Esztergom és Vidéke, 1924

1924-06-29 / 52.szám

nemcsak az ellenőrzést fogja teljessé tenni, hanem eredményezni fogja azt, hogy a város polgárai a városi életbe való ezen közvetlen bekapcsolódással sokkal fogékonyabbak lesznek mind­azon városi szükségletek iránt, ame­lyeket sajnos igen sokan ma alig, vagy egyáltalában nem értenek meg. ,A Közüzemi részvénytársaság a kereskedelmi törvény hatálya alatt áll, annak minden működését törvény szabja elő; de minden törvénynél erősebb és hathatósabb biztosíték a polgárok becsülete, megértése, mun­kája és vagyona, mely a Közüzemi részvénytársaságba a hivatalos város mellett belekapcsolódik A Közüznmi részvénytársaság össze akarja fogni azokat az erkölcsi és anyagi erőket, mely a szebb jövőre hivatott várost a mai időknek válsá­gán óhajtja keresztül vezetni. Nem tudom elképzelni, hogy mi alapon nevezhető hibának, vagy bűn­nek, ha akad egy-két lelkes ember, aki becsületes múltját, tudását, va­gyoni erejét áldozza a városnak. Nem tudom elképzelni, hogy lehet ott nyerészkedési vágy, a város va gyonával való üzérkedés, ahol a vá­ros polgárai összeállnak és vagyonu­kat, munkájukat felajánlják a városnak. Nem tudom elképzelni, hogy lehet az panama, ha emberek időt, fárad­ságot nem kímélve azon gondolkoz­nak és fáradoznak, hogy valamelyes úton és módon olyan törvényes vállalkozást hozzanak létre, amely gazdasági erővel siet a város segít­ségére. Ahol a legszebb polgári erény a városnak szeretete, a varos közügyei­nek önzetlen szolgalata csak addig erény, csak addig törvényes és jogos, amig az hangzatos szólamokból áll: ott városi életről, polgárias gondolkozás­ról beszélni alig lehet. ' Városi élet, polgári jólét csak ott és akkor lehet, ahol minden kicsi­nyes, egyéni érdek félretételével szol­gálják a közt s ahol minden hátsó gondolat nélkül állnak azoknak a nagy szocziális, közgazdasági, kultu­rális és nemzeti céloknak a szolgála­tába, amelyeket a városok magukban foglalnak. Becsületet, munkát, tudást, vagyont áldozni a köznek, áldozni a városnak, csak erény lehet s érte csak köszönet járhat, ahol útját áll­ják a jóakaratú polgárok munkájának, a városi gazdasági életbe való be­kapcsolódásnak, ott minden fejlődés megakad és a létezők is pusztulásra ítélvék. Végül engedtessék meg nekem, hogy a nyergesuj falusi plébánosról az újság cikkben és a közgyűlésben való megemlékezés után kitérjek a cikkben említett szentendrei polgármesterre. A szentendrei polgármester a maga tudását, közgazdasági érzékét lehet, hogy helyesen, lehet, hogy helytele­nül, polgármesteri működése mellett olyképen állította sorompóba, hogy polgármesteri tekintélyével, befolyá­sával egy a várostól teljesen külön álló részvénytársaságot , alapított, amely a villanyos kérdést megoldotta, azt a villanyos kérdést, mely az én szentendrei polgármesterségem alatt a gázzal nagy harcban volt és ame­lyet csak felebbezés során, amikor polgármester lettem, tudtam abba a mederbe terelni, amely a város ér­dekeit teljesen fedte. A szentendrei polgármester tehát megteremtett egy a városon kívül álló részvénytársaságot a villanyos kérdésre vonatkozólag és a város kőbányájára vonatkozólag egy másik részvénytársaságot. A tudást, a