Esztergom és Vidéke, 1924

1924-09-07 / 72.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. HE6IELEHIK HIHDES VASÁRHAP ÉS CSÜT ÖHTOKÖI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Negyvennégy ország delegátusai jelentek meg Genfben, hogy résztvegyenek a népszövetség őszi ülésszakában. Ezek között jelen vannak a magyar kiküldöttek is, Apponyi Albert gróf vezetésével, akiknek megjelenése nagy érdeklődést keltett. t

" Nem hivatalos minőségben, de mint magánemberek jelen vannak gróf Bethlen István miniszterelnök és Daruváry Géza külügyminiszter is. Jó alkalom ez arra, hogy a magyar külpolitika vágatlan erdejében utakat keressünk. Az a békevágy, amiről ma Európa számottevő politikusai nem szűnnek meg kijelentéseket tenni, egy nemzetet sem tölt el jobban, mint bennünket. Minden törekvésünk oda irányul, hogy mindazokat a nemzetközi kérdéseket, amelyek felvetődnek, vagy már is szőnyegen hevernek, a nemzetek szövetsége utján intézzék el egymás között a népek. A magyar külügyminiszter a Temps munkatársának intervjut adott, amelyben ismételten hangoztatta, hogy Magyarország bízik a nemzetek szövetségének intézményében, amelytől elvárja, hogy tárgyilagosan és a kölcsönös méltányosság medrében intézze el a felvetődő problémákat. Az Őszi ülésszak főtémája a lefegyverzés kérdése, amely minket elsősorban érdekel, mert amig a „Esztergom ÉS Vidéke" tárcája. A régi Esztergom fürdői. Irta: Sinks Ferenc Pál. Bleszl Ferenc kir. tanácsos, az Esztergomi Takarékpénztár érdemes elnökigazgatója a vagyonos pénzintézethez méltó nagy eszme megvalósítását : Esztergomnak fürdővárossá leendő fokozatos fejlesztését tűzte ki célul. A nagyszerű eszme mindinkább közeledik a megvalósulás felé. A fürdőtelephez szükséges telkek már a takarékpénztár tulajdonában vannak; sőt készen vannak már a tervek is, melyek szerint a telep létesülni fog. Láttam e terveket. Az egészet a felfogás eredetisége és az elrendezés célszerűsége jellemzi. A Ferenc József-útra szolgáló két impozáns vendégpalota barokk-rokokó stílusával és a mellékutcába vivő íves átjárójával oly benyomást kelt, mintha a fürdőtelep a XVIII. században létesült volna. íme a művészi anachronizmus a cél szolgálata banl A Kisduna felőli részen lesz nek a tulajdonképeni fürdőépületek, kursalon, kávéház és színház. Lesz békeszerződések részünkre csupán harmincezer zsoldos katonaság tartását engedték meg a rend fentartására, azalatt a környező államok állig felfegyerkezve állanak. Pár napja írták alá az érdekelt államok a londoni egyezményt, amely határozott alapja a béke megindulásának. Reméljük, hogy új korszak kezdetét jelenti ez, amelynek hasznát nemcsak a hatalmas és győztes államok, hanem a legyőzött ós legtöbtöbbet szenvedett országok is érezni fogják. Ha a nemzetek szövetsége, mint legmagasabb nemzetközi fórum olyan tárgyilagos^ és méltányos tud majd lenni, hogy nem ismer édes és mostoha gyermeket, hanem minden nemzetet egyforma szeretettel ölel a keblére, ez az intézmény lesz kiindulópontja az igazi békének. A magyar nemzet eddig csak köszönettel tartozik ennek a nemzetközi fórumnak, mert mindenkitől való elhagyottságában, amikor testvértelenül, minden segitőkéz nélkül vergődött az anyagi végromlás felé, egyeüen hely volt, ahol hóna alá nyúltak. Igaz ugyan, hogy az a kölcsön, amelyhez a népszövetség utján jutottunk, túl nagynak nem nevezhető, mégis alkalmas volt arra, hogy^ pár hónap eltelte után eredményeket tudjunk felmutatni s megállítsuk a gazdasági pusztulást. A magyar nemzet szeretne megingathatlanul meggyőződni a jövőben is arról, hogy a népszövetség tehát minden költség nélkül állandó, modernül berendezett színházunk. A Hévviz-utca felőli részen az új fürdőkabinok egész sora. A telep közbeneső részen üdülésre szánt pompás park, fedett nyári étkezők, csinos zenepavillön. A káptalani malom melletti részen a gazdasági épületek. Terven minden együtt van tehát egy modern fürdőtelep: a Szent Istvángyógyfürdő létesítéséhez. A nagyszabású gyógyfürdő óriási befektetést igényel. Régebben nem is mertek ilyen nagyszabású tervre gondolni, bár az esztergomi melegforrásoknak fürdő céljára való felhasználásával és a vizek megvizsgálásával már azelőtt is foglalkoztak, az akkori igényeknek megfelelő fürdők már a legrégibb időben is létesültek. Vessünk visszapillantást az esztergomi melegforrások múltjára. Esztergom számos melegforrásai között először a vasgyár melletti bő forrás vizét kezdték fürdő céljára használni. Már a rómaiak fürdőmedencét építettek, melynek meleg vizében kerestek üdülést a „legio II. adjutrix" vitézei és gyógyulást a fáradt veteránok. A főszékesegyház építése