Esztergom és Vidéke, 1923

1923-03-25 / 24.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 720 K, félévre 360 K. negyedévre 180 K, egy hóra . 60 K. Egyes szám ára: hétköznap 10 korona, vasárnap 15 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Ünnepélyes beiktatás. Régen volt, amikor oly pártatlanul, közvetlen melegséggel, szeretettel iktatott Esztergom vármegye főispáni székébe főispánt, mint csütörtökön baráti dr. Huszár Aladárt. Nemcsak a hivatalos vármegye, a törvényhatósági bizottsági tagok, hanem a szomszéd, szintén csonkán vergődő törvényhatósági kiküldöttek, Esztergom vármegye és Esztergom város közönsége is ünnepelte az ujonan kinevezett főispánt. Szinte megérezte mindenki, hogy veszedelmekben megedzett, rombadőlt hazáját forrón szerető, erős keresztény és nemzeti érzelmekkel telt lelkű férfit ünnepel akkor, amikor a vármegye szine előtt leteszi hivatalos esküjét baráti dr. Huszár Aladár. Jól mondják, az idegen embert a hire előzi meg. Ez a hír volt az, amely pezsgésbe hozta Esztergom vármegye közönségének vérét, megmozdította lelkét és szivét, lángragyujtotta magyar, lelkesedő lelke szeretetének szikráját. És mi bizunk benne, hogy amilyen lelkesítő, közvetlen szerető, de kemény férfiúnak is mutatkozott be baráti dr. Huszár Aladár, olyannak is fog maradni mindvégig, ameddig Esztergom vármegye főispáni székében ülni fog. És igy van jól 1 Szerető, de keményen lesújtó férfiakra van ma szükség, mert majdnem több a belső ellenségünk mint a külső és ha nem is több, de veszedelmesebb. Gyülekezés. Jóval 9 óra előtt ki fogaton, ki gyalogszerrel iparkodott a vármegye és a város székházába. Fényesre vasalt cilinderen, díszmagyar aranyán és fényesre kefélt csizmákon egyformán játszottak a napsugarak. Oly harmonikus volt ez a háromféle viselet, amilyen harmonikusnak kellene lennie az egész magyarságnak. A feldíszített vármegyei tanácsteremben az esztergomi notabilitásokon kivül megjelentek Komáromból: Asztalos Béla alispán, Karcsay Miklós főjegyő, Závody Albin II. főjegyző, Molnár lstán gazdasági felügyelő, Reviczky István főszolgabíró és Kiss Miklós árvaszéki ülnök. HontmegyébŐl: Keve Károly főszolgabíró, dr. Madarassy Gyula márianosztrái plébános és Huszár Tibor nagybirtokos. Nógrád vármegyéből: Hanzély Gyula nagybirtokos és kormányfőtanácsos és Huszár Miklós nagybirtokos. Ünnepi szentmise. 9 óra 30 perckor megnyílt a vármegyeház Deák Ferenc Utcai kapuja és a vármegye zászlajának elővítelével az egész ünneplő közönség hosszú sorban bevonult a belvárosi plébánia templomba, ahol Mátéffy Viktor prépost-plébános ünnepies „Veni Sancte" misét mondott. A mise alatt Hajnali Kálmán által öszszeállított és betanított vegyeskar énekelt. Rendkívüli közgyűlés. Senkvici Palkovics László alispán pontban 10 órakor megnyitotta a rendkívüli közgyűlést, ismerteti a tárgyat és felhívja késmárki dr. Frey Vilmos főjegyzőt, hogy a főispáni kinevezést tudató leiratot, illetve ki-* nevezési okmányt olvassa fel. Majd felkéri dr. Kohl Medárd félsz, püspök, dr. Fehér Gyula praelátus-kanonok, Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő, Vásárhelyi Zoltán birtokos, Schmidt Sándor bányafőtanácsos, Páncél István és Tóth János gazdálkodó törvényhatósági bizottsági tagokat, akik meghívják a főispánt az ünnepélyes eskütételre. \ A meghívás alatti időre felfüggesztett közgyűlést az alispán újból megnyitotta, amint a főispán az asztalhoz lépett, hátamögött revisnyei Reviczky Elemér diszmagyarba öltözött főszolgabíróval, aki a vármegye zászlaját tartotta. Mély csendben üdvözölte az alispán az új főispánt. Üdvözlő beszédjében rámutatott a vármegye felett elviharzott időkre, a vármegyeház csupasz falaira, melyeken nem maradt más mint a kereszt és az eldugott két kép, amely az egykori királyi párt ábrázolja. Székfoglaló beszéd. Az éljenzéssel fogadott üdvözlő beszéd után baráti dr. Huszár Aladár letette az ünnepélyes esküt, elfoglalja az elnöki széket és ámbár kijelenti, hogy programmot adni nem tud és nem is akar, de székfoglaló beszédje mégis erős, faj szeretettől áthatott magyar férfinak követendő programmja volt. Székfoglaló beszédjében kijelentete, hogy ragaszkodik a nemzeti tradíciókhoz, melyek szemelőtt tartásával lehet csak a szétdarabolt, megcsonkított, rombadöntött és megalázott hazát újra naggyá teremteni. Frenetikus taps között jelentette ki, hogy a jogfolytonosság hive és ragaszkodik az apostoli magyar királyság eszméjéhez és a magyar Szt. Koronához, amely ezer esztendeje foglalta össze a nemzetet a királlyal. Az elfoglalt főispáni székből üdvözli hivatalosan távol levő Esztergom vármegye örökös főispánját: ár. Csernoch János bibornok hercegprímást. Köszönti hivatali közvetlen elődjét: dr. Czobor Imre volt főispánt, aki nagyon nehéz idők után foglalta el a főispáni széket és eredményes munkájával segített a vármegye taipraálitásában. Mély megilletődéssel köszönti nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur őfőméltóságát és az általa megteremtett nemzeti hadsereget, melyet minden magyar embernek szeretnie és becsülnie kell, mert benne izzik a magyar jövendő. Szivből üdvözli gróf Bethlen István kormányát. Programmot nem ad, csak annyit mond: „Mindent megtenni, amit csak emj>er tehet q hazáért, az egységes nagy Magyarországért." Beszédje folyamán kijelenti, hogy a demokratikus gondolat hive,.mert meggyőződése, hogy demokratikus alapon, szociális megértéssel lehet csak biztosan haladni a jobb jövő felé. A szocializmus alatt azonban nem szociáldemokráciát és a szabadkőmives páholyokból irányított áldemokratizmust érti, hanem azt, amelyik keresztény és magyar. Ezen eszme legyen az uralkodó, ne pedig proletárdiktatúra. A kereszténységet ugy jellemzi, mely nem lehet kurzus, nem külső politikai irány, hanem a lélek belső tartalma, alapos átalakulást jelent befelé és nagyszerű tettekben nyilvánul meg kifelé. Nem engedjük és nem engedhetjük meg lerántani mégegyszer a keresztet a magyar égről, melynek helyébe nemzetietlen elemek a romboló Marxizmust tették. Nem tekinti a hazaszeretetet sem puszta szólamnak, hanem a hazájáért hozott folytonos áldozatok láncolatát. Csak akkor tekinthetünk reménnyel jobb jövő elé, ha ezeket az áldozatokat meg is hozzuk és nem táncolunk őrjöngve az aranyborjú körül, nem vagyunk rabjai mások háttérbeszoritásával az egyéni érvényesülésnek, nem visszavonás és ellentéteket szitunk, hanem megértő, áldozatos lélek lakozik bennünk. Amig nincs meg nálunk a lelki integritás, addig területi integritás sincs. Ezeknek előrebocsájtásával, lelkének eme megnyilatkozásával kéri a törvényhatóság és a vármegye egész közönségének meleg, hazafias támogatását. Üdvözlések és kinevezések. Éljenzéssel és tapssal többször félbeszakított a végén tüntetően fogadott beszéd után a törvényhatósági bizottság nevében dr. Lepold Antal prelátus kanonok remekül felépített, a múltba gazdag visszapillantást engedő beszédben üdvözölte a főispánt. Késmárki dr. Frey Vilmos vármegyei főjegyző üdvözölte a vármegyei tisztikar nevében a főispánt és azon kívánságának adott kifejezést, hogy bár az uj főispán alatt maradna el vármegyénk mellől a csonka jelző. Esztergom szab. kir. r. t. város nevében dr. Antóny Béla polgármester üdvözölte a főispánt. Majd senkviczi Palkovics László alispán felolvastatta a Kormányzó Ur, gróf Bethlen István miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszterhez intézett üdvözlő sürgönyöket a beiktató közgyűlés alkalmából. Baráti dr. Huszár Aladár főispáni jogánál fogva dr. Kőmives László ügyvédet tiszteletbeli főügyésszé és dr. Schleiffer Józsefet tiszteletbeli árvaszéki ülnökké nevezte ki, akik az esküt nyomban le is tették. Ezen aktussal véget ért az installáló szép és tartalmas közgyűlés. Küldöttségek. A közgyűlés berekesztése után azonnal összeállottak a tisztelgő küldöttségek. A főkáptalan és a kath. papságot dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost vezette. Az ev. ref. hitközség küldöttsége Pályi Sándor református lelkész vezetése alatt tisztelgett. Az izraelita hitközséget Porgesz Béla vezette. A m. kir. honvédség, csendőrség, révkapitányság és vámőrség tisztikarát dr. Szomor Aurél állomásparancsnok, alezredes mutatta be. Vitézi szék küldöttsége vitéz futásfalvi Pál Imre őrnagy vezetése alatt tisztelgett. Hanzéli János földbirtokos, kormányfőtanácsos a társtörvényhatóságok nevében üdvözölte a főispánt. Esztergom vármegye tisztikara, segéd- és kezelőszemélyzete, államépítészeti hivatal, nemzeti munkavédelem, népgondozó és testnevelő hivatal senkvici Palkovics László alispán vezetésével jelent meg. Esztergom szab. kir. város tisztikara és közönsége dr. Antóny Béla polgármester, mezőgazdasági bizottság dr. Jármy István földbrtokos, Esztergom vármegye jegyzői kara és közs. elöljárósága Bellus Béla jegyző, kir. járásbíróság, kir. közjegyző és ügyvédek dr. Rudolf Béla táblabíró, államrendőrség dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsos, kir. pénzügyigazgatóság, állampénztár, számvevőségi kirendeltség, pénzügyi bizottság és pénzügyőrség Medich Károly budapestvidéki pénzügyigazgató, erdőfelügyelőség és gazd. felügyelőség Winkler Miklós kir. felügyelő, posta és közlekedés Sas Gyula póstafelügyelő, tantestületek dr. Molnár Szulpic főgimnáziumi igazgató, ipartestület és ker. munkásbiztositó Sztahovits Jenő