt és lesz az ifjúság támogatása. A társadalom, amely ezt nem teszi, úgy jár, mint az erdőtu­lajdonos, aki kivágja erdejét s nem ültet helyébe másikat. Szálas erdeje nyomán rövidesen csak tövist és bo­zótot talál. Az a társadalom, amely degenerálja önmagát, sietve halad ön­maga romlása felé. Meg kell men­teni az ifjúságot, nehogy letörve el­keseredésében a társadalom megmér­gezője és felforgatója legyen. Ezen okokból indíttatva fordulunk elsősorban Esztergom város közön­ségéhez és ki-ki elé odaállítva egy szegény éhező, fázó, törekvő ifjú alakját, alázattal kérjük, hogy küldje el hozzánk pénzbeli támogatását. Nincsen szükség alázatos kérel­münkre azokhoz, akik egykoron az intézet növendékei voltak és itt sze­rezték meg anyagi és erkölcsi létük alapjait. E társainkat a baráti szere­tet melegével kérjük, hogy ifjúkori érzéseik felidézésével adjanak cél­jainkra annyit, amit a mai viszonyai közepette nélkülözni tudnak. Azokhoz pedig, akik egykoron akár mily vonatkozásban anyagi előnyö­ket kapott ezen intézettől, az erköl­csi parancs erejével emeljük fel sza­vunkat a támogatásért, hogy anyagi erejükhöz mérten kamatostól és va­lorizálva adják vissza, amit egykoron kaptak. A számukra adott segély nem volt ajándék, de a társadalom nagylelkűségének előlege, s ami nem veszhet el egykoron segített iskola­társaink kezén. Az adományokat kérjük alulírot­takhoz, vagy az Esztergomi Taka­rékpénztárnál: Etter Ödön úr, az Esz­tergomi Kereskedelmi és Iparbank­nál: Varsányi Ignác úr, az Eszter­gomvidéki Hitelbanknál: Jedlicska István úr kezéhez juttatni. Adomá­nyokat elfogadunk természetben is. Kelt Esztergomban, 1924. szeptem­ber 30. A Bencésdiákok Szöv. megbízásából: dr. lattyasóvszky Kasszián főgimn. igazgató, ár. Gróh József a Szövetség elnöke. Piacunk csőd előtt Esztergom, hacsak nem a régmnlt időket vesszük, soha sem volt va­lami élénk kereskedelmi város. Ipara kisiparrá törpült össze és a háború előtt ez is a tönk szélére jutott. En nek a nemfejlődésnek oka volt a vá ros közönségén kivül Esztergom fek­vése is. Amig a vashíd fel nem épült, az év nagy részén el volt vágva a túlsó féltől. A budai és almásfüzitői vo nat kiépítése közelhozta Budapestet és a sokkal fejlettebb Győr városát melyek meg is nyirbálták Eszter gom kereskedelmi piacát. Esztergom nak közönsége, illetve annak nagy része pedig mindig ellenszenvvel vi seltetett a gyáripar iránt. Most, hogy városunk határvárossá lett és egészen el vagyunk vágva a túlsóféltől, de más, majdan kifejtendő okok miatt is úgy kereskedelmünk, mint iparunk nagyon válságos hely­zetbe jutott. Budapest kezd olcsóbb lenni, mint Esztergom. Nagyobb bevásárlásokért már érdemes Budapestre leutazni. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egyes emberek másutt szerzik be szükség­leteiket, hanem azt is jelenti, hogy a tömegvásárlás is Budapesten bo­nyolódik le, amint már erre nem egy példa is volt. Ilyen viszonyok között súlyosan esik a mérleg ser­penyőjébe Dorog heti piacának a fejlődése is. Annak idején e lap ha­sábjain nagyon élénken mutattunk rá erre az eshetőségre, de ezt a kép­viselőtestület egy része belátni nem tudta, vagy nem akarta. A dorogi piac most kezdetén is már nagyon súlyosan kezdi mutatni hatását kereskedelmünkben. Módo­sabb községeink elmaradoznak pia­cunkról, sőt esztergomiak is elősze­retettel látogatják már Dorogot. Egész biztosan nyakunkra fog nőni Dorog és mi itt fogunk állani óriási terheinkkel minden forgalom nélkül, ami egyenlő a piaci csőddel. Keres­kedőink össze fognak roppanni a terhek súlya alatt s Esztergom el fogja veszíteni városi jellegét, nagy földmives községgé fog sülyedni. Ezt a nívóját is azonban ideig-óráig fogja tudni megtartani és azután