Esztergom és Vidéke, 1924

1924-05-11 / 38.szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. MEGIELENIK MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hová a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. Napról-napra olvashatunk nyilatkozatokat, ame­lyek egyik-másik állam talpraállí­tásáról szólnak. Nagy pénzügyi ka­paritások tesznek javaslatokat, ad­nak tanácsokat, biztatásokat, hol önmaguktól, hol pedig megbízójuk szócsöve gyanánt. Kétségkívül igaz­ság az, hogy Németország, Ausz­tria, Magyarország és Bulgária gaz­daságilag beteg és ez a betegség olyan hatással van Európa többi államaira, mint mikor a testnek egy része beteg, nem jól érzi magát a többi testrész sem. Ugy vesszük észre, hogy más, önálló testek is megérzik ezt a betegséget. Van or­vosunk is elég, de sajnos ez mind csak a tüneteket akarja eltüntetni, nem pedig magát az okozó bajt. A diktáló hatalmak abba a furcsa helyzetbe kerültek, hogy kénytele­nek adósaiknak újabb hitelt nyúj­tani, hogy az első adósságot behajt­hassák. Mi pedig kénytelenek va­gyunk azért elfogadni a kölcsönt, hogy fizethessük terheinket, melyek­nek nem mi vagyunk az okai. Meg­terheljük magunkat úgy, hogy szinte beleroskadunk. Megterheltetésünk pe­dig annál kritikusabb, mert ellensé­geink olyan erőforrásoktól fosztották meg az országot, melyek nélkülöz­hetetlen gazdasági tényezőkként sze­repelnek egy ország háztartásában. Nemcsak területet vesztettünk, ha­nem más, a területen és bent érté­kes javaktól fosztotta meg az orszá­got. Mint agrár állam, hitünket tisz tán a terményekre építettük fel. Hol van arra garancia, hogy nem fog-e egyszer beütni az az egyiptomi hét szűk esztendő? Bármennyire biztat­nak és bármennyi jóakaratot is árul­nak el velünk szemben egyes urak vagy államok, magunkban megdöb­benve látjuk adósságunk nagy ko­lesszusát, melyet a megfogyott föld­ből és az elcsigázott emberekből kell kipréselnünk. Amikor a nagy antant ilyen ka­tasztrofális helyzetbe sodorta orszá­gunkat, területtel, pénzzel, szabad­rablással tömte tele szomszédainkat, hogy minket gyöngítve, amazokat erősítve, védőövet készítsenek Önma­guk számára. A védőőv meg van ugyan, de itt-ott a burokból már ki-ki kandikál az értéktelen szalma. Nem is nagy események kellenek hozzá, hogy az őv teljesen szétsza­kadjon. Ilyeri kétséges védőővért, a kis­ántántért, kár volt tönkre tenni egy egységes, virágzó országot, amely földrajzi fekvésénél, népek közötti el­helyezkedésénél fogva sokkal na­gyobb biztosítéka volt az európai bekének, mint a körülöttünK terpesz­kedő tákolmány. Ezeket tömik még most is pénzzel, pedig nyilvánvaló, hogy minden nyomorúságunk mellett is sokkal hamarább fogunk tudni gazdaságilag talpra állani, mint amed­dig a dinár, lei és szokolnak becsü­lete lesz Europa piacán, tulajdonosaik­nak pedig a diplomaták termeiben. Most nem tehetünk mást, mint el­fogadni a nyújtott kölcsönt, izzadva dolgozni annak visszafizetésén. Meg­feszített munkánk közben állandóan figyelni minden eseményt és megra­gadni minden kínálkozó alkalmat, amely könnyíthet terheinken. Csak az események és önmagunkban bíz­hatunk. Ha udvariasan fogadjuk is a jóakaratú biztatást, de önmagunk ereje fölé sohase helyezzük azt. 1804-ÍO24. Szép, komoly ünnepség folyt le városunkban vasárnap, e hó 4-én Szent Flóriánnak, a tűzoltók véd­szentjének névünnepén. Az Eszter­gomi Önkéntes Tűzoltó testület hár­mas ünnepelt ült e napon. Először testületileg vett részt a szent misén, hogy védszentjének ünnepén elnyer­hesse az egyház áldását önzetlen munkájára, másodszor beszámoló évi rendes közgyűlést tartott és harmad­szor megünnepelte a testületi zászló felszentelésének 30 éves évfordulóját, .Huszonegy éve lakom már e városban, de még sohasem láttam, hogy a tűzoltóság e napon itt tes­tületileg megjelent volna, s hogy ma itt látjuk őket, bizonysága ez annak, hogy a testületbe új élet költözött, mely annak nemcsak fennmaradását, de fejlődését is biz­tosítani lesz hivatva." E szavakat hallottuk Mátéffy Viktor prépost­plébános beszédében a szent misén, amely teljesen jellemzi a viszonyok­ban beállott örvendetes változást. Mi a magunk részéről hasonlóan örültünk a látottakon, helyeseltük a Vezetőség ezen intézkedését, mely a felebaráti szeretet jegyében önként vállalt munkára az Isten áldásának kikérésével kezdi tevékenységét. Nem kisebb jelentőségű esemény volt a rendes évi közgyűlés, melyet dr. Antóny Béla polgármes­ter elnöklete alatt a városház tanács­termében tartott meg a tűzoltóság. Beszámoló volt ez egy éves munká­ról, egy élet kezdetéről, mely a tes­tületbe költözött. A h. parancsnok míg egyrészt panaszosan kifakadt közönségünk rettenetes indolenciája miatt, mellyel ez ezen szép ember­baráti