Esztergom és Vidéke, 1924

1924-05-18 / 40.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGJELENIK KINDES VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Recseg, ropog! Mintha mégis mozogna a föld, pedig a nagyhatalmak és az ő segítőtársaik a kishatalmasságok úgy megkötötték, megnyirbálták az egyes államokat, hogy moccanni sem tudnak a hurokban. És mégis baj van I A legyőzött államok nyomorúsága átragadt a győztesekre is és keményen fenyegetik az úgynevezett utódállamok gazdasági életét. Ezekben az utódállamokban a pangó gazdasági élet mellett valami belső bajnak is kell lenni. Mintha kettőben energikusabbak volnának a kisebbségek, mint a magát államnak nevező mag és a harmadikban, ha jól megszámláljuk a nemzetiséget, arra a meglepő eredményre jutunk^ hogy Massaryk népe kevesebb mint a többi együttvéve. Jugoszláviában keményen meggyűlt Pasics, a Balkán Bismarckjának a baja Radicsékkal. Olyan hatalmas belső ellenséget kapott Szerbia a horvátok, bosnyákok és montenegróiakban, hogy felér egy keményen álló külső fronttal. Cseh-Szlovákiában nagy propagandát fejtenek önállóságuk mellett épen a tótok, akik már torkig vannak a felszabadító testvéreikkel. Nagy-Romániában minden hiresztelés dacára is az erdélyi román vezetők ábrándultak ki a román királyságból. Itt azonban más baj is van. Majd rátérek erre is, de had sorakozzanak fel az események egymás után. Amikor megszületett a világ legcsodálatosabb tákolmánya: — Csehszlovákia, kibővült Románia és pukkadásig meghízott Szerbia, rettentő erejük tudatában, azonnal megalakí tották a kis-antantot. Kemény védszövetséget kötöttek. A védszövetségnek éle a kifosztott, megcsonkított Magyarország ellen irányult. Ezt a hatalmas szövetséget különösen Franciaország látta szívesen, mert féltek a lenyűgözött Németországtól és attól, hátha Magyarország is belekeverednék az európai harmonikus hangversenyt megzavaró német csatakiáltásba. A nagy-antant egy része és a kisantant teljes egészében Németországon és Magyarországon kívül más ellenséget nem láttak és igy nagyon természetesen Oroszország teljesen kimaradt a kis-antant szerződéséből. És mi történik ? Oroszország nem hajlandó lemondani az erőszakkal elszakított Besszarábiáról. Románia szolgálatainak jutalmául kapta a nagy antanttól ezt a Kánaánt, tehát szintén nem mond, vagy talán nem mondhat le róla a nagy-antant presztizséjének megsérv tése nélkül. A népszövetség, vagy a nemzetközi bíróság csak akkor tud érvényt szerezni döntésének, ha mind a két fél megnyugszik az ítéletben, vagy pedig hadseregek állanak rendelkezésére. Most azonban mind a két feltétel hiányzik és annál nagyobb és erősebb hadsereggel rendelkezik Oroszország. Állítólag már Beszarábia határán áll az orosz hadsereg egy része és ha megmozdul aligha marad román kézen ezen országrész, sőt az sem lehetetlen, hogy Bukarest parkjaiban ne kozák lovak nyesegessék a rózsákat. Erre a veszedelemre persze elő kellene rántani a kisántántot. Igen ám, de Jugoszlávia és Csehország kijelentették, hogy orosz testvéreik ellen nem harcolnak. Ebben az irányban tehát csődöt mondott Romániára nézve a kis-antant. Romániának természetes szövetségese volna Törökország, ha Bulgária el nem halászta volna az orra elől. Mit volt mit tenni ? A román királyi pár — elment látogatóba Angliába. Városligeti pletykák szerint román államférfiak Budapesten tárgyaltak, Én nem hiszem el, de azt is szokták mondani, hogy „nem mozog a haraszt, ha nem fúj a szél" és különben mit tudhatjuk, hogy kik pletykáznak a Városligetben. Ebben az időben a Budapesten székelő francia szövetség, látogatást tett egy vidéki csendes városunkban, ahol egy nagy úr lakik, akinek súlyos szava szokott lenni a magyar politikában. Mintha valami okozati összefüggés találnék a franciák és a román események között. Ha már úgy megbomlott a kisantant világrendje, az éleseszű és kitűnő diplomata Benes arra gondolt, hogy hátha a román kérdésből politikájára nézve valami kellemetlen talál keletkezni. Ugyanebben az időben találkozik Nincsics a szerb külügyminiszter Laibachban Benessel és nagy kézszorongatás közben elmennek Wildesbe megbeszélni Olaszországgal kötendő szövetséget. Jól értsük meg, azzal az Olaszországgal akarnak szövetséget kötni, amely megakadályozta cseh koridor létesi tését és kezét rátette Fiúméra, Jugoszlávia álmára. Haj, haj, trianoni béke recseg, ropog ! Nétnő. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ä patronázs új megalakulása. A háború alatt bekövetkezett sajnálatos viszonyok folytán szünetelt a helybeli patronázs működése. Dr. Rottenbiller Fülöp államtitkár buzgólkodása azonban ismét életre keltette. Folyó hó 10-én délután tartotta alakuló gyűlését a városház nagytermében, amelynek falait a résztvevők zsúfolásig megtöltötték. Dr. Antóny Béla polgármester üdvözölte a megjelenteket és az államtitkárt. Vázolta az összejövetel célját és felkérte a magas vendéget előadásának megtartására. Az államtitkár egy órára terjedő szines, igen élvezetes beszédben tárta fel a patronázs feladatait és eredményeit. Lángoló szavakkal magasztalta és ajánlotta az üdvös intézményt, amely — látszik — egészen szivéhez van nőve. Fejtegetéseit a jelenvoltak kitartó érdeklődéssel, nagy figyelemmel hallgatták és hosszas éljenzéssel, tapsokkal jutalmazták. A polgármester szép szavakkal köszönte meg a magas szinvonalú beszédet és az államtitkár hozzájárulásával kimondotta a megalakulást. Majd javaslatot tett a tisztikar megválasztására. Elnökül dr. Walter Gyula c. püs pök, nagyprépost választatott meg, aki megköszönvén a megtiszteltetést, igy folytatta : Készségesen hajlok meg a m. t. hölgyek és urak határozata előtt, mivel mélyen meg vagyok ez intézmény fontosságáról és szükségességéről győződve. Ha nem volnék meggyőződve, meggyőztek volna azok az alapos, mély vallásosságtól izzó szavak, amelyekkel az intézmény célját, feladatait, hatásait az államtitkár úr őméltósága az imént ecsetelni kegyes volt. Az emberi természet északon és délen, keleten és nyugaton ugyanazon fővonásokat tünteti fel. Mindig a tiltott dolgok felé vonzódik. Szükséges ennélfogva oly intézmény, amely a netáni téve dések ellensúlyozására, fékezésére, kiküszöbölésére törekszik. Különösen a háború után, amely, mint az anyagiak terén, úgy az erkölcsi világban is siralmas rombolást, leirhatlan veszteségeket és károkat okozott. Szükséges azért is, mivel mindenütt feltalálható a közös forrás, amelyre a hibák, a kilengések visszavezethetők. A nevelés kevésre becsülése, elhanyagolása az a fő ok, amely miatt a gyermekek védelmi intézményeit fel kell karolni, lehetőleg mindenütt meghonosítani. Volt egy igen előkelő állású, vagyonos, kiváló tekintélynek örvendő férfiú, ki külsejével legkevésbbé sem törődött. Rendetlenül, hanyagul öltözködött. Diogenes minden valószínűség szerint kifogástálanabb toiletteben bújt ki hordójából, mint az említett úr hajlékából. Büszke volt rá, hogy a königsbergi világhírű bölcsészt utánozza, aki csak 25 évi szolgálat után helyezte kalapját nyugalomba. Egyik igen meghitt barátja gyakran emlegette előtte az illendőség, a divat, a társadalmi szokások követelményeit. Azonban mosolyogva válaszolta: „Nézd csak itt mindenki ismer. Tudja, hogy ki és mi vagyok. Minek bíbelődném és vesztegetném az időt a külsőségekkel." Történt azonban, hogy barátjával külföldre rándult és ellátogatott a Szajna melletti fővárosba. Kiváncsi volt most, hogyan fog a fényes bulevárokon, a Tuillierák kertjében, vagy a boulogni erdőben megjelenni ? Egészen úgy, mint otthon 1 Elővette minden ékesszólását. Rá akarta birni, hogy alkalmazkodjék a körülményekhez. Harpagon úr azonban megnyugtatta. „Nézd itt engem senki sem ismer, mondotta. Ki törődik azzal, hogy néger, vagy eszkimódivat szerint Öltözve méregetem-e a zajos utcákat?!" Hasonló egykedvűséggel, közönynyel, nemtörődömséggel találkozunk — sajnos — a nevelés mezején. Mig a gyermek kicsiny, csupa kedvezés, dédelgetés, kényeztetés veszi körül. Nem ügyelnek a szülők arra, hogy hibái miatt intsék, figyelmeztessék, dorgálják, esetleg szigorúbb eszközökhöz folyamodjanak. „Nem képes még a csöppség felfogni, megérteni, mit, hogyan kellene tennie. Ha felcsöpörödik, majd rövidebbre fogjuk a gyeplőt!" A felcsöpörödés nem sokat várat magára. A fiúból csakhamar fiatal ember lesz, aki már kávéházakba járogat. Ott hajlékony sétabotjával tüntetően kopog a csinos márványasztalkákon, hogy felhívja a Ganymedek figyelmét. Nagyon hangosan, hetykén viselkedik. Szórja az apai filléreket . . . Lassanlassan adósságokat csinál. Kerülő utakon jutnak azok az apa tudomására, aki szó nélkül fizet . . . Szeretné már ekkor az ifjúm* viselkedését megváltoztatni. Szeretné őt komolyabb irányba terelni ... De mit vesz észre ? 1 Tapasztalja, hogy tekintélye — légvár lett. összeomlott. A fiúi tisztelet — kámfor, amely nyomtalanul elpárolgott! Sajnálja már, hogy nem követte a kertészt, Ajtók, ablakok, kapák, csónakok, konyhabútorok festésére flvtAmánt nlaifAolÁlrat I Vihar áI,ó! Netn repedezik! Mosható! Fedőképessége kitűnő! — Fehér-és zománchasználjon UjvUldlIl UidJluaiU&UI I festékek, lakkok, linoleum padlófénymáz, porfestéke<, ecsetek és az összes vegyészeti festékárúk legolcsóbban beszerezhetők: MAROSI IÓZSEF és FIA vaskereskedőknél Esztergomban. Árajánlattal és mintákkal szívesen szolgálunk! Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési ára: egy hóra 10.000 korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 1000 korona, vasárnap (4 oldalas) 1500 korona. Kéziratokat a szerkesztőség, nem ad vissza.