lesz be­lőle egy nagy bánya kültelep. ÍV. o. Telefon •'Távirat/ | Vasúti szerencsétlenség. Mainz. Mainz közelében az ala­gútná! egy személyvonat összeütkö zött a mainz— manheimi gyorsvonat­tal. A eddigi megállapítás szerint mintegy tiz ember meghalt, tizen­kettő súlyosan és vagy húszan köny­nyen megsebesültek. Lányi püspököt kiutasították a románok. Debrecen. Lányi József felszen­telt tinini püspököt, Ferenc Ferdi­nánd trónörökös magyar oktatóját, a románok kiutasították Nagyvárad­ról és román területre többé nem léphet. Óriási Zeppelin Amerikának. Berlin. Elkészült már Amerika részére készült óriási Zeppelin, mely a napokban fog elindulni Fridrichsha­fenből. A léghajó 600 kgr. súlyú postát és csomagot visz magával Hosszú útjára a léghajót három a me rikai hadihajó fogja kisérni, hogy az esetleges szerencsétlenségtől meg­védjék. A léghajó elindulása után a németek léghajógyárát az antant ka­tonai bizottsága elpusztíttatja s ezen túl csak Amerikában lesz szabad a Zeppelin-féghajókat gyártani. A lég­hajó átlagosan 110 kilométer sebes­séggel fog repülni, úgy hogy körül­belül 60 óra alatt fog Newyorkba érkezni. Ugyanez az út a leggyor­sabb vasúton és hajón százhatvan óráig tart. 2 meteorológiai repülőgépet en­gedélyeztek Magyarországnak. Budapest. Az antant előírásai sze­rint a mi repülőgépeink csak 4000 méter magasságig emelkedhetnek és igy eddig szó sem lehetett modern aerológiáról. Éppen ezért a kormány azzal kéréssel fordult a nagykövetek tanácsához, hogy legalább két olyan meteorológiai célra szolgáló repülő­gép beszerzését engedélyezze, ame­lyek emelkedési határa nincsen kor­látozva. Az antant hozzájárutása már meg is érkezett, azzal a kikötéssel, hogy a két gép csaK külföldi gyár­ban rendelhető meg. Utcai karcok Sangbaiban. Newyork. Sanghai mellett nagy csata tombol. A várost részben tneg­szálták, részben pedig harcok dúl­nak az utcákon. A mandzsúriai re­pülőgépek állandóan bombázzák a harcban álló várost. Repülőgépek összeütközése. Stockholm. Svédországban a most folyó katonai gyakorlatok alkalmá­val rendkívül tragikus katasztrófa történt. Svédország két legkitűnőbb katonai repülőgépe a levegőben ösz­szeütközött. A gépek teljesen meg­semmisültek és mindkét pilóta ször­nyethalt. Hat milliárd frank a francia költségvetés deficitje. Paris. A francia pénzügyminisz­ter most terjesztette be a kamará­hoz a jövő évi költségvetést, mely szerint 26 milliárd bevétellel szem­ben 32 milliárd kiadás, vagyis 6 mil­liárd frank deficit mutatkozik. Merényletterv Masaryk ellen. Prága. Nagyszombatban letartóz­tatták Mattiák Józsefet és három tár­sát, kik Nagytapolcsányba akartak utazni, hogy az ott nyaraló Masaryk elnök ellen merényletet kövessenek el. A letartóztatottaknál megtalálták a 4 kiló ekrazitot és á Nagytapol­csányba szóló vasúti jegyeket. Németek ájra életbe akarják léptetni a kenyérjegyet. Berlin. Németországban az idei termés nagyon siralmas. A termés alig fele a tavalyinak és távolról sem elegendő a fogyasztásra. Berlinben már is arra gondolnak, hogy újból életbeléptetik a kenyérjegyet. A kommunisták a német csá­szári ház ellen. Berlin. A kommunista párt a po­rosz országgyűlés elé javaslatot ter­jesztett, amelyben követeli, hogy a Hohenzollern-család nemzeti vagyo­nát a porosz állam vegye birtokába. Követeli továbbá a párt, hogy a Ho­henzollernek adott támogatást szün­tessék be, ellenben a tl Poroszország­ban lakó munkanélküli Hohenzoller­neknek folyósítsák azt a munkanél­küli segélyt, amit az ipari munká­soknak adnak. Marhahús 18-22.000 kor., birkahús 18-20.000 kor. Vidéczky Bélánál, Viziváros. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4i oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents