Esztergom és Vidéke, 1924

1924-08-07 / 63.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. IE0IELEHIK MIHDES VASÁBHAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. LaptulajdonoB és szerkesztésért feleifis; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 15.000 korona. Egyes szám ára hétköznap (2 oldalas) 1500 korona, vasárnap (4 oldalas) 2000 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza. A népszövetségi kölcsön magyar részének jegyzési felhívása a társadalom legszélesebb rétegeiben élénk viszhangot keltett. Különösen érdeklődnek a kötvények után azok a konzervatív elemek, amelyeket idá­ig a spekuláció, a konjunktúra és a szédületes kosztpénz visszariasztott attól, hogy tőkéjüket a közgazdasági étet rendelkezésére bocsássák. Az óvatos emberek ugyanis külö­nösen az utóbbi évek alatt meggyő­ződtek arról, hogy a magas koszt­pénzkamatra kihelyezett tőkék sosem voltak kellően biztosítva, most azon­ban a terjesen biztosított és magas kamatot hajtó népszövetségi kölcsön lehetővé teszi, hogy ezek az idáig kikapcsolódott tőkék is megélénkít­sék a közgazdaság vérkeringését. Hozzávetőleges becslés szerint mint­egy 10—20 milliárdra becsülhető az az összeg, amely ily módon a nép­szövetségi kölcsön jegyzése utján gyors körforgásban piacra kerül. Csak természetes, hogy ez a tekin­télyes tőke jótékonyan fog hatni az állandó pénzszűkével küzdő terme­lésünkre s valószínű, hogy a jegyzés után rövidesen éreztetni fogja kedvező hatását. A népszövetségi kölcsön magyar része a népszövetségi kölcsön integ­ráns része, tehát itt is ugyanazok a biztosítékok szolgálnak. Ez okból idegen államok, főkép Olaszország is, ahol ötszörösen túljegyezték a kölcsönt és igy nagyon sokan elkés­tek a magyar kölcsön római és mi­lanói jegyzésétől, most a kölcsön magyar részével akarják kárpótolni magukat. Ha nagy nemzetgazdasági érdeke­ket és a magyar kistőkés érdekeit összevetjük, kétségtelennek kell te­kintenünk a Magyarországra eső népszövetségi kölesönrész jegyzésé­nek sikerét, hiszen ez 10 millió aranykoronát alig meghaladó összeg még a mai megcsonkított állapotában sem teszi nehéz próbára Magyaror­szág közgazdaságát. Kereskedelem, ipar s bizonnyal a kisgazdatarsadalom is bizonyára mél­tóan ki fogja vermi a maga részét a kölcsön jegyzéséből. Egy darab 20 dolláros cimlet ára körülbelül 37* métermázsa buza árénak felel meg. Három ós fél métermázsa búzát pe­dig még ez idei aránylag gyenge ter­més mellett is mrndten vagyonosabb kisgazda könnyen tőkésíthet. Annak, hogy a külföldi kölcsön aránylag kis dinietekre oszlik, meg van az a nagy előnye, hogy a legszélesebb néprétegek részvételét is lehetővé le­szi. Bízzunk benne, hogy a népszö­vetségi kölcsön magyarországi részé­nek majoritása ez alkalommal ma­gyar dolgozó kezekben marad. A 250,000,000 aranykorona-köl­csön magyar része 11.597.250 arany­korona: 2.350.000 dollár. Jegyzési határidő 1924. augusztus 1—9. A kibocsátási árfolyam 88 százalék. A. kötvények dollárra és aranyko­ronára szóinak és pedig 10, 20, 100 és 200 dollárra s megfelelő összegű aranykoronára. A kötvények kamatozása 7 és fél Étorona, vagyis a befektetett összeg után több mint netto 8 és fél szá­zalék. A kölcsön 20 év alatt törlesztetik. A kamatok és a kisorsolt címletek effektiv dollárban fizettetnek. A befizetés történhetik dollárban, fontban, svájci frankban, olasz lirá­bao, holland forintban, svéd koroná­ban, cseh koronában, osztrák koro­nában, de lehet magyar koronában is jegyezni. A jegyzési összeg 2 részleiben fi­zethető. A kölcsön szolgálatának biztosítá­sául a vámjövedék, a cukoradó, a cukor után fizetendő kincstári része­sedés, valamint a dohányjövedék ösz­szes (nyers) bevételei és a sójövédék tiszta jövedelme van lekötve. A kötvények a Budapesti ám- és értéktőzsdén jegyeztetni fognak. A kötvények óvadékképesek és gyámpénzek elhelyezésére alkalma­sak. A kötvényekre a Magyar Nemzeti Bank 75 százalékos lombardkölcsönt folyósít. HIREK. j Kinevezés. A biboros-hercegpri­mis Nádler István tanítóképző-inté­zeti c. igazgatót az érseki tanító­képzőnél viselt tanári állásától fel­mentette és egyidejűleg az eszter­gom-vizivárosi irgalmas nővérek ér­seki tanítónőképző intézet igazgató­jává nevezte ki. Gratulálunk 1 Változás a városi ügy beosztás­nál, A polgármester az árvaszék és az elnöki osztály vezetésével dr; Brenner Antal } főjegyzőt, dr. Sántha József h. közigazgatási tanácsnokot pedig a gazdasági ügyek vezetésé­vet bizta meg. Aranymise. Vasárnap, f. hó 10-én tartja Zebegényben dr. Koperniczky Ferenc praelátus, pozsonyi nagypré­post aranymiséjét, mely alkalommal az ottani templom részére három harangot szentel fel. Akik városunk­ból az ünnepélyt követő banketten résztvenni óhajtanak, azok ma, csü­törtök estig jelentkezzenek Klinda Károly tanítőképző-inrézetr igazgató­nál. Eljegyzés. Rab János oki. erdő­mérnök, tart. tüzérfőhadnagy Vajsz­lóról eljegyezte Büttner Irmust. Az Esztergomi Polgári Egye­sület ma, csütörtökön este 9 órakor a „Magyar Király" szállodában lévő egyesületi helyiségében választmányi ülést tart, melyre — a fontos tár­gyakra vató tekintettel — a tagofctel­jes számban való pontos megjelené­sét kéri az elnökség. Város a főreáliskoláért. A leg utóbbi közgyűlés foglalkozott főreál­iskolánk ügyével. A közgyűlés — 'bár a városra ez -pénzügyileg elég súlyos terhet ró — elhatározta, hogy 40—50°/c erejéig hajlandó a főreál­iskola fenntartási költségeihez hoz­zájárulni. Ezzel főreáliskolánk további fenm&radása biztosítva van. Turistáink kirándulása Mária­nosztrára és Szobra. Az eszter­gomi turistáknak mintegy 180 tagja a hozzájuk csatlakozott 70 legény­egyesületi taggal népes kirándulást rendezett vasárnap Jakobek Jenő ve­zetésével az országoshírű mária­nosztrai női fegyház és a kegyhely megtekintésére. Kitűnő idő kedvezett a kiránduló tömegnek. Reggel 9 óra­kor a kirándulók és mintegy 300 rabnő a fegyház kápolnájában éne­kes misét hallgattak, melyet Béres István mondott. A lelkes turista pap kellemes baritonja és a mise kereté­ben elmondott irredenta szentbeszéde nemcsak a rabokra, hanem a ki­rándulókra is mély benyomást gya koroit. Mise alatt a Turista Dalárda irredenta vonatkozású egyházi éne­keket adott elő Hajnali Kálmán kar­nagy vezetésével, Büchner Antalné pedig egy megható „Ave Maria a-t énekelt betétül. Az orgonán Büch­ner Antal főszékesegyházi karnagy játszott. A hátizsákból elköltött ebéd után előbb Madaras Aurél plé­bános, majd pedig a szentéletű nők egyéniségének megfelelő szerenáddal lepte meg a fegyház előtti elzárt ud­var terraszán összegyűlt kedves nő­véreket a Turista Dalárda. Fél 3 óra kor litánia volt a fegyház kápolnájá­ban, ahol ismét a Turista Dalárda énekelt. Majd elindult Szob felé a kiránduló társaság, ahol az irgalmas nővérek zárdájának kertjében egy­begyűlt nagyszámú közönség előtt a Turista Dalárda szép műsorral irre­denta ünnepélyt rendezett. Az ün nepély keretében az alkalmi beszé­det Varsányi Ignác, a dalárda el­nöke mondotta, melyben a Turista Dalárda tagjait a régmúlt rcfőH? ha­zafias szellemét ápoló s hirdető ván­dor regősökhöz hasonlította, majd a magyar nők hagyományos hazasze­retetéről szólva, elismeréssel emléke­zett meg a magyar jövő leendő anyáit nevelő irgalmas nővérek ha­zafias munkájáról. A gondolatokban gazdag s lelkesen elmondott beszé­det nagy tetszéssel fogadta az ün­nepély közönsége. Az ünnepély után a kirándulók az esti hajóval vidám hangulatban s kedves emlékekkel tértek vissza Esztergomba. Virágok az iskolában. Nemré­giben érdekes miniszteri rendelet je­lent meg, mely elrendeli, hogy a le­ányiskolákat virággal kell díszíteni. Az ablakokba, folyósókra, tanári asz­talra virágcserepek, vázák kerülnek és a virágokat a növendékek felváltva gondozzák. Ki hitte volna, hogy ilyenre is gondoljon egy rideg kor­mány tényező. Az Esztergomi Kath. Legény­egyesület f. hó 10-én, vasárnap este 8 órakor a „Duna Kioszkban" — az egyesület fenntartási költségeinek fe­dezésére — kabaréval egybekötött jótékonycélú, zártkörű nyári mulat­ságot rendez. Belépődij: személyjegy 10.000 K, családjegy (3 személy) 25.000 K. Felüifizetést a jótékony­célra köszönettel fogadnak. Műsor: Magyar ábránd. Zongorán előadja: Dr. Borbélyné Dankó Sarolta. 2. Vig magánjelenet. Élőadja: Éliás István e. t. 3. Magyar dalok. Tárogatón elő­adja : Zajácz F. e. t. 4. Büchner— Simándi: a „Jaj drága esti kép..." b) „Jó volna ..." Duettek. Előadják: Büchner Antalné és Magyarász Bé­láné, zongorán kiséri azerző. 5. „Ké­rők* Vígjáték egy felvonásban. 6. Kuplék. Előadja : Kovács Jenő e. t. 7. „Hamis az asszony". Vígjáték egy felvonásban. 8. Büchner—Barcsai Fehér Gy.: a) „Magyar Nóta", b) Abt— Schütze: „Hajós dal". Duettek. Előadják: Büchner Antalné és Ma­gyarász Béláné, zongorán kiséri: Büchner A. karnagy. — Ez úton kéri fel az egyesület mindazon itag­jait, akik tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, hogy jelentsék azt az egyesület helyiségé­ben (Deák Ferenc u. 11.) A gazdáknak igazolványokat kell váltani. A gazdák körében elkeseredést keltett a pénzügyminisz­ternek az újfajta őstermelői igazol­ványok kibocsátásáról való ujabb rendelete. A rendelet szerint valósá­gos leltárt kell készíteni vagyoni helyzetükről, ami természetesen ren ­geteg munkával és más hasznosabb dolgok véghezvitelére alkalmas idő elfecsérelésével jár. Ugyanis néhány hónappal ezelőtt a pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben újfajta Közkívánatra a „DÜM-KIOSZE '-BAN aug. 2-tól minden este ismét JAUMD zenekar ssss hangversenyezi

Next

/
Thumbnails
Contents