Esztergom és Vidéke, 1923

1923-04-15 / 29.szám

XLV. évfolyam 29 szám. KöTÖSZtÓDy' HffligyaF Sfljtő. Vasárnap, 1923. április 15. Esztergom" vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre. 1200 K, félévre . 600 K, negyedévre 300 K, egy hóra. 100 K. Egyes szám ára: hétköznap 10 korona, vasárnap 15 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Közigazgatási reform tervezete. (Folytatás.) Törvényhatósági választójoga lesz annak a férfinak, aki a) tiz év óta magyar állampolgár, b) 24. életévét betöltötte, c) 5 év óta a vármegyében lakik. Választható az a választó: a) aki 30. évét betöltötte; b) ir és olvas; c) saját személyére nézve bárhol, bármennyi állami egyenes adót fizet. A vármegye területén lévő járásokból és megyei városokból, az eddigi rendezett tanácsú városokból áll. A járásokat községek képezik, mely utóbbiak lehetnek mezővárosok, nagy- és kisközségek. A megyei városok közvetlenül a várraegye központi szerveinek, mig a községek (a mezőváros is) a járásifőszolgabíró felügyelete alatt állanak. A megyei városok és községek az önkormányzatot a képviselőtestület utján gyakorolják. Ennek elnöke a megyei városokban a polgármester, mezővárosokban a mezővárosi főbíró, a nagy- és kisközségekben a községi biró. A megyei városban az összes tagok választás útján nyerik megbízatásukat. Ezeknek egy harmadát az összes választhatók közül, egy harmadát pedig azok közül kell választani, akik legalább 6 év óta fizetnek egyenes állami adót. Ezt az első kétharmadot az összes választók választják 3 évenként 6 évre. A harmadik harmadot a virilísek választják ugyanoly módon, mint a törvényhatósági bizottságba. A mezővárosban, nagy- és kisközségekben a tagok egyharmadrészét az összes választhatók közül, egyharmadrészét a 10 holdnál nagyobb földbirtok után adót fizetők közül kell választani. A harmadik harmad virilis jogon kerül be a képviselőtestületbe. A képviselőtestület tagjainak száma a megyei városokban 30—90, a mezővárosokban 24—48, nagy- és kisközségekbe% 12—24. A megyei városokban és községekben minden férfi választhat, aki 10 éve magyar állampolgár, 24. évét betöltötte és legalább öt éve helyben lakik. Képviselőtestületi tagnak mindazon férfi választható, aki 30. évét betöltötte, irni-olvásni tud és saját személyére nézve bárhol bármennyi egyenes állami adót fizet. Nagy- és kisközségekben az írni olvasni tudás kelléke itt nem szerepel. A megyei város közigazgatását a polgármester vezeti, akit a képviselőtestület 3 jelöltje közül az államfő nevez ki. A többi tisztviselőt a képviselőtestület választja. A városi tanács csak előkészítő és javaslattevő szerv lesz; a hatósági jogkör a polgármesterre száll át. A megyei városban egy műszaki tanácsnoki állást is szervezni kell. A mezővárosokban a közigazgatást a mezővárosi főbiró vezeti, akinek teljes jogi képesítéssel kell bírnia. A mezővárosi főbírót a képviselőtestület által kijelölt 3 személy közül a belügyminiszter nevezi ki. A többi alkalmazottakat a képviselőtestület választja. A nagy- és kisközségekben a közigazgatást a jegyző vezeti, kinek képesítése maradna a jelenlegi. Azonban a jegyző 10 évi kifogástalan szolgálat és gyakorlati vizsga sikeres letétele után magasabb közigazgatási állásra is képesítettnek tekintendő. A községi és körjegyzőt a belügyminiszter nevezi ki. Hatásköre önálló és bővebb lenne a jelenleginél, amennyiben kisebb jelentőségű elsőfokú közigazgatási ügyek reá bízatnának. A községi biró a község vagyonának lenne a gondozója. Ezek a közigazgatási reformjavaslatnak főbb részei. Most tárgyalják ezt szakemberek s valószínűleg változtatások fognak egyes részeiben történni. Lakásrendelet. A magyar királyi minisztériumnak 2222/1923. M. E. sz. rendelete a lakásügyet ideiglenesen rendezi és a korlátozásokat fokozatosan megszünteti. A lakások szabaddátótele. A rendelet 1. §-a kimondja, hogy 1923. év május 1-től mindazon köz ségekben, amelyek 1920. népszámlálás adatai szerint 4000 lélekszámot meg nem haladták, kivéve az állam, törvényhatóság, községi hivatal, iskola, honvédség, rendőrség, csendőrség, vámőrség, pénzügyőrség, posta, távirda hivatal által igénybevett épü letek, felmondhatok. Hogy azonban kilengések ne történjenek, a béröszszegeket némileg korlátozza a rendelet. A lakbér. Minden lakás bérét, tekintet nélkül a lakás nagyságára, a háztulajdonosnak joga van felemelni: májusban