intézmény iránt viseltetik, más­részt kifejezést adott ama reményé­nek, hogy ez a jövőben másként lesz. Mi is hisszük, hogy a közön­ség, mely minden szép és jó intéz­mény iránt annyi megértéssel visel­tetik, látva azt az igazán példás munkát, melyet a vezetőség a tes­tület teljes aktivitása érdekében ki­fejt, nem fog elzárkózni a jövőben annak támogatásától és az intézményt illető érdeklődést fog mutatni annak fejlődése iránt. Annál is inkább mondjuk ezt, mert örömmel láttuk ezeket a szép eredményeket, melye­ket a vezetőség szorgalmas munkás­sága eddig is eredményezett. Igy örömmel láttuk az új kenyérmezei tűzoltóságot és az intelligens ifjakból belépett új 12 tagot, kik most tették le a fogadalmat, kik most tanulják azokat a tudnivalókat, melyek segítsé­gével akarják bajbajutott embertár­saikat a veszedelemtől megmenteni. Igen megható jelenet volt, midőn a fogadalomtétel után László István városi tanácsnok, a vármegyénk tűz­rendészért felügyelője, a Magyar Orsz. Tűzoltó Szövetség elnöksége nevében üdvözölte a tűzoltókat. Szép szavakban méltatta azt az önzetlen munkát, mely nem vár semmi ellen­szolgáltatást, melyet a felebaráti sze­retet táplál, mely minden habozás nélkül siet a vészkürt hívó szavára szegénynek, gazdagnak, a jóbarát­nak vagy ellenségnek segítségére. Az Országos Központ nevében fejezte ki elismerését Reviczky Elemér parancs­nok és Pelczmann László alparancs­nok fáradságot nem ismerő önzetlen munkásságáért, mellyel a testület talpraállításán fáradoznak s lelkes éljenzés közben ünnepélyesen tűzte mellükre a 10 és 20 éves szolgálati érmet. Végül igen szép, kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg a parancsnok­ság nevében és felkérésére dr. Sántha József h. városi tanácsnok a testületi zászló felszentelésének 30 éves for­dulójáról. Ismertette a zászlót, mél­tatta annak jelentőségét, s kegyelet­tel emlékezett meg azokról, kik eze­lőtt 30 évvel nagy fáradsággal s nem csekély küzdelemmel rendezték meg a zászló felszentelési ünnepélyét. Nem lesz érdektelen talán, ha meg­említjük, hogy a rendező bizottság­ból még hatan vannak életben és pedig : Rothnagel Ferenc, Pelczmann László, Schwarcz Lajos, Sztahovics Jenő, Weichsler Vilmos és Tóth Lajos. A szép gondolatokban gazdag beszédet osztatlan tetszés kísérte. A közgyűlés, melyet dr. Antóny Béla polgármester, testületi elnök elismerő szavai zártak be, a vezető­ség lelkes éljenzésével oszlott szét. [Telefon•Távirat | A szófiai rendőrfőnököt meg­gyilkolták. Szófia. Karanfilov rendőrfőnököt sétaútján egy Dodio Iva no v nevű em­ber, akit nemrégiben lopás gyanúja alatt letartóztattak, majd újra sza­badlábra helyeztek, öt revolverlövés­sel megölte. Pusztít a kolera Indiában. Bombay, A bochari kerületben a kolerajárvány borzalmasan pusztít. Eddig már több mint tizezer ember esett áldozatul. Naponkint körülbelül ezer ember hal meg. Statárium Kínában. Paris. A királyi kormány rende­letére a kinai hatóságok agyonlövettek 38 kinai kalózt, akik legutóbb a hong­kongi vizeken egy hajót kiraboltak. A pétervári érsek Bécsben. Bécs. Zieplak pétervári érsek, akit az orosz népbiróság halálra ítélt, majd kegyelemből 10 évi börtönre változ­tatta át s utóbb a pápai intervencióra szabadonbocsátották, Rómába utaz­tában Bécsbe érkezett és hosszabb látogatást tett a szövetségi kancellárnál. Kiutasította Radicsot Ausztria. Wien. Radicsnak, a menekült hor­vát parasztpárt vezérének ausztriai tartózkodási engedélyét a szerb kor­mány ismételt megkeresésére a bé­csi hatóságok megvonták. Radics egyelőre Svájcba ment. Prohászka kritikája Adyról. Budapest. Prohászka Ottokár szé­kesfehérvári püspök Budapesten a régi képviselőházban a közerkölcsök hanyatlásáról és megújhodásáról tar­tott előadásában Ady Endréről a kö­vetkezőket mondotta: „A mai kor­szakot a végtelen szubjektivizmus jellemzi. Minden le van mocskolva. Ezt köszönhetjük részben a szeren­csétlen Ady Endrének, aki mindent bemocskolt. Olyan penészflórát ter­melt ki, amelyből jól lakhatnak a nyugatosok." Ajtók, ablakok, kapuk, csónakok, konyhabútorok festésére Ptfámánk nlaifncfÓlraf I Vihar álló! Nem repedezik! Mosható! Fedőképessége kitűnő! — Fehér-és zománc­használjon UJ Ulli Sl III UlaJlöOlväUI 3 festékek, lakkok, linoleum padlófénymáz, porfestéke*, ecsetek és az összes vegyészeti festékárük legolcsóbban beszerezhetők: MAROSI JÓZSEF és FIA vaskereskedőknél Esztergomban. Árajánlattal és mintákkal szívesen szolgálunk I Főmnnkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR x Előfizetési ára: egy hóra 10.000 korona. Egyes szám ára: hétköznap (2 oldalas) 1000 korona, vasárnap (4 oldalas) 1500 korona. Kéziratokat a szerkesztőség nem ad vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents