Esztergom és Vidéke, 1923

1923-04-19 / 30.szám

Esztergom" vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető kőz* lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős i LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1200 K, félévre . 800 K. negyedévre 300 K, egy hóra. 100 K. Egyes szám ára: hétköznap 10 korona, vasárnap 15 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Meddig tart még? Egy év előtt szánakozva tekintet­tünk Ausztriára és mint kuriózumot emlegettük az osztrák árakat. Moso­lyogtunk azon, hogy a bécsi asszo­nyok szatyorba viszik piacra a pénzt és zacskóban hozzák haza az élelmet érte. Kár volt mosolyognunk, szána­koznunk. Ott tartunk már mi is, sőt sokkal veszedelmesebb lejtőre jutottunk. Ausztria ipar állam, tehát nem államcikket termelő s igy ott nem lehet mesterségesen oly mértékben egymásra uszítani egyes társadalmi osztályokat mint nálunk. A 20.000 koronás buza, a 250 koronás kenyér, az 1000 koronás silány marhahús, a 2400 koronás zsir mind alkalmasak arra, hogy a falu és a város szembe­kerüljenek, de alkalmas arra is, hogy a nincstelen munkás szembe kerüljön a birtokossággal sőt szembeállítja a törpe birtokost a közép és a nagy birtokkal is. Itt az államnak kell cselekedni. A tisztviselői segélyek emelésével, a vasúti tarifa felcsigázá­sával, sőt az adók fokozásával sem megy semmire, nem tudja megaka­dályozni az állandó sztrájkokat, me­lyeket gonosz lelkű emberek szítanak. Gyökérben kell elfojtani a nagyobb bajt. Ha a háború slatt kivételes tör­vénnyel kellő mederbe lehetett szorí­tani a ki-ki csapó árhullámokat, most is meglehet azt "tenni. Az államnak érdekében áll, hogy bent az emberek ne legyenek kiszolgáltatva az egymás kiuzsorázásának, ha kell még a szabadforgalom árán is. A szabadsá­got csak addig kell és lehet tisztelet­ben tartani, amíg szabatossággá nem fejlődik. Meg kell fékezni ugy a ter­melőt, mint az iparost, a kereskedőt egyaránt. Az árak rohamos emelke­désének nem egészen pénzünk esése az oka. Oka a tőzsde, a hirtelen meg­gazdagodás vágya, a tisztességtelen haszonszerzés. Ezek mind olyan té­nyezők, amelyek csak az általános rend felforgatására alkalmasak és malmára hajtják azoknak a vizet, akik uralomra szeretnének jutni, hogy meg jobban tönkretegyék az országot. Hogy megmentsük az országot a tel­jes csődtől, a felfordulástól az állam­nak kell teljes hatalmával fellépnie és letörni mindent, ami a romlásba vezet. Belpolitika. Az egységes pártban Gömbösek híveinek száma egyesek szerint meglepő gyorsasággal meg­növekedett. Mások szerint ez sem meglepetés, sem gyorsan nem tör­tént. Gömbösek a földreformban még radikálisabbak, mint a kisgazdák. Egyelőre Gömbösek nem indítanak akciót. — A magyar kormány Mis­kolcznál történt határsértés miatt megfelelő lépéseket tett a cseh kor­mánynál. Ruhr-kérdésről ismét ellentmon­dó hirek keringenek a levegőben. Valami titokzatos eseményeknek kell a háttérben lenniök, melyek lehet hogy tárgyalásokhoz, de az is lehet, hogy robbanásokhoz fognak vezetni. Olaszországban a néppárt ki­szándékozik lépni a kormányból. Ezen esetre Mussolini teljesen fas­cistákból alakítja meg kormányát. m Hivatalos rész. 1882—1923. szám. Tárgy: A vármegyei ebtartási szabály­rendelet módosítása. Határozat: A m. kir. belügyminiszter ur 33059/1923. III. sz. leiratában a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg jóváhagyta a vm. törvényhatósági bizottságának 1922. évi au­gusztus hó 30-án tartott közgyűlésében hozott 342 kgy. számú véghatározatát, mellyel az érvényben lévő szabályrendeletének 2. §. má­sodik pontját akként módositotta, hogy az ebadót egy-egy haszoncélra tartott eb után 60 koronában, minden más eb után pedig 200 koronában állapitotta meg. Midőn ezt a Vm. Hiv. Lap utján á" vm. közönségének értésére adom, egyben felhívom Esztergom sz. kir. város tanácsát és az eszter­gomi járás főszolgabíróját, hogy a módosított szabályrendelet végrehajtása iránt intézkedjék. Esztergom, 1923. március 29. Palkovics, s. k. alispán. Polgármesterünk ünneplése. Az Esztergomi Polgári Egyesület hagyo­mányos szokásához hi ven ezidén is megünnepli a város első polgárának névünnepét. Ezidén azonban a Tu­rista Dalárdával karöltve rendezi az ünnepi estélyt f. hó 22-én, vasár­nap este 8 órakor a Magyar Király szálloda nagytermében. Közös va csora ezúttal sem lesz, azonban ét­kezni lehet majd, aki akar, étlap sze­rint. Az estélyen a Turista Dalárda több számmal fog szerepelni. Az estélyre nemcsak a tagokat, hanem a közönséget is szívesen látja a ve­zetőség. Áthelyezés. Fenyves Kálmán já­rási számvevőnek áthelyezése követ­keztében megürült állására Sávolyi Lajos pénzügyi számtiszt neveztetett ki, illetve Budapestről helyeztetett át. Gyászhír. Nádler Rezső, jónevű szentgyörgymezői vegyeskereskedőt és nejét szül. Baróth Katalint nagy csapás érte. Egyetlen kis leánykájuk Katóka, a gyászbaborult szülők sze­mefénye, több napi kinos szenvedés után f. hó 15-én 10 hónapos korá­ban ártatlan lelkét Teremtőjének visszaadta. Temetése f. hó 17 én kedden délután volt a szentgyörgy­mezői temetőkápolnából nagy rész­vét mellett. A bánatos szülők iránt általános a részvét. Eljegyzés. Kubicsek Micikét Győr­ből eljegyezte Vadász Ernő Esz­tergom. Kongregációi ülés. A Tanult Férfiak Mária-Kongregációja f. hó 20-án, pénteken d. u. 8 /*7 órakor tartja rendes gyűlését a főgimnázium fizikai termében. Előadó: Dr. Szabó Vendel theologiai tanár. Szives meg­jelenést kér a vezetőség. Az Esztergom Kereskedelmi Társulat e hó 19 én, csütörtökön este 9 órakor összes tagjai részére a forgalmi adó ügyében az egyesület helyiségében (Fürdő Szálloda) érte­kezletet fog tartani. Az értekezlet után választmányi gyűlés tartatik. Az elnökség. Városi tisztújító közgyűlés mint tervezve volt, bizonyos akadályok miatt e hónapban nem lesz megtartva. Az esztergom-vizivárosi rom. kath. leányiskolában a magán­vizsgálatra jelentkező tanulók kérvé­nyeiket a szükséges iratokkal együtt (u. m. keresztlevél, illetve születési bizonyítvány, utolsó isk. bizonyít­vány, erkölcsi bizonyítvány) haladék­talanul küldjék be az igazgatósághoz. Ügyvédi iroda áthelyezés. Dr. Szegedi József esztergomi ügyvéd irodáját Szt. Lőrinc-utca 1 szám alól Széchenyi tér 21 sz. (lí. emelet) alá (Takarékp. székháza) helyezte át. Fogadalom tétel. Az esztergomi újonnan alakult Önkéntes Tűzoltó­testület azon tagjai, akik a f. hó 8 án tartott gyűlés alkalmával fogadalmat nem tettek, e hó 15-én d. e. tették le a szokásos fogadalmat, az ügv komolyságához mért ünnepélyes kere­tek között. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt a teljes tisztikar, az Orszá­gos Tűzoltó Szövetség részéről László István kiküldött, Xantus Elek mint tűzrendészeti felügyelő, Klinda Ká­roly tanitóképzőintézeti igazgató és Szkalka Lajos tanár. Reviczky Elemér főszolgabíró, mint az önkéntes Tűz­oltótestület parancsnoka, á tőle meg­szokott lelkesedés hangján szólott az uj tűzoltókhoz, fejtegette az össze­tartás és az együttműködés fontos­ságát, a vagyon és életmentés áldá­sait, amely után felhívta Xantus Ele­ket, hogy a fogadalmat a tűzoltóktól vegye ki. A fogadalom letétele után Xantus Elek beszélt a fogadalmat tett tűzoltókhoz, kérve őket arra, hogy a hazaszeretet ápolását hordják szivük­ben, mindent egymásért, embertár­saikért és földre tiport hazánkért tegyenek s akkor „lesz még kikelet, Kolozsvár felett". Ezután László István tolmácsolta az Országos Tűz­oltó Egylet jókivánatát az esztergomi önkéntes Tűzoltótestülettel szemben. Megemlékezett a régi tűzoltótestület dicső múltjáról, amelynél szebbel országunk egyetlen tűzoltótestülete sem dicsekedhet, kijelentette azt, hogy az Országos Tűzoltó Szövetség kész arra, hogy az esztergomi önkéntes Tűzoltótestületet a legmesszebbmenő támogatásban részesítse. Ezt jól esett hallanunk László Istvántól, mint a régi testületnél nagy érdemeket szer­zett oszlopos tűzoltótól, akinek nagy szaktudása a tűzoltás Ügyével szem­ben mindenkor mutatott nagy ragasz­kodása, ama óhajt keltette bennünk, hogy bárcsak köztünk lehetne ez a kiváló bajtárs, aki szaktudásával, pá­ratlan ügyszeretetével igen sokat használna ügyünknek. Végül az uj tűzoltók kiképzése képezte a meg­beszélés tárgyát. A kiképzést vállal­ták Klinda Károly, Xantus Elek és Szkalka Lajos. „A Gyurkovics lányok". Két ked­ves és élvezetes estét nyújtottak az érseki tanítónő- és tanítóképző növen­dékei Herceg Ferenc örökbecsű víg­játékának pompás előadásával szom­baton és vasárpap. Az élesszemü kritikus a darab itteni műkedvelői premierje alkalmával nagyobb el­ragadtatást és igazibb műélvezetet tapasztalhatott, mint nagyon sok szín­társulat! előadáson. Sorokat kellene szentelni minden^ egyes szereplőnek, mert megérdemelnék, különösen a leányok, kik magukat felülmúlva igye­keztek alakításukat tökéletessé tenni. Ez legjobban sikerült Varjas Manci IV. é. t. j.-nek, ki élénk, temperán­íutnos játékával lelke volt az előadás­nak Mici szerepében. Gyurkovicsnét Csernák Bözsi IV. é. t. j., Sárit Kántor Irma IV. é. t. j. alakította nagy siker­rel. Demény Dezső IV. é. t. j. (Rad­ványi ezr.) kitűnő volt, úgyszintén a többiek is, Muzslay P., Drobni L., Nyári J., Kocsicska ö., Fekete Gy. IV. é. t. j.-tek és Eichardt A. III. é. t. j> Az előadások után tánc következett. Megdrágultak ismét a fővárosi lapok. A fővárosi lapok a nyom­dai munkabérek és a papirárak ro­hamos emelkedése miatt ismételten felemelték a lapok eladási árát és pedig hétköznap példányonkint 40, vasárnap 50 K-ra. Május elsejétől azonban már 50 és 70 korona lesz az ára. A fenti okok a vidéki lapo­kat is arra kényszerítik, hogy ismét emelniök kell az előfizetési árakat.

Next

/
Thumbnails
Contents