az 1917-es évi bér harmincszorosára, augusztusban negyvenszeresére és novembsrben ötvenszeresére. Nagyobb bér követelhető: ha a bérlőnek szembetűnően kedvezők az anyagi viszonyai. Ebben az esetben a háztulajdonos a lakbért a fenti kulcs szerint százszorosra emelheti november végéig. A lakbéremelést köteles a háztulajdonos a rendelet megjelenésétől számított nyolc napon belül a bérlő tudomására hozni, ha ezt elmulasztja, akkor csak augusztusban emelheti fel a házbért az 1917-es évi bér negyvenszeresére. A lakbér emelés elleni kifogásokat a bérlő köteles a rendelettől számított 16 napon belül a háztulajdonosnak benyújtani, ha ezt elmulasztja, a bíróság úgy tekinti, hogy az új lakbéremelésbe beleegyezett. Az 1917-es évi kétes lakbérek megállapítására az adóhivatalnál bevallott házbérjövedelmi adó az irányadó. A bért a hónap ötödik napjáig kell megfizetni, a mostani májusi emelést május 15-ig lehet kiegyenlíteni. Felmondások határideje. A hat szobából álló lakás ez év november elsejére, az ötszobás 1924 május elsejére, a négyszobás 1924 november elsejére, a háromszobás 1925 május elsejére, a kisebb lakások pedig 1925 november elsejére felmondhatok indokolás nélkül. Felmondás a főbérlőnek A háztulajdonos felmondhat a főbérlőnek : 1. Ha a lakásra saját magának, 2. fel-, vagy lemenő rokonának, vagy testvérének van szüksége, de csak abban az esetben, . 3. ha a felmondott lakás helyébe egy másik kielégítő lakást tud adni. A felmondás ellen mindenkor á bíróságnál lehet felebbezni, és a bíróság állapítja meg, hogy a felmondott lakás helyébe felajánlott lakás egyenértékű-e a másikkal. Ha a fent körülirt indokolások mellett a háztulajdonos felmond a lakónak, akkor a felmondás határideje, ha a lakásbére 1917 november elsején nem haladta meg a kétezer koronát: egy negyedév, ha pedig 1917-ben kétezer koronán felül volt a lakás bére : akkor egy félév. Ezekben az esetekben a költözködés diját a háztulajdonos fogja viselni. Ai albérletek. Az albérletbe adott lakásokra vonatkozó igen fontos intézkedése a rendeletnek, hogy megszünteti a lakásrész rekvirálását. Az albérletek ezentúl kiesnek a lakáshivatal hatásköréből, mindenki szabadon adhat ki lakást annak, akinek akar, a lakáshivatal beleegyezése nélkül. Az albérletbe adott lakások bérét a rendelet a következőképpen szabályozza : 1. A lakásért fizetendő: a főbérlő által fizetett lakásbér összege osztva a szobák számával. (A mellékhelyiségek nem számítanak. Tehát egy háromszobás lakásnál, amelynek évi bére 60.000 korona, egy kiadott szobáért húszezer koronát számithat a főbérlő egy évre.) Ez az alapbér. 2. Ha a lakás bútorozott, akkor az albérletért az alapbér kétszeres összege számitható. A rendelet módot nyújt arra, hogy a nagyobb és elegánsabb berendezésű szobákért az alapbér összegéhez 20—50°/o hozzászámítható legyen. A kiszolgálásért a cselédtartás dijának egyharmada fizetendő. (Élelmezéssel együtt.) Az ágynemű mosatására mindenkor a tisztító intézetekben fizetett dijak az irányadók. Az albérletek felmondása. Felmondhat a főbérlő az albérlőnek: 1. Ha a kiadott szobára neki is szüksége van. Felmondás határideje egy hónap. 2. Ha az albérlő nem fizet, vagy kellemetlenkedik. Felmondás határideje 15 nap. 3. A rendelet megjelenése után kiadott albérletek minden indokolás nélkül fölmondhatja a főbérlő az albérlőnek. Felmondás határideje három nap. A rendelet megjelenése előtt bérbeadott szobákat indokolással a főbérlő a fentebb ismertetett határidőre mondhatja fel. 4. Szükséglakást az albérlőnek nem kell kiutalni. 5. Ha a lakásért a rendelet által szabályozott bérösszegnél többet kér a főbérlő, az albérlő mindenkor birói megállapítást kérhet. Az üzletek bére. Az üzletek béremelésénél a lakásrendelet más kulcsot állapított meg, mint a lakásoknál. A boltbéreket fokozatosan az 1917. év novemberében fizetett bér százötvenszeresére lehet majd felemelni a következő módon: Májusban az 1917. évi bér ötvenszeresére, augusztusban százszorosára, novemberben pedig a százötvenszeresére. A lakásátrahásás szabályozása. Bérletátruházást a rendelet csak olyanoknak enged meg, akiknek helybeni lakásra jogosultságuk van. A bérletátruházáshoz szükséges a háziúr beleegyezése. A lelépési díjazást a rendelet erősen bünteti. Ugy a lakásról lemondót, mint a lakást átvevőt, ha lelépési dijat kér, vagy felajánl, hat hónapig terjedő fogházzal sújtja.