tőkét és a munkát összehozta, házikezelés nélkül, tisztán, kizárólag vállalkozási alapon. A városnak biztosított köz­világítást és erőátviteli erőt, biztosí­tott egy kőbányát, amelyet addig házilag kezeltek, mely a városnak nagy jövedelmet és sok-sok szent­endrei embernek kenyeret ad. Ezek a vállalatok, amelyeket a vá­rosért létesített annyira lekötötték, hogy fiatalon nyugdíjba ment és ma tisztán, kizárólag ezen vállalatoknak él és e vállalatok révén a várost és annak polgárait szolgálja. Az én szemem előtt is úgy a múlt­ban, mint a jelenben a város anyagi és erkölcsi erejét összefoglaló vállal­kozás lebegett, amely nem a rende­sen életképtelennek bizonyult házi­üzemben kezelendő, hanem a keres­kedelmi törvényben biztosított vállal­kozásban a polgárok közvetlen anyagi érdekeltségével. Ezekért a gondolatokért, a város ügyeinek ily szolgálatáért az dobhat legkevésbé követ reám, aki tudását, kereskedelmi érzékét, vállalkozási szellemét és szervező erejét, más. emberek, vállalatok tőkéjének felhasz­nálásával igyekezett a vállalatnak és a vállalat révén a köznek gyümöl­csöztetni. Ha a város polgármestere a város vagyonát össze akarja kapcsolni azokkal, akiké végeredményében ez a vagyon és akikért e vagyonnak gyümölcsöznie kell, ha ennek a va­gyonnak szolgálatába akarja állítani a közület minden egyes polgárának erkölcsi és anyagi erejét, talán nem jár helytelen utakon. Az a képviselőtestület és a képviselő­testületnek azok a tagj ai, akik e cél t szol ­gálják munkájukkal, vagyonukkal és tudásukkal, zsebpolitikát űzőknek nem nevezhetők, az a képviselőtes­tület, amely ilyen tisztultabb gondo­latnak áldoz, a polgári korrupció helyének nem jelölhető meg. Az egész közgyűlésen legvigaszta­lóbb érzésem akkor volt, amikor a polgári korrupció címén követelt autonómiának felfüggesztése fölött nem az ellentmondásnak, a felzúdulásnak moraja hangzott fel, hanem a néma csend és a jóizű mosoly, amely öl. Egy közület, amelyben a korrup­ció az úr, ha azt említik, ideges, lár­más, tiltakozik, amelytől ez távol áll, az nyugodt lelkiismerettel fogadja a vádat és csak mosolyog felette. Esztergom város nemes közönsé­gének olyan képviselőtestülete van, amelyet e tekintetben gáncs nem ér­het, a városnak és polgárainak jövő­jét, jólétét e térről veszedelem nem fenyegeti, ha azonban a tekintély rombolás felülről és azok részéről jön, akik a hatalomnak, tudásnak, va­gyonnak birtokában vannak akkor, amikor lent a tömegben oly nagy a nyomor, oly nagy a keserűség, oly nagy a gyűlölet és oly sok a könny, akkor bizony könnyen felgyúlhat a ház és el fog pusztulni minden, ami szép, nemes és biztató és ismét úrrá lehet a Károlyi Mihály szelleme, akik ennek a nemzetnek csak szégyent, megalázást, szétdarabolást és hosszú pusztulást hoztak. Olvasóinkhoz! Az időközökben megdrágult papir és felemelt munkabérek szükségessé tették, hogy az előfizetési dijat f. évi július hó l-től mérsékelten is­mét felemeljük. Eszerint a további intézkedésig az előfizetési díj egy hónapra 15.000 korona lesz. Számonként a vasár­napi szám 2000 K, a hétköznapi szám 1500 K. Hazafias üdvözlettel Esztergom és Vidéke Esztergom kiadóhivatala. kiadóhivatala. J H1HEK~f Palkovics László alispánt név­ünnepe alkalmával a kitett íven és levélben is nagyon sokan üdvözölték. Az alispán hivatalos úton volt. A tábori fiúnevelő hódolata a hercegprímásnak. Az esztergom­tábori fiúnevelő-intézet vezetősége a bibornok-hercegprimás nevenapja al­kalmából megjelent a főpásztor előtt, hogy hódolatukat kifejezzék. Ugyan­ekkor a fiúnevelő 36 tagból álló fú­vószenekara a primás-palota kertjé­ben Lacz Kálmán zenetanár vezeté­sével ünnepi darabokat játszott. A főpásztor szép elismeréssel és öröm­mai hallgatta végig a jólszervezett zenekart, melynek művészi teljesítő­képességében a vasárnapi térzenék alkalmával már több izben gyö­nyörködhetett Esztergom közönsége. Primícia. Keresztes János újmisés pap a belvárosi plébánia templomban má, vasárnap 9 órakor tartja első szent miséjét. Templomszentelés Tokodaltá­rón. Már megemlékeztünk arról, hogy ma, Péter és Pál ünnepén szentelik fel az ujonan épült tokod-al tárói tem­plomot, annak harangjait és orgoná­ját, úgyszintén a „Vida Jenő Altaró"-t. A szentelést, mely reggel 9 órakor kezdődik, dr. Csernoch János bibor­nok-hercegprimás fogja végezni. D. u. 4 órakor a tokodi réten népün­nepély lesz. Este nagy tűzijáték és tánc lesz a tatabányai fúvósszene­kar hangjai mellett. Az Ipartestület a f. hó 29 én, vasárnap Jézus szt. Szive tisztele­tére tartandó körmeneten testületileg vesz részt. Gyülekezés V» 6 órakor a testület helyiségében. Sikerűit tornaünnepélyt rendé zett pénteken a főgjmnázium ifjúsága. Kifogástalan szabadgyakorlatait és ügyes szergyakorlatait valamint atléti­kai mutatványait élvezettel szemlélte a nagyszámú előkelő közönség. Di­csérettel kell megemlékezni Werner Gyula tornatanár fegyelmező és kato­násan nevelő működéséről. Kitűnően kiképzett tornászó gárdát mutatott be, mely mint ilyen is elismerése az esztergomi bencés főgimnázium taná­rai munkájának. Kedvesen hatottak a Rolkó énektanár által betanított tornászinduló lelkesítő ütemei. És akik végignézték a fiatal diákok menetelését, már teljesen kész, fegyel­mezett gyermekkatonákat láthattak bennük. Ezen fiatal magyar fiúk nem­csak a latint és számtant tanulják, hanem elsősorban a földrajzot és mi­kor a magyar térkép belsejét piros vonallal látják, befirkálva és mikor olvassák Jókai erdélyi, felvidéki és alsódunai vonatkozású regényeit, ke­serűség szűrődik át fiatal szivükön, de ez a keserűség megtorlást és egyúttal lelkesedést vált ki belőlük. A tornaünnep végén a több irányban elfoglalt lelkes bencéstanár, dr. Balogh Albin intézett buzdító beszédet a katonai formában felállt ifjúsághoz és a közönséghez. Ebben a szellem­ben haladjatok kedves fiatal barátaink, mert bennetek, a ti becsületes törek­véstekben bíznak Erdélyben, a Fel­vidéken, Bácskában, Bánátban és a Csonka-Magyarországban . . . (c.) Értesítés. Értesítjük a foottball­szakosztály összes működő és pár­toló tagjait, hogy a szombat esti összejövetel elmarad. — Egyben^ezen sport iránt érdeklődő és e sporttal komolyan foglalkozni óhajtó sport­társakat felkérem, hogy szerdán, f. hó 2-án délután 6 órakor a sporttelepen megjelenni szíveskedjenek. Varga, szakosztályvezető. Beiratások az érseki nőnevelő­intézetben, Az érs. nőnevelő-inté­zet tanitónőképzőjében, polgári- és elemi iskolájában július hó 1.,. 2. és 3-án d. e. 9—12 óráig lesznek a beiratások. A tanítónőképző I. osz­tályába csak 30 növendéket vesz fel az igazgatóság. Felhívás a szentgyörgymezei közbirtokosokhoz. Felhívatnak a szentgyörgymezői volt úrbéres köz­birtokosok, kiknek fájuk, és rőzséjük még az erdőben van, hogy azt július hó 6-ig okvetlenül hazaszállítsák az erdőből, mert azontúl onnan a fa kiszállítása senkinek sem lesz meg­engedve s igy a fájuk csak a jövő évben lesz hazahozható. Elnökség. Beiratások. Esztergom szab. kir. város elemi népiskolákban a jövő, 1924—25. tanévre ma, vasárnap, hétfőn és kedden 9 — 11 óráig tartat­nak meg a beiratások. A Kossuth L.-utcai gazdasági ismétlő iskolába szintén vasárnap a fenti órákban lehet beiratkozni. Villámcsapás. A mult napokban dúló viharok egyike f. hó 23-án nem­csak jéggel, hanem villámcsapással is pusztított. Viharos éjjel belecsapott a villám Kara Ádám kesztölci lakos préshazába, melynek padlásán na­gyobc mennyiségű széna volt elrakva. A présház leégett. Beírások a főreáliskolába mind a nyolc osztályba szeptember hó 1., 2. és 3. napján d. e. 8—12 óráig lesznek. Az I. osztályba beiratkozni szándékozók előjegyzése július hó 1., 2. és 3. napján ajánlatos, mert a 60-as létszám előreláthatólag hama­rosan betelik, azon túl pedig senki­sem vehető fel. Az I. oszt.-ra szóló felvételi vizsgálat ideje augusztus 30. A javitó vizsgára július 5-ig kell jelentkezni, illetve a folyamodványo­kat beadni az igazgatói irodában. A javitó vizsgálatok ideje augusztus 29. A tanév elején vizsgázni óhajtó magántanulók ugyancsak július 5-ig adhatják be a tanker, kir. főigazgató­sághoz intézett folyamodványukat a főreáliskola igazgatóságánál. Heti műsor a szinházban. Szom­baton és vasárnap a „Szép asszony kocsisa", ez a nagysikerű sláger ope­rett van műsoron. Jegyek már csak korlátolt számban kaphatók. — Hét­főn „Az asszonyok bolondja" ope­rett újdonság tölti be a műsort. — Kedden „Antónia" helyett Jókai vi­lághírű regénye dramatizálva „A. fe­ketegyémántok " kerül szinre. — Szer­dán közkívánatra „A kék postako­csi". Fürdés áldozata. Dankó András tokod-üveggyári 13 éves fiú 20-án több pajtásával fürödni ment a meg­áradt Dunába. Fürdés közben fejest ugrott, de többet nem jött fel a viz felszínére. Esztergomi halászok fog­ták ki harmadnapra holttestét a Du­nából. Az esztergomi izr. elemi nép­iskolában a beírások f. hó 29-én fognak megtartatni. Az „Antónia" olyan nagy előké­születet vesz igénybe, hogy techni­kai része keddre nem készülhetett el és igy kedden Jókai világhírű re­gényéből készült .„Fekete gyémán­tok" kerül szinre. Anyakönyvi kivonat. Esztergom­ban 1924. június 13-tól 20-ig beje­lentett születések: Aduár Anna rk. téglagyári munkás leánya. Drahos Ferenc rk. földmives fia. Kis János rk, asztalos fia. Szitás Lajos rk. földm. fia. Starkbauer György rk. bányahivatalnok fia. — Házasság­kötések : Ács Béla izr. rövidárúkeres­kedő (Dombóvár) és Scheiber Szeréna izr. — Steiner Ferenc izr. órás és Schwarz Erzsébet izr. — Korompai Minden este „lambó" országos hirtt női tambnra zenekar hangversenyez a „HÁROM SZERECSEN" vendéglő kerthelyiségében.

Next

/
Thumbnails
Contents