előtt a várban történt talajőrt ált a kisnemzétek védelmére, ami mindenesetre nagy teljesítmény a gazdaságilag tönkretett Közép Európa kon szolidációj ában. Ezekben a napokban úgy tűnik fel, hogy a nemzetek hajlandók egymásnak bébejobbot nyújtani s a bé két tartósnak stabilizálni. Mi magyarok saját ügyünknek tekintjük a nem zetek közötti békés hangulat ápolá sát, a megtépázott magyar nemzet azt kívánja a nemzetek szövetségétől, hogy valóban rakják le mielőbb Genfben a tartós és igazi béke funda mentumát. Ennek pedig alapfeltétele: ne legyenek mostoha nemzetek. Öt osztálya lesz a tanonciskolának. A kultuszminisztériumnak iparos tanonciskolái szervezeti szabályzata szerint az 1925—26. tanév végéig az összes tanonciskolákat át kell szer vezni. Leglényegesebb rendelkezései a következők: Egy-egy község tanoncainak száma szerint a tanoncoktatási intézmények háromfélék : a) tanonciskolák, oly helyeken, ahol a tanoncok száma 40-nél több, b) tanonctanfolyamok és c) a népoktatási intézetekkel kapcsolatos továbbképző iskolák. Az oktatás irányát tekintve az iparostanonciskolák három tanterv egyengetési munkálatok alkalmával egy római oltárkövet találták, melyet az itt letelepedett veteránusok fogadalomból állítottak Herculesnek „morborum depulsori" vagyis a betegségek elhárítójának. A rómaiak idejéből fennmaradt fürdő idővel pusztulásnak indult. Megújítása egy görög császárnő nevéhez fűződik, ki a keletiek fürdési szenvedélyével karolta fel az újjáépítés ügyét. IV. Béla magyar király neje Mária, Lascaris Tódor nicaeai görög császár leánya, csaknem gyermekkorban került Esztergomba, a királyi palotába. Szentföldről visszatértében még II. Endre király hozta magával a fia. számára. Ugylátszik az anyja, Commen Anna császárné is velejött és huzamosabban itt tartózkodott, mert feljegyezve találjuk róla, hogy az esztergomi hőforrás fölé fürdőt építtetett. Ezt később közfürdőnek is használták és jövedelmét IV. Béla király, egy 1238. évi január 30-án kelt levél szerint, az esztergomi Jánoslovagok rendházának engedte át. A jog gyakorlásának a tatárdulás vethetett véget, amikor a város teljesen elpusztult és a Szentkirályon 1 szerint rendezhetők be és pedig mint: a) általános iparostanonciskolák, b) általános iparostanonciskolák szakoktatással és c) szakirányú iparostanonciskolák. Az iparostanonciskoláknak 5 osztályuk van. Az oly tanulók részére, kiknek csekély iskolai előképzettségük van, külön előkészítő osztályt kell létesíteni, azután következik az I., II. és III-ik osztály. Ha a III-ik osztályt legalább 16 oly tanuló végezte, akiknek tanszerződése még nem járt le, ezek részére külön továbbképző IV-ik osztályt kell felállítani, ezen létszámba azon tanoncok is beszámitandók, akiknek a polgárivagy középiskola IV-ik osztályánál nagyobb iskolai előképzettségük van. A közép- vagy polgári iskola III., IV. osztályát végzetteket a tanonciskola II., a közép- vagy polgári iskola V., Vl-ik osztályát végzetteket a tanonciskola III. osztályába kell *^ sorozni. A munkaadó a tanoncot az iskolai beiratásokra megállapított időben beíratni és iskolába járatni köteles. A tanév kezdete után felfogadott tanoncot a munkaadó három napon belül beíratni és negyedik naptól kezdve a tanoncot a próbaidő tartama alatt is az iskolába járatni köteles. A tanonc iskolai mulasztásait meg kell torolni. A tanoncok tankönyveiről és tanszereiről a munkaadó köteles gondoskodni. lévő Jánoslovagok is nagy kárt szenvedtek, a fürdő is feledésbe ment. Később 1289-ben újból megkísérelték a jogot visszaszerezni, de úgy látszik, hogy akkor már a fürdő az érsek tulajdonában volt. A török uralom alatt e „bánja" a muzulmánoknak igen látogatott és kedves fürdőjük volt, amit az ott alkalmazott feliratos tábla is tanúsít. A fürdő mellé minarettel ellátott imaházat, a hodzsa és müezzin számára lakásokat is építettek, melyek a török uralom végéig fennállottak. A vasgyári fürdőt nyáron ma is számosan látogatják. Szenttamás lőszalkotta hegyoldalában a melegforrások egész sora öntötte bőséges vizét az alatta elterülő tóba, melyből a Hévviz-patak nyerte vizét és folyt a város árka felé tartva a Kisdunába. A tavat a Fürdő Szálloda építése alkalmával a mult század közepén, a Hévvizpatakot pedig ujabban a Kisduna szabályozásakor tüntették el. Az esztergomi főkáptalantól a takarékpénztár tulajdonába átment egész terület még az Árpádházi királyok idejében 1201-ben a káptalan birtokába jutott. Ez évben ugyanis Imre Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos ét szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000;korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.