Esztergom és Vidéke, 1924

1924-09-14 / 74.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HEBIELEHIK UIDEI VASÁRIAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖM. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét Illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Nagy Vincéék patrónusai. Köztudomású, hogy Herriot francia miniszterelnök és Mac Donald, az angol premierminiszter, szocialista sőt kommunistaszinezetü pártokra támaszkodik s ezért nálunk sokan, igy az októbrista Nagy Vince is azt hiszik, hogy minden magyar szocialista, vagy októbrista népgyűlésnek kötelessége őket üdvözölni s ezzel Magyarországnak hasznos külföldi összeköttetéseket szereznek. Hogy ez a felfogás nem helytálló, annak illusztrálására el kell mondanunk egy franciaországi esetet, mely nemrég történt Maux városában, ahol a háborúban elesett francia tanítók emlékművet akarták leleplezni. Éz a leleplezési ünnepély bizonytalan időre elmaradt. Elmaradt pedig azért, mert a már kitűzött ünnepély előtti, napon a kommunista francia tanítók szövetségének egy küldöttsége jelent meg a prefect-nél s a következő négy pontból álló ultimátumot terjesztette eléje: Az emlékműről el kell tünie az eredeti felírásnak „A hazáért elesetteknek" s helyébe kerüljön ez: A háború áldozatainak. Másodszor tilos a Marseilles éneklése, mert különben „Esztergom ás Vidéke" tárcája. A régi Esztergom fürdői. Irta: Sinks Ferenc Pál. (Folyt, és vége.) A tervezett Szent István gyógyfürdő-telep egész területén, sőt Vízivárosnak a körbástyáig terjedő részén is az időben alig volt egy-két épület. Az egész terület még a török uralom idejében is beépíttetlen volt. A tulajdonképeni Viziváros a vár és az ott lévő érseki palota alatt terült el és pedig a vár alatt bugyogó melegforrástól, mely a Kisdunába ömlik, vagyis a mai nap is meglevő körbástyától kezdve az érseki Veprech őrtoronyig (a vasgyár mellett). E városrésznek felépítésére és megerősítésére IV. Béla király 1239. szeptember 29-én kelt levelében adott engedélyt az érseknek, felruházván ez új várost a vásárjogi és egyéb kiváltságokkal, hogy, úgymond, az érsek e helyen saját népét letelepítvén, azok sokaságával magát és egyházát szükség idején megvédelmezhesse. Itt a király a tatárokra gondolt, akiknek visszatértétől még mindig féltek. ők az internacionálét fogják intonálni. Kérik azonban az elmondandó beszédeket cenzúrára, viszont az ő szónokuk tetszés szerinti, kommunista beszédet fog mondani. A prefect előbb telefonált Parisba, s izgatott tárgyalások után ez egész ünnepélyt elhalasztották. Jellemző ez a magában véve igazán nem fontos eset arra, hogy Franciaországban, ahol Albert miniszter ül Herriot kormányának kultuszminiszteri székében, az iskolát már kezükbe akarják keríteni azok a tanítók, kik nem a hazáért elhullott pályatársukat, hanem csak a háború áldozatait gyászolják. Akié az iskola, azé a jövő. Ezért akarja a mostani francia kultuszmi-, niszter még a a községi iskolából is kitiltani a vallásoktatást. Csodálkoznunk kell ezután azon, hogy egyes magyar lapok hasábos cikkekben emelik ki azt, hogy egy magyar diákcsoport párisi látogatása alkalmával Albert úr a magyar diákokkal tiz percig kellemesen elcsevegett. Ilyen külföldi összeköttetésekből nekünk nem lesz hasznunk! K. Gy. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Esztergomnak a Hévviz-források körüli része az Árpádházi királyok idejében, gyér házaival, a város egyik külvárosát (Suburbium de Calidis aquis, Toplicha de Strigonio) képezte. Az ott lakó káptalani jobbágyok és népek a kir. város vásárjaira eljárhattak és ott árusíthattak ugyan, de a város polgármestere (villicus) és bírája (judex) alá semmi tekintetben nem tartoztak. A káptalan a birtokában lévő egész területet később bérbe adta. A XIII. század utolsó negyedében Miklós aranyműves bérletében találjuk azt, és pedig a tó melletti malomtól kezdve a Hévviz-patakig azon földdel együtt, mely az Ágoston-rendiek szent Anna zárdája (a mai káptalani szegényház és mellette lévő házak helyén) kertjétől a patakig terjedt. Miklós a bérleményben jól érezte magát, ott lassan beruházkodott, a bérfizetéssel pedig keveset törődött. De nemcsak a Hévviz területét, hanem a káptalannak egy általa szőlővé átültetett földjét is elfoglalva tartotta. Ez a Domonkos-rendiek zárdatemplomán (Kölcsey-utca végében, a káptalani pénztár helyén) innen, közel az Ágoston rendiek szt. Annazárdájához a hegyoldalban (a mai Egy hónap közigazgatása vármegyénkben. F. hó 10-én tartott közigazgatási bizottsági ülésen Karcsay Miklós vármegyei főjegyző az egyesített vármegyében augusztus havában előfordult eseményekről az alábbiakban számolt be: Esztergom városban. Az általános helyzet az előző hónapokhoz képest nem változott. Népgyűlések, politikai megnyilvánulások nem voltak. A fontosabb gazdasági munkálatok befejeződtek s azok során csupán a cséplési dij mértéke tekintetében voltak a gazdák s a cséplőgéptulajdonosok közt bizonyos súrlódás, mely azonban kölcsönös megegyezéssel kiegyenlíttetett. Az erdőterületekkel szomszédos ingatlanok tulajdonosai a vadkárok miatt tettek ismételt s megokolt panaszokat, miért is hivatalból való vadászat elrendeltetett, mely a barátkúti vadászterületre nézve f. hó 7-én tartatott meg. Mezőgazdasági vagy ipari munkásmozgalmak nem észleltettek. A városi büntetőbírósághoz beérkezett feljelentések száma 358, melyek nagyobbrészt mezőrendőri, útrendőri, állategészségügyi s köztisztaság elleni kihágások ellen irányultak. Borcsarnok táján) feküdt. A peressé vált szőlőt Lodomér érsek, az 1289. május 8-án kelt levele szerint, a tanuk kihallgatása után a káptalannak Ítélte oda. A tanuk között volt Marczell őrkanonok és Elkynus gróf, Esztergom városbirája is (judex civitatis Strigoniensis). Az ítélet „következtében a birtokon lakó jobbágyok magukat, természetesen, már a káptalani tiszt Malyna (I) ispán joghatósága alá tartozónak vallották és Miklósnak az engedelmességet megtagadták, E miatt, a dühbegurult volt gazdájuk Csitó, Tamás és Kuncz jobbágyokat és az első kettő feleségét, a káptalan éktelen szidalmazása közben, kegyetlenül elpáholta, a szőlőt pedig továbbra is magáénak tulajdonította. Mindez elegendő volt arra, hogy a káptalan, egy 1294. április 1-én kelt levél szerint, tőle az egész bérleményt elvegye és a Mátra vidékéről, Aranyosról ideszakadt másik Miklósnak adja bérbe. A szerződés sze* rint az első négy évben bért nem kell fizetnie; azontúl pedig minden évben egy fertót (fél márka) kell adnia, a mindenkori esztergomi ezüstvalutában (I). Megengedte azonfelül a káptalan, hogy a bérelt területen Az államrendőrségnél. A városban a közbiztonság általában jó. Bűncselekmény volt: vagyon elleni 28, intellektuális 12, emberi élet és testi épség elleni 1, a közrend és közigazgatási rendészet ellen irányuló kihágásokból 1 a kir. járásbírósághoz, 240 a városi tanács által megbízott rendőri büntető bíróhoz tétetett át, 304 esetben pedig az államrendőrség járt el. A bűncselekmények, valamint a kihágások a mult havihoz képest alig csökkentek. A bűnözők a vagyon elleni bűncselekményeknél leginkább alacsonyabb műveltségű és részben a fiatalkorú elem, az intellektuális bűncselekmények az iparos és kereskedő elem. a közrend elleni kihágások pedig leginkább a földmives elem sorából kerültek ki. A bűnözésre a megélhetési nehézségek, a könnyűszerrel való meggazdagodási vágy, a földmives osztálynál a könnyű megélhetés és általában a korcsmázás és ivás utáni duhaj kodás ösztönzi és viszi az embereket. Nagyobb bűncselekmény nem volt. A városi tanácshoz áttett kihágási ügyek feltűnő szaporodásának oka az, hogy a polgármester, mint I. fokú állategészségügyi hatóság által elrendelt ebzárlatot a számtalan feljelentés dacára immár hónapokon át csak elvétve tartják be, a városi piacon kedve szerint építkezhessek és e célból a Hévviz-hegy (de monte nostro de Taplicha) oldalából követ fejthessen, a fürdők és malom telkét szabadon használhassa. A bérlet megszűntével az új építmények első sorban a káptalannak ajánlandók fel. Miklós aranyműves azonban a Hévviz területéről és a szőlőből mozdulni nem akart. Emiatt az ügy újból Lodomér érsek elé került. Itt egy 1295. dec. 9-ón kelt levél szerint, azzal védekezett, hogy a szőlőt ő még boldogult Fülöp érsektől vette és a rajta lakók is az ő jobbágyai. Ezzel szemben a káptalan okmányokkal igazolta, hogy a peres szőlőt ők kapták cserébe Fülöp érsektől egy kertért, mely a vár alatt lévő forrásnál van. Miklós az ő és a káptalan eme földje közé építkezett, utóbb mindakettőt elfoglalta és szőlővé alakította. De nem fizetett bért a Kisduna és Hévviz közti terület után sem, hanem azon a káptalan beleegyezése nélkül tavat létesített, két árkot húzott és magának egy rozoga malmot épített, miáltal elzárta a káptalani malomhoz vivő útat is. A bérlet megszüntetése tárgyában 1296. év január 15-ére volt a végA Lutz-féle különleges anyagok ott is fényesen beváltak, ahol más anyaggal nem tudtak sikert elérni! Zománcfestékek! Olajfestékek, Borostyánkő és Linoleum padlófénymáz I Porfestékek, ecsetek és az összes vegyészeti festékárúk a legnagyobb választékban, gyári áron kaphatók: MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedőknél Esztergomban, a világhírű Lutz Ede és Társa festékgyára esztergommegyei megbizottainál Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptttlajdonos ét szerkesztésért feleifis; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